sex hikaye

Zacc - Barbárok a kapuk előtt

A halálig komoly a humor

2004. június 9. - Béres Dániel
2-2  /  2
Zacc - Barbárok a kapuk előtt
Denys Arcand Barbárok a kapuk előtt című filmje többek között a generációs ellentétekről is szól. Éppen ezért ültettünk le két különböző generációt képviselő magyar filmrendezőt, hogy beszélgessenek a filmről. Jancsó Miklós és Török Ferenc osztja meg egymással és a filmhu olvasóival a film kapcsán felmerülő gondolatait.
Barbárok a kapuk előtt (szinopszis)
Rémy (Rémy Girard), az ötvenes évei elején járó, elvált férfi kórházba kerül. Volt felesége, Louise (Dorothée Berryman), arra kéri a jelenleg Londonban élő fiukat, Sébastient (Stéphane Rousseau), hogy jöjjön haza haldokló apját meglátogatni. Sébastien húzódozik, hisz hosszú évek óta nem volt az apjával kapcsolata: nem volt mondanivalójuk egymás számára. Végül mégis enged a kérésnek, és Montrealba repül, hogy segítsen az anyjának, és apja támasza legyen a nehéz helyzetben.

Amint megérkezik, Sébastien minden követ megmozgat, minden összeköttetését mozgósítja, és minden lehetséges módszert bevet annak érdekében, hogy könnyítsen a Rémy-re váró szenvedéseken. Még az apja életében egykor oly fontos vidám bandát is összehívja: rokonok, barátok, egykori szeretők jönnek össze Rémy betegágya körül. Vajon mi lett belőlük mára, ebben a barbárok uralta korban? Megvan-e még bennük a tekintélynek fittyet hányó tiszteletlenség, a barátság, és az egykori féktelen vadság? Ott van-e még álmaikban a humor, az élvezetek hajhászása és a vágyakozás?

A Barbárok a kapuk előtt című keserédes filmben a számos díjat nyert kanadai fenegyerek, Denys Arcand az 1987-ben rendezett, hazánkban a kilencvenes évek elején bemutatott, Az Amerikai birodalom bukása című alkotásának csodálatosan különleges, szellemes és cinikus, egyedi figurákból álló szereplőgárdáját vonultatja fel ismét. 

A Barbárok a kapuk előtt képes a halált is ünnepként, víg mulatságként a néző elé tárni. A film izgalmasan egyéni, bölcs szemlélettel vall életről és halálról, miközben markáns véleményt formál korunkról is. Nem csoda, hogy az idei Oscar-gálán a Legjobb Eredeti Forgatókönyv-díjra jelölték, megnyerte a Legjobb Külföldi Filmnek járó Oscar-díjat, a 2003-as Cannes-i Fesztiválon a Legjobb Forgatókönynek járó elismerést, Marie-Josée Croze pedig a  Legjobb Női Főszereplőnek járó díjat.





(3) 
2-2  /  2
Hozzászólások
3-1  /  3
2004. június 16. szerda, 22:19#3| torolt felhasznalo
daihelyon:

A celluloidra való feliratozás technikáját nem ismerem, laikusként azt gondoltam, hogy valamilyen módon ráégetik, ráfestik a szöveget. Ezek szerint nem.

Ezzel együtt a lényeg változatlan. Nyilván elfogadhatatlan, hogy egy film (pláne, ha értékes) egy részéről emiatt lemaradunk. Eddig is nonszensz volt, ezután is az lesz. Az pedig teljességgel kizárt, hogy a mai - általánosságban vett - technikai szinvonalon megoldhatatlan lenne végig látható feliratot készíteni. Vagy akkor most ez van, ez lesz és kész?

Fenntartom: ha igazi igény lenne rá, megcsinálnák. Különban is, rengeteg feliratot látunk a legkülönfélébb színekben, méretben, stílusban, stb. pl. a főcímeknél, stáblistál, illetve néha a film közepén is.
2004. június 16. szerda, 13:01#2| Daihelyon
Amíg várunk egy feliratozó szakira, addig ide írnám az én meglátásomat a felirattal kapcsolatban.

Egy video kazettára vagy digitalis filmre ezerszer könyebb feliratot készíteni, mint a celuloid hordozós, normál mozi szallagokra. Az ok banálisan egyszerü. A kész tekercseket, angol nyelven megkapja a forgalmazó, amikre egy lézeres eljárással kerül fel a felirat. Az eljárás lényege, hogy a film kockákról eltávolítják azon részeket, amik meguk a betük lesznek (remélem érthető), úgy mondhatni lekaparják, ez által lesz fehér a felirat, hisz ott nincs semmi. Ezzel az eljárással nem lehet színezni vagy téglalapot adni neki.

Ha nem így van egy szaki majd kijavít, ha betéved ide.
 
Előzmény: torolt felhasznalo #1
 
2004. június 16. szerda, 00:18#1| torolt felhasznalo
Tisztelt SPI!

A filmhun olvasható anyag szerint Önök forgalmazzák a Barbárok inváziója c. filmet. Ezért először is hála és köszönet, a film óriási. Azonban örömömbe jó adag ürüm is vegyül. Feltételezem Önök csinálják hozzá a feliratot is. Tudom, már ezerszer volt rá példa, és nyilván lesz is, de nálam most tele a pohár: ugyan miért nem csináltatnak igényes, vagyis inkább úgy mondanám, a józan ésszel elvárható minimális színvonalú feliratot?

"Csupáncsak" annyi a gond, hogy a feliratok kb. 10%-a olvashatatlan, sőt teljesen láthatatlan. Oka: hófehér alapon hófehér betűk.

Kicsit feldúlt a dolog, ugyanis a sors ajándéka, ha az ember egy ilyen üdítően hiteles, igényes, intellektuális, stb., igazi hús-vér emberekről szóló filmmel találkozik. (az elmúlt egy évben még két ilyen film akadt, ez tehát egy gazdag év volt). És akkor tessék, valahányszor fehér felület van a kép alsó felén, megtörik az élmény. :((( Ez a film megcsonkítása.

Csalódottságomat tovább növeli, hogy teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mekkora "munka" lenne olvashatóvá tenni a feliratot. Már én is készítettem egy-két feliratot (külföldi fesztiválokra angol feliratot a kisfilmjeimhez), így tudom, hogy kb. fél perc alatt lehet egy, a kívánt mértékben áttetsző fekete téglalapot tenni pontosan a betűk alá, bármelyik átlagos utómunka- vagy feliratozó progival. Vagy akár egy gombnyomással lehet (kívánt méretű, színű, dőlésű, stb.) árnyékot tenni a betűkre, ami szintén esélyt adna a nézőnek. Vagy akár magát a betűt is be lehetne szürkíteni; vagy bármi, szóval ez manapság egyszerűen nem tétel. Megjegyzem az alap betűtípus sem valami nagy dobás, de azt most hagyjuk.

Egy szó mint száz, mivel technikai akadálya nincs, sőt a feliratozáshoz képest nevetségesen kevés további munkával járna mindez, ezért csak arra tudok gondolni, hogy a megrendelő, azaz a forgalmazó érdektelenségén múlik a dolog. Kár.

Persze ez a hajó már elment. Talán majd legközelebb.

Üdv,
k2s@freemail.hu

Ui.: Ja, és könyörgöm, miért kell egy jó címet átírni? („Barbárok inváziója” helyett "Barbárok a kapuk előtt") Meg aztán az is alkotás része lenne.

nka emblema 2012