A szalmabábuk lázadása - szeptember 27-től a mozikban

A szalmabábuk lázadása a 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni időben játszódik Budán, és szándéka szerint a honvédárvák nehéz sorsát kívánja bemutatni. Hétszáz Jeromos ezermestert (Haumann Péter) és bábkászítőt megbízza egy titokzatosan félelmetes úr (Mácsai Pál), hogy készítsen 50 embernagyságú szalmabábot. Hétszáz Jeromos és befogadott árva-gyermekei hozzá is látnak a jól fizető munkához, mit sem sejtve arról, hogy ez az úr nem más, mint a bécsi titkosrendőrség vezetője, a bábok pedig arra kellenek, hogy a szabadságharcban részt vett tiszteket távollétükben, in effigie nyilvánosan felakasszák, demonstrálva „így jár mindenki aki a törvényes rend és ura ellen lázad”. Ahogy a gyerekek megtudják a gonosz tervet, rögtön megpróbálják megmenteni a bábukat (és magukat is) a szégyentől, illetve a hazaárulástól.

A számos különlegességet ígérő film történetét Páskándi Géza vetette papírra. Az író a világosi fegyverletétel utáni időszakba helyezte cselekményét. A mű elmeséli, hogy egy bukott szabadságharc után nemcsak felelős felnőttnek, hanem gyereknek lenni sem könnyű. A szalmabábuk lázadása tíz év után az első 90 perces film, amely gyerekeknek szól.