Chihiro szellemországban

Anima, anime

Bemutató: 2003. május 21.

A vadon hercegnője (1997) című nagyfilmje után Miyazaki bejelentette, hogy nem csinál több filmet. Aztán meggondolta magát, és elkészítette a Chihirót, amelynek sikere nemzetközi viszonylatban is vetekszik a korábbi anime-robbantásokkal, mint az Akira vagy a Ghost in the Shell. 1987-ben már bemutatkozott itthon a '84-es A szél harcosai című opusszal. És, ha minden igaz, még most sem fejezi be: már dolgozik az angol sci-fi író, Diana Wyenne Jones könyvéből készült Howl varázsló mozgó kastélya című, a Chihiróhoz hasonlatos újabb filmen (Hauru no Ugoku Shiro; 2004).

A Chihiro Szellemországban története a jelen valóságában játszódik, eltérően Miyazaki korábbi munkáitól. Chihiro szüleivel új házba költözik, de az odafelé vezető úton egy kis kitérőt tesznek. A tíz éves lány ellenkezését figyelmen kívül hagyva, a szülők egy furcsa, elhagyott vidámparkba indulnak, ahol a kihalt utcák egyikében rogyásig terített asztalokra lelnek. Míg ők mohón falni kezdik az ínyencségeket, Chihiro körbenéz a félelmetes és furcsa helyen. Mire visszatér, a szülei disznóvá változtak, a visszautat pedig hatalmas tó zárja el. Amikor Chihiro feleszmél, egy szellemekkel megrakott hajó érkezik meg. Ekkor siet segítségére Haku úrfi, aki elmondja, a hely az istenek fürdővárosa, és ahhoz, hogy visszatérhessen, egyelőre a fürdőben kell dolgoznia.

Chihirónak, hogy szüleit megmentse, meg kell változnia, az elkényeztetett kislányból másokkal együttérző és gondolkodó emberré kell válnia. Mint a Miyazaki filmekben (Kiki, Szomszédaim a totorók, Laputa) általában, itt is egy végtelenül jószívű, eszes gyerek áll a középpontban, aki hamar két tűz közé kerül, és saját boldogulásán túl, az ellenfelek békéjét is meg kell teremtenie, vissza kell állítania a világ rendjét. A neves rendező filmjei épp ebben különböznek leginkább a jó és gonosz felosztásban gondolkodó amerikai mesefilmektől. Világuk sokkal bonyolultabb, az ellentétek feloldásához a végső győzelem helyett a kiegyezésen át vezet az út.

A Miyazaki hősök sosem hallgatnak a nézőre. A gonoszban mindig megkeresik a jót is, és hiszik, hogy az együttélés (emberiség - természet, emberiség - gépek, emberiség - szellemvilág) az egyetlen lehetséges megoldás. Nem ritka, miként itt sem, hogy az egymásnak esők között a legtöbb vért a hős veszíti, példa erre az arc nélküli szellem ocsmány dorbézolása, akit végül Chihiro menekít ki a fürdőhelyről a feldühödött szolgálók elől. Hősei mégsem hibátlan jellemek. Elsősorban magukkal, saját egójukkal kell megküzdeniük, amely nem ritkán vezet ballépésekhez. Chihirónak legfontosabb dolga tehát éppen az, hogy hasznossá tudja magát tenni, és a nehézségek ellenére alázattal legyen képes viselni a rá mért sorsot.

Mindamellett, hogy a Chihiro a maga cirka 20 millió dolláros költségvetésével meg sem közelíti a Disney-típusú szuperprodukciókat, a film látványvilága ugyancsak lenyűgöző. A japán rajzfilmben általában, de Miyazakinál különösen fontos a háttér, sőt lényegi elem. Az amerikaiakkal ellentétben ugyanis, nem a valószerűség megteremtése a cél (legyen szó tündérmeséről vagy sci-firől), hanem a kifejezés szabadsága, amely a sztorin túl a látvány megteremtésében is döntő. A vízen futó vonat, vagy a Haku-sárkányt üldöző papírfigurák nem a túlpörgetéssel élnek, hanem az ötletesség szabadságával. A látványvilág megtervezésekor Miyazaki egyébként több valós elemet is beemelt, így például a fürdő belsőit a Ghibli Stúdió (Miyazaki cége) isnpirálta, Kamajit a nyolckezű, sziszifuszi kazánost magáról, míg Yubabát, a kapzsi boszorkányt a film produceréről mintázta.

Miyazakit a japán Disney-nek tartják, és általában a "szexista és erőszakos" anime rendezőktől elkülönítve tárgyalják. Ennek az amúgy meglehetősen felületes képnek a kialakulásában jelentős szerepet játszik egyrészt a Miyazaki művek felnőtt angyalisága (azaz kortalansága), másrészt a testi szerelem teljes hiánya. Chihiro és Haku gyerekszerelme a néző számára meglepő módon nem teljesedik be. A film végén, amikor Chihiro visszaadja Haku eredeti nevét (amely nélkül senki sem hagyhatja el Szellemországot), kiderül, a valóságban sosem találhatnak egymásra, Haku ugyanis egy kiapadt folyó istene volt mielőtt idekerült volna. Az égi és emberi szféra kapcsolatának szomorú lehetetlensége újabb csavar, amely kiemeli a filmet az átlagrajzfilmek közül.

A film világát azért is érezhetjük megejtően varázslatosnak és szabadnak, mert Miyazaki egyedül írta és rendezte ellentétben az amerikai produkciókkal, ahol nemegyszer 15-20 csapattag dolgozik azon, hogy kialakuljon a film sztorija. A zenét pedig nem kisebb komponista, mint Joe Hisaishi készítette, akinek ez volt a hatodik kooperációja Miyazakival, és aki többek között olyan rendezők állandó komponistája, mint a Takeshi Kitano.

Extrák:
Hang: magyar (DD 5.1), angol (DD 5.1), japán (DD 5.1)
Felirat nyelv: magyar
- Interaktív menük
- Jelenetek közvetlen eléréssel
- Werkfilm
- Kimaradt jelenet(ek)
- Interjúk az alkotókkal és szereplőkkel
- Előzetesek
- DVD előzetes(ek)
- Storyboard
- Képgaléria
- Játék - Axy Snake - ajándékszoftver különálló lemezen (teljes verzió!)