Valami Amerika - beszélgetés Herendi Gáborral
Herendi Gábor reklámfilmrendező, producer és a Skyfilm igazgatója elkezdte első nagyjátékfilmjének forgatását.
- A sztoriban egy magyar származású, amerikai állampolgárságú férfi érkezik Budapestre és jól megkavarja az itteniek életet. A film mondanivalóját próbáltam elrejteni a címben, miszerint ne várjuk az amerikai nagybácsit, ne várjuk a külső segítséget, hanem próbáljuk saját magunk megvalósítani álmainkat!
- Miért gondolod, hogy ez az üzenet most különösen aktuális?
- Úgy érzem, hogy a rendszerváltás óta, mindenkinek más módon kell keresnie a helyét, mint addig. Azt látom, hogy azok az emberek sikeresek, akik összeszedve magukat, megpróbálnak kreatívan és okosan élni, akik „kitalálják magukat”. Nem a negatív értelemben vett „ügyeskedésre” gondolok, hanem fontosnak tartom, hogy mindenki megtalálja önmagát és ehhez képest tűzze ki az életcéljait. Vannak viszont olyanok, akik ülnek a fenekükön és várják azt a bizonyos sült galambot. Ez valószínűleg az előző rendszer agymosásának az eredménye, hiszen akkor arra voltunk ösztönözve, hogy maradjunk szürkék, tűnjünk el a tömegben és majd csak lesz valahogy. Az én filmemben ez úgy jelenik meg, hogy az amerikai nagybácsi nem feltétlenül oldja meg az életet!
- Úgy gondolom, hogy Te az előbbi csoportba sorolod magad...
- Igen. Én az életem minden pillanatában azon dolgoztam, illetve dolgozom, hogy a sikeresek közé tartozzak, hogy bizonyítsam a tehetségemet. Azt gondolom, hogy olyan körülmények között, amelyek ma a hazai filmgyártást jellemzik, ha egy játékfilm létre tud jönni, az az én rátermettségemet is bizonyítja.
- Sokan vannak olyanok a reklámfilmet is rendezők között, akik azt vallják, hogy a reklámban eltöltött idő, munka nagyon jó előtanulmány egy játékfilm rendezéséhez. Az eddigi tapasztalataid alapján - hiszen már zajlik a forgatás - egyetértesz ezzel a megállapítással?
- Nagyon-nagyon egyetértek, azt gondolom, hogy a reklám, a legjobb iskola. Rengeteg reklámfilmet rendeztem és bízom benne, hogy azok a problémák, amelyek egy játékfilm forgatásánál felmerülnek, számomra már ismerősek, így megoldani is könnyebb őket. Amit nagyon nagy előnynek érzek, hogy nekem egy reklámban 30-40 másodperc alatt kellett egy történetet elmondanom, tehát bízom benne, hogy az a dramaturgiai érzék, ami egy játékfilmben elengedhetetlen, már kifejlődött bennem. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy egy olyan történet, ami körülbelül másfél órás, egészen másfajta hozzáállást igényel, de hogy az eddigi tapasztalataim jó kiindulási alapnak bizonyulnak, ezt most, a 13. forgatási nap után bizton állíthatom.
- Származik-e valamilyen hátrányod a reklámfilmrendezői múltadból?
- Sajnos igen. Sokan úgy gondolják, hogy valami olyasmit akarok, mint az Első generáció, amiről tudom, hogy nem aratott valami nagy sikert. Természetesen erről szó sincs. Nálam a történet a fontos, ami nagyon magvas, igazán jó dialógokkal. Nyugodt kamera-beállítások jellemzik a Valami Amerikát, semmi kapkodás. Természetesen vannak benne extra kamera mozgások, de ezek nem öncélúak, semmi esetre sem mennek a történet rovására, sőt azokban a jelenetekben kifejezetten adekvátak.
- A Valami Amerika stílusát tekintve vígjáték lesz. Ezzel a közönség egy nagyobb rétegét kívánod becsalogatni a moziba?
- Nem szeretem azt a megkülönböztetést, hogy művészfilm, illetve közönségfilm. Én azt gondolom, hogy jó film van és rossz film van. Azt is gondolom, hogy jó vígjátékot csinálni, éppen olyan nehéz, mint jó filmdrámát, ha nem nehezebb, bár ezt nem szoktam hangoztatni. Az, hogy egy vígjáték működjön és „üljenek” a poénok, hogy sodró, lendületes legyen, azt nagyon-nagyon ki kell találni. Tehát egy vígjátéknak is igen komoly dramaturgiája van. Megfelelő alázattal viseltetek a vígjáték műfaja iránt, az a célom, hogy egy nagyon tartalmas vígjátékot készítsek, hogy legyen mondanivalója, legyen benne mélység, de nem akarom, hogy a közönség szenvedjen. Az a célom, hogy amíg a Valami Amerikát nézik, elfeledkezzenek saját bajaikról.
- Valami miatt mégis a vígjátékot választottad. Mi volt az, ami ehhez a műfajhoz vonzott?
- Ez a saját lelkemből fakad. Azt vallom, hogy csak olyan filmeket szabad csinálni, amit az ember a sajátjának érez. Sok önéletrajzi elemet használok például a sztoriban.
- Az életedet vígjátéknak érzékeled? Olyan vicces volt talán?
