Valahol Európában

Az 1945 utáni filmgyártás jelképpé vált alapműve. Időrendben korántsem az első, mégis a háború után megújult magyar filmgyártás emblémájaként tartják számon. Köszönheti ezt tematikájának és a benne foglalt értékek-nek. Ami a tematikát illeti: leginkább egy német filmtípussal, a romfilm-mel (Trümmerfilm) rokonítható. A romok jelentették mindazt, ami a világ-égésből ránk maradt, és amiből fel kellett építeni egy új világot. A típus igényesebb darabjai nemcsak a háborús pusztítás okozta valóságos romo-kat láttatják, hanem romba dőlt lelki tájakat; pusztulásra ítélt, vagy magá-tól is pusztulásnak indult világnézetet, morált is ábrázolnak. Radványi filmje ezek közé tartozik.

Az ún. "koalíciós korszak" filmgyártásáról a politikai pártok irányítása alatt állt: mindazt, ami megmaradt a háború előtti filmgyártás infrastruktú-rájából, felosztották egymás között a pártok. Miért, miért nem, a legjelen-tősebbnek bizonyult filmvállalatot, Mafirt néven a kommunisták kapták. A Valahol Európában Radványi és a Mafirt koprodukciójában készült.

A közel félórás bevezető montázs-sorozat jóval többet mutat a bombák ütötte sebeknél, a civilizáció pusztulásáról szól. A szétlőtt utakon szülő nélkül maradt gyerekek kószálnak, akiknek nincs mit enniük és nincs mit inniuk. Úgy segítenek magukon, ahogy tudnak: a túléléshez ugyanúgy szükség van az akasztott ember cipőjére, mint a lopásra.

Egy romos várban aztán találkoznak Simon Péter (Somlay Artúr) karmes-terrel, aki több mindenre megtanítja őket. Például arra, hogy bármilyen ne-héznek tűnik is, de meg kell próbálniuk felülemelkedni a mindenáron való puszta létfenntartás, a hordalét szintjén. Először Hosszúban, a bandavezér-ben (Gábor Miklós) alakul ki az emberi civilizáció újbóli felépítésének igénye, azt követően, hogy végighallgatja a fiúruhába bújt lány (Bánky Zsuzsa) történetét. A lány azért hagyta, hogy erőszakot tegyen rajta egy német (vagy nyilas), mert azt ígérték neki, hogy így életben hagyják a családját. Természetesen becsapták. Története azt példázza, hogy nem mindegy milyen árat kell fizetnünk azért, hogy életben maradhassunk. Ezen a ponton veszi kezdetét az emberi civilizáció újbóli felépítése, ame-lyet a gyerekcsapat további története szimbolizál.

A filmtörténészek szerint a film a polgári humanizmus alapján áll. Valóban így van, többször is elhangzik, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság, és hogy a szabadságot nem adják ingyen, hanem harcolni kell érte. Szinte minden jelenetben ott kísért 1789 szelleme, a karmester a Francia Forra-dalom dalára tanítja a fiúkat.
Ötven év távlatából mindez elég különös akusztikát kap. A kommunista párt ideológiai irányítása és dirigizmusa kellett ahhoz, hogy a szó citoyen értelmében vett, egyetlen valóban polgárnak nevezhető filmrendezője (aki mellesleg, de nem véletlenül Márai Sándor öccse), elkészíthesse a korszak valóban reprezentatív, és tényleg a polgári humanizmus értékeit felvonul-tató, ma is katartikus hatású filmjét. Óhatatlanul felidéződik bennünk a ré-gen bemagolt lenini tézis: a polgári forradalom eszméit a kommunisták váltják valóra, de csak azért, hogy meghaladhassák azokat. A film dialógu-sai ennek fényében valóban kétértelműek. "Új emberekről" és "új törvé-nyekről" hallunk, és bár ezek a próféciák látszólag a jövő polgári Magya-rországára vonatkoznak, de jól ismervén a gyártó cég mögött álló politikai erőt, egy másfajta jövőképet is asszociálhatunk hozzájuk. Ez a kétértelmű-ség azonban csak a későbbi korok nézői számára nyilvánvaló. Ezt bizo-nyítja a negatív hős, a szolgabíró (Bárdy György) ábrázolásmódja is. Sze-repeltetésével az alkotók a Horthy korszak úri Magyarországát kívánták pellengérre állítani. Ez az úri Magyarország pedig mindenkinek útjában állt, a demokratikus polgári erőknek és a kommunistáknak egyaránt. A különbség csak annyi, hogy az előbbiek még nem tudták, hogy az utóbbiak szerint az ő helyük is a "történelem szemétdombján" van.

Sándor Tibor

Valahol Európában – Rendezte: Radványi Géza. Írta: Balázs Béla, Radványi Géza, Fehér (Máriássy) Judit, Máriássy Félix. Kép: Hegyi Bar-nabás. Vágó: Máriássy Félix. Zene: Buday Dénes. Hang: Rónay Gyula. Díszlet: Pán József, Benda Miklós. Szereplők: Somlay Artúr (Simon Pé-ter), Gábor Miklós (Hosszú), Bánki Zsuzsa (A .lány), Bárdy György (A szolgabíró), Rozsos István, Horváth Laci, Harkányi Endre, Bicskey Kár-oly, Tollas András, Kemény László. Gyártó: Mafirt - Radványi produkció. Bemutató: 1948. január 1.