Torzók - új Sopsits-mozi - hírek a készülő filmről
A Torzók az 50-es évek végén, egy magyarországi nevelőintézetben játszódik. 6-11 éves gyerekek szemszögéből követhetjük az intézet brutális hétköznapjait. A főszereplők tehát a gyerekek, akiket rendkívül gondosan, másfél éven keresztül, több tízezer jelölt közül választottak ki: Mészáros Tamás, Csizmadia Szabolcs és Müller Péter alakítják a történet középpontjában álló nevelőintézeti fiúkat. Az intézményben dolgozó felnőtteket Gálffi László, Mácsai Pál, Eszenyi Enikő, Gáspár Sándor és Létay Dóra alakítják.
A film tulajdonképpen egy 9 éves kisfiú, Soproni Áron története, az ő külső és belső világának diszharmóniája adja a film nyomasztó hangulatát. Áron intézetbe kerülésével kezdődik, és megalázó távozásával végződik a film. Megismerjük a zárt közösség hierarchikus alá-, fölérendeltségi viszonyait, a gyerekek áldozattá és cinkossá válását abban a világban, ahol elmosódnak a pedagógia és a manipuláció határai, ahol a nevelők is félnek és kiszolgáltatottak. A felnőttek verik a gyerekeket, a gyerekek pedig egymást, a leveleket cenzúrázzák, az igazgató a nevelőnőt molesztálja. Áron zárkózottsága ellenére bekerül a bandába, egy hét fős társaságba, akikkel sorsa szorosan összekapcsolódik, és hosszú előkészületek után elszöknek az intézetből. A menekülés tragédiához vezet, a kutyás keresők elől bujkáló banda egyik tagja a jeges Tiszába esik, víz alá merül az a fiú is, aki megpróbálja kimenteni. Áronnak el kell döntenie, hogy kinek az életét mentse meg és kit hagyjon meghalni. A banda tagjai végül feladják magukat, és kegyetlen megtorlás vár rájuk. A gyerekek mellett egyedül kiálló, 56-ért börtönt viselt, csillagász nevelő öngyilkos lesz. Áront végül egy szigorúbb intézetbe küldik. A történetet Áron látomásai, álmai, illetve a gyerekek cenzúrázott levelei tagolják.
Sopsits eddig négy játékfilmet készített (Céllövölde, 1990, Video Blues, 1992, Derengo, 1996, Légyfogó, 1996-98). A Céllövölde hét nemzetközi díjat nyert, míg a 92-es Video Blues négyet.