- Nem volt olyan küzdelmes, ezt butaság lenne szégyellnem. Nagyon sok minden sikerült, amit el akartam érni, bár ezt én nem annyira a szerencsének, hanem inkább saját magamnak tulajdonítom. Sokat küzdöttem a sikerért. A lelkemből egy vígjáték fakad. Én ilyen vagyok. Nagyon optimista, imádom a humort és nagyon szeretek szórakoztatni. Nem titkolom, hogy az egyik legnagyobb vágyam, hogy ezt a mozit nagyon sokan nézzék meg, ezáltal sok kellemes percet okozzak az embereknek.
- Kik a szereplői a Valami Amerikának, milyen szempontok érvényesültek a szereplőválogatásnál ?
- Egy szempont érvényesült, hogy nagyon-nagyon jó színész legyen! Kőkemény voltam, nem érdekelt, hogy valaki sztár, vagy nem. Ami persze külön örömet okoz, hogy jó néhány sztár azért mégis felfedezhető a filmben. Kiváló színészgárda jött össze, olyan karaktereket válogattam, akiket a forgatókönyv írása közben elképzeltem.
Azt gondolom, hogy a Valami Amerika színészei a magánéletben is olyanok, mint amilyen személyiségeket a filmben meg kell formálniuk. Az amerikai producert, aki a filmben Magyarországra érkezik, Szervét Tibor alakítja, van három testvér, akiknek fölbolydítja az életét, ők Pindroch Csaba, Szabó Győző, Hujber Ferenc. Három női főszereplő is játszik, Ónody Eszter, aki az egyik fiú barátnőjét alakítja, Oroszlán Szonja, aki most végzett musical szakon, és talán a legkedvesebb figurája a filmnek, egy idősebb takarító néni, akit Schütz Ila alakít.
- Említettél egy amerikai filmproducert, és azt, hogy önéletrajzi elemek is megtalálhatók a Valami Amerikában. Film a filmben?
- Igen-igen.A film bár önéletrajzi ihletésű, de teljesen kitalált történet. Alapvető, hogy megjelenik a film a filmben, a főszereplő szintén egy reklámfilmrendező, aki élete első nagyjátékfilmjét szeretné megcsinálni, ehhez érkezik ide egy amerikai producer, amiből aztán elindulnak a bonyodalmak. A film a filmben azért nagyon izgalmas, mert olyan lehetőségeink lettek ezáltal, ami nem jellemző egy magyar filmre. A reklámfilmrendező sok klipet is készít, ezáltal friss, modern, mai zenék is hallhatóak lesznek, melyek a 16-26 éves korosztályt fogják vonzani, akik leginkább moziba járnak. Új zenék is vannak, melyeket direkt erre a filmre írtak a zeneszerzők, például Dés László, a Bon-Bon, Vénusz.
- Az eddig elhangzottakon kívül, kik a stáb tagjai?
-A forgatókönyvet ketten írtuk, az én ötletem alapján, Márton Gyulával, akit a Csinibabából lehet ismerni. Bár Magyarországon kitűnő operatőrök vannak, a Valami Amerikát, mégis egy spanyol srác fényképezi, Jordi Rexach. Ennek az az oka, hogy hozzá régi barátság és munkakapcsolat fűz és szinte baráti alapon vállalta el a munkát. Most, hogy nézem a musztereket, a választásom beigazoltnak látszik, mivel elképesztően szép kiállítású filmnek ígérkezik. A díszlettervezők Horváth Viktória és Nánási Zsolt, akikkel szintén régen dolgozom együtt. A stáb azokból áll, akikkel nyolc éve készítem már a reklámfilmeket, tehát összeszokott csapat. ami meg is látszik a forgatások rendkívül jó hangulatán. Tervszerűen haladunk, szinte semmi csúszás nincs. Eddig maximálisan meg vagyok elégedve az egész csapat teljesítményével.
- Hány forgatási napot terveztetek és hol zajlanak a felvételek?
- 33 napot forgatunk, július végére már szeretnénk is befejezni, a külső helyszínekkel már szinte készen is vagyunk. Arra is nagyon odafigyeltem, hogy a helyszínek nagyon színvonalasak legyenek, a dramaturgiának megfelelően. Ez a film egy kicsit jobb közegben játszódik, a figurák karakteréhez passzoló izgalmas lakásokat, éttermeket, pubokat, diszkókat választottunk. Az egyik lakás díszlet, itt sokat forgatunk. Rendkívül széles skálán mozognak a helyszínek, de mindent megtaláltunk itt Budapesten, vidéki forgatás nem lesz.
- Tervbe vetted valamilyen modern technológiának a felhasználását az utómunkák során?
- Az utómunkákra nagyon sok időt szeretnék fordítani, úgy érzem hogy erre szükség is lesz, főleg a zenék miatt. Alázattal vagyok a vígjáték iránt, tehát itt a helyzetek és a dialógok a humorosak. Nem szeretnék semmilyen technikai bravúrral „ráülni” erre a dologra. Amitől ez a film izgalmas lehet, az az én reklámfilmes tudásomból fakadhat. Kifejezetten tempós, lendületes film lesz és szeretném ha az a másfél óra, amit a nézők a moziban eltöltenek feszültséggel töltené fel őket.
- Mikorra tervezed a film bemutatását?
- A februári filmszemlére szeretnék készen lenni és utána menne a mozikba.
Ne hagyd ki a werkfilmet! Itt letöltheted az mpeget.