Tea és Limonádé

A magyar sitcom nyomában

A szituációs vígjátékok (situational comedy-k) a 40-es évek végén, az USA-ban jelentek meg először, s már az 50-es években hatalmas népszerűségre tettek szert. A közérthetőség és szórakoztatás szolgálatába állított filmekről mindig is híres amerikaiak mellé a nemzetközi piacra igazából azóta is csak a britek tudtak felzárkózni olyan sitcom-jaikkal, mint a Waczak szálló (1975), a Csengetett, mylord? (1988), a Filmmúzeumon a kb. egy hónapja naponta vetített A buszon című komédia a 60-as évek végéről, vagy a frissebbek közül a tv2-n nemrég elindított Páran párban (2000).
Az alapvető műfaji sajátságok kijelölte szabályvonalak mentén a sitcomok készítőinek számtalan variációs lehetőségre van módjuk. A magyar nyelvű tévécsatornák műsorkínálatát végigtekintve sokakra akad is példa. A 25-30 perces epizódok néhány fő helyszínen, majdnem minden esetben zárt belsőkben játszódnak, pl. kávézókban (Jóbarátok, Páran párban, Tea), lakásokban (Jóbarátok, Egy rém rendes család, Szeretünk Raymond!, Egyről a kettőre, Bébilesen), irodákban (Hivatalból vesztes, Bébilesen). Általában 5-8 szereplőjük van, akik egy kisebb közösség, leggyakrabban egy család (Egyről a kettőre, Egy rém rendes család, Szeretünk, Raymond!, A buszon), egy baráti (Jóbarátok, Páran párban) vagy munkahelyi társaság (Hivatalból vesztes,Limonádé) tagjai. A karakterek és egy-egy aktuális probléma körül bonyolódó történetszál vagy sok esetben párhuzamosan futtatott történetszálak adják az alapját a helyzetkomikumnak, a vicces párbeszédeknek, melyek a sitcomokkal szemben támasztott legfontosabb nézői elvárások. A főszereplő, mint a nézőkhöz kiszóló, s velük cinkosan összekacsintó narrátor bevetése, mint újabb humorforrás sem ritka, a fenti példáknál maradva így tesz a Bébilesen és a Hivatalból vesztes hőse, s erre láthattunk példát a magyar sorozatok közül a Kávéházban is. A sitcomok skáláját a tv2-n a kanadai licenc alapján készült napi komédiának induló, mostanában azonban már csak hetente egyszer látható Szeret, nem szeret két főszereplős, verbalitásra épülő rövid epizódokból álló sorozata gazdagítja, a Valami Amerikából ismert Oroszlán Szonja - Szabó Győző kettősével a főszerepben.

A két kereskedelmi adó párba állítható műsorainak sorába (Reggeli és Lazac, Mónika és Claudia show, valóságshow-k stb.) a magyar sitcomok tavaly ősszel kapcsolódtak be. Ám nem minden előzmény nélkül, hiszen az első kezdeményezés ebben a műfajban Magyarországon az 1991-ben készült Familia Kft. volt, melyet az elmúlt évek során néhány másik is követett (például Kávéház, Pasik).

A műfaj legnépszerűbb képviselőjének, az 1994-ben útnak indított, s azóta sokszoros Emmy és Golden Globe jelöléseket és díjakat elnyert Jóbarátoknak a sikere elsősorban a jól felépített karaktereken és a jól megírt párbeszédeken múlik. Az alkotóknak sikerült megőrizniük azt a kényes egyensúlyt, mely a kellően életszerű, s ugyanakkor sűrítetten komikus helyzeteket produkálja (melyeknek magja szintén a figurákban van elvetve, akik ironikusak és kritikusak, de önkritikára is képesek; a problémákhoz való hozzáállásuk kreatívabb és érzékenyebb az átlagosnál). A pergő dialógusokhoz illeszkednek a filmes eszközök, pl. a sok kameraállásból felvett jelenetek snittjeinek összeállítása. Nemhiába szolgálhat mintaként a mintegy fél éve megjelent Tea, illetve Limonádé előtt. Itt is három fiú és három lány a főszereplő, egy-egy különc csodabogárral mindkét nembeli csoportból (Joey-BB-Dedi illetve Phoebe-Réka-Éva), a különbség többek között abban van, hogy a Jóbarátok karakterei sokkal árnyaltabbak, míg itt inkább sarkítottak és nemegyszer túljátszottak a figurák (kivéve talán a Teában a Csizmadia Gergely alakította Félixet és Péter szerepében Simon Kornélt), a szituációk legtöbbje pedig egyáltalán nem vicces. A poénok sok esetben előre kiszámíthatóak, a dilettantizmus érzetet a Limonádéban a sokszor rossz helyre bevágott nevetések is fokozzák. A Tea ötletes főcíme sem váltja be legtöbbször a hozzá fűzött reményeket, a harmonikusan berendezett és kellemes színvilágú teázó nem telik meg élettel. Az atmoszféra-teremtésnek nem használ a feltűnően gyér számú statiszta-vendégek feszengése a háttérben, s egy-egy olyan mellékszereplő bevetése, mint a Big Brother-es Itié, aki csak annyira tudott hiteles lenni, mint a Valami Amerika reklámfilm-forgatás jelenetében a leitatás előtt álló Timi. (Ellenben – szintén ebben az epizódban feltűnő - Liptai Claudia, mint orosz csontkovács jó választásnak bizonyult.)

