Csehov Izlandon
Kritika a Fehér nászéjszaka című filmről
A Fehér nászéjszaka Csehov Ivanov című drámájának laza adaptációja, szabad értelmezése. Szabad olyan értelemben, hogy a történet mai környezetben, noha egy távoli és elszigetelt közösségben játszódik, és szabad a történetszálak kezelését illetően, hiszen a készítők szerencsére számos ponton eltértek az eredeti műtől. Az Ivanov egy kiégett férfiról szól, aki már nem szerelmes súlyos beteg feleségébe, és mikor már mindenről lemondana, hirtelen vonzódni kezd egy fiatal lány iránt. Persze mindez Csehov stílusában, sokat monologizáló, lamentáló főhősökkel, akik számára az elmélkedés és az öngyilkosság a megoldás az élet bajaira. Kormákur és forgatókönyvírója, Ólafur Egilsson tágan értelmezik az adaptációt: a szereplőknek saját neve és életútja van, mindössze az alapszituáció (régi és új feleség, életválság) azonos.
A színházból induló Baltasar Kormákur filmrendezőként a 101 Reykjavikkal hódította meg a nemzetközi és a magyar közönséget egyaránt. Tenger című második filmjét az akkor még létező Európa Filmhét keretében vetítette a Művész mozi. Az Út mennyországba már csak a szépemlékű ARIFF fesztiválig jutott, a Vérvonal is csak a tavalyi Titanic filmfesztiválon szerepelt, igaz, egyszer már majdnem behozta a Szimplafilm, de aztán mégsem. A sötét hangulatú, borongós filmjei, különösen az utolsó kettő, rejtélyes és titokzatos gyilkosságokat felderítő, csavaros krimik miatt Csehov adaptálása nem is tűnik olyan merész ötletnek, de éppen itt jön a csavar: a Fehér nászéjszaka egy tönkrement életről szól - mégis nagyon vicces és szórakoztató film lett belőle.
Izlandnak, a rendező korábbi munkáihoz hasonlóan (kivételt képez az amerikai gyártású Út a mennyországba), kiemelt szerepe van: a film a távoli Flatey-szigeteken játszódik, egy zárt és különös közösségben. Amerre csak a szem ellát, tenger van, autó nincs, telefonálni az erre kijelölt GSM-póznáknál lehet, naponta egy komp jár, de ez a komp adott esetben a Sigur Rós kisérőzenekarát, az Amiina nevű formációt szállítja, akik a helyi szállodában fűrésszel lépnek fel. A Fehér nászájszaka országimázs film is lehetne: Izland különös és éppen ettől izgalmas ország, sok-sok légi felvételben ismerjük meg ezt a lélegzetelállítóan szép szigetet, ahova a férfi és első felesége egy új élet reményében térnek vissza. Új élet kezdődik, de semmiben sem jobb a réginél, a feleség állapota nemhogy javul, hanem tovább romlik.
Kormákur és Egilsson másik nagy aduja a történetvezetés: nem lineárisan épül a sztori, párhuzamosan fut a két idősík, az egyre romló házasság és az új esküvő előkészítése összefonódik, villanó képkockák segítik elválasztani múltat és jelent. Míg az egyik történetszál betetőzése az első feleség halála, addig a jelenbelinek a tervezett esküvő a vélt csúcspontja. Kormákurék azonban megtoldották még egy lépéssel Csehov (egyébként máshogy végződő) drámáját, és egy epilógust biggyesztettek a film végére. A film ott végződik, ahol kezdődik, Ivanov Izlandon is csak Ivanov, nem tud kibújni a bőréből, és ezen egy új szerelem sem tud segíteni.
A vetítés utáni beszélgetésen a rendező elismerte, hogy a Fehér nászéjszaka a legvidámabb filmje, holott egy szomorú, már-már kiábrándítóan elkeserítő történetet mesél el, és mégis rengeteget lehet rajta nevetni, éppen a feldolgozás módja miatt. Eredeti, friss és érdekes figurákkal zsúfolja tele filmjét, a bohém orgonazongorista, a bolond lottózó lány, a zsugori anyós és az eredetileg operaénekesnek készülő após. És persze a fehér nászéjszaka maga, ami már az Északi sarkkör szerelmeseiben is bejött: az esküvő előtti éjszaka nem megy le a nap, világosban, a mindent körülölelő tenger partján ülik meg a legénybúcsút. Megvan a happy end lehetősége is, de a szerencsétlen após hiába próbál segíteni leendő vején