A Tea (és a Szeret, nem szeret) rendezője a számos reklámfilmet, s a 34. Magyar Filmszemlén az előző év legmagasabb nézőszámot elért filmjeként a Mozisok Országos Szövetségének díját elnyerő Valami Amerika című filmet jegyző Herendi Gábor, aki elmondta, hogy a Tea ötletével már régebben jelentkezett a tv2-nél, előkészületei azonban csak a Valami Amerika sikere után kezdődhettek meg. „Nagyon szeretem ezt a műfajt, és mindig is szerettem volna egy magyar sorozatot. Rengeteg sitcomot néztem, s tanulmányoztam a szabályait is. Harmat Gábor, aki az elején megalkotta a karaktereket és az első sztorikat, szintén nagy sitcom faló, és széles körű ismeretekkel rendelkezett e téren. Úgy éreztem, hogy sikerült egy olyan dolgot honosítani, egy olyan magyar sitcomot létrehozni, ami nagyon élvezhető. Én biztos nagyon elfogult vagyok, de azokból az e-mail-ekből, amiket kaptunk, tudom, hogy van egy rajongótábora a Teának.”

A Tea tavaly októberben szerda esti főműsoridőben indult, lassan azonban elkezdett vándorolni a tv2 műsorstruktúrájában. Jelenleg szombatonként, a késő esti órákban, általában 23.20-kor kezdődik. A változásnak Herendi Gábor szerint több oka is van: „Magyarországon olyan kicsi piac, hogy hogyha valami olyat csinál az ember, ami nem a teljes publikumnak, vagy a nagy tömegeknek tetszik, hanem csak egy rétegnek, az akkor halálra van ítélve, mert kevés nézőszámot jelent, és a kereskedelmi tévék ilyen szempontból gyilkos versenyben vannak. A valóságshow-k egy kissé átstrukturálták a tévénézést, a Tea felőrlődött a köreik közt, ráadásul a tv2 olyan időpontra tette, ami tovább ronthat a helyzeten. Úgy érzem, hogy ez a sorozat nem érdemli meg, hogy így eltűnjön.”

Azzal kapcsolatban, hogy ezen tapasztalatok után történt e koncepcióváltás, a rendező elmondta, hogy az újabb részek forgatókönyveit immár hat fiatal írja, ami lendületesebbé tette azokat, s bár a szerelmi szálak szövését is későbbre tartogatták volna eredetileg, úgy vették észre, a nézők így jobban igénylik a folytatást.
Az újabb sorozat terve ma még bizonytalan. „Június végéig van megrendelésünk, ezeket a részeket mindenképpen megcsináljuk. Úgy tudom, hogy a tv2 tervezi sűrűbben leadni a részeket, hátha úgy ráharapnak a nézők. Nyáron mindenképpen szünetelni fog. Hogy szeptemberben újra indul-e, vagy akkor lesznek az ismétlések, esetleg egy kicsit elteszik, és később ismétlik, arról fogalmam sincs.”

Az RTL Klubon tavaly novemberben indult a Limonádé, melynek társproducere és egyik rendezője, Kapitány Iván (aki a 80-as évek végétől számos televíziós műsor készítőjeként dolgozott, s a 32. Magyar Filmszemlén bemutatott Üvegtigris című film operatőre, társrendezője) a sitcom indulása kapcsán elmondta: „Az alapötlet az enyém volt, ehhez gyűjtöttem alkotótársakat: Fatér Barna art directort, Móri Szilárd, Pintér László és Búss Gábor Olivér forgatókönyvírókat. Kitaláltuk közösen az egész dolog vonalát: miből fog állni, mik lesznek a történetek. Utána a Szilárd, Laci és Olivér felosztották egymás között a részeket, ki melyiket fogja megírni. Ettől kezdve Barna és én főleg supervisori tevékenységet láttunk el: amikor készen voltak a részek, végignéztük, hogy hol nem illeszkedik, hol sántít esetleg a dolog, hol nem illik bele az addigi folyamatba, s egy-egy poént, vagy egy-egy nüanszot beleírtunk mi is.”

A sorozat epizódjainak másik két rendezője Török Ferenc és Erdélyi Dániel. Arról, hogy miképpen kapcsolódtak be a produkcióba, Kapitány Ivántól megtudtuk: „Abba az osztályba jártak, amely operatőr hallgatóinak tanára voltam, tehát jól ismertem a munkáikat, megnéztem egyéb filmjeiket is, amik alapján úgy gondoltam, hogy képesek ebben az ún. kommersz műfajban is megállni a helyüket.”

A Limonádé sorsa azonban hasonlóan alakult, mint vetélytársáé: a péntek esti műsorsávból kikerülve több vetítési időpont-változtatás után most szombat délutánonként, 16.15-ös kezdettel látható, jobbára kéthetenként.
„Sok minden nem kedvezett a sorozatnak, legfőképpen az, hogy együtt indult a reality showk-kal, s ez a felfutását nagyon megnehezítette. Ezeknek a sorozatoknak az a halála, ha rakosgatják őket egyik sávból a másikba, ráadásul legalább 2 év kell az igazi felfutásukhoz és sikerükhöz, hiszen ennyi idő alatt helyezkednek bele a nézők az ilyen heti egy alkalommal megjelenő sorozatok történetébe, és kedvelik meg a figurákat. (Nem véletlen, hogy még a napi rendszerességgel rendelkező sorozatok, pl. a Barátok közt esetében is olyan szerződést kötött a külföldi licencadó cég, melyben kikötötték, hogy legalább két évig nem mozdíthatják el a helyéről, még ha csökken a nézőszám, akkor sem. Mi azonban sajnos nem képviselünk ekkora erőt.) Úgy gondolom, hogy először fölülpozícionálta a sorozatot az RTL Klub. Olyan elvárásokat támasztott vele szemben, amiket az nem is akart, és nem is tudott volna teljesíteni. A nézettségért való hajtásban minden a reality show mögé került és ezt megszenvedte. A sok-sok rakosgatás után kikötött a nem túlságosan erős szombat délutáni időpontban, de itt újra elkezdett magára találni, és szép csendesen emelkedett a nézettsége a tőle reálisan elvárható mértékben. Azért választottuk Mihály György producertársammal annak idején az RTL Klubot, mert úgy gondoltuk, hogy jó gazdája lesz a sorozatnak. Amíg az előkészületek folytak, addig nagyon jó partner volt, később azonban türelmetlen lett. Amikor a Columbia űrkatasztrófa miatt az egyik héten elmaradt a Limonádé, Kurucz Péter úgy konferálta be a műsorváltozást: ma este hatkor a Tea című műsorunk elmarad. Így nem is lehet népszerű, és annak ellenére - hogy félretették, hogy szerintem nem a megfelelő helyen működik, hogy minden olyan megesett vele, ami nem erősíti a sikerét, mégis nézik. Most próbálunk egy olyan csatornát keresni neki, ahol tovább lehet vinni, hiszen már egy bevezetett márkáról van szó.”- vonta le a konzekvenciákat Kapitány Iván.

A magyar sitcom-ok sorát a közeljövőben valószínűleg az MTV is bővíti: e hónap elején volt a beadási határideje azoknak a pályázatoknak, melyet az új szórakoztató televíziós sorozatok elkészítésére írt ki az MTV Rt. Hogy versenytársaiként ott lesz-e még a Tea és a Limonádé, az a jövő titka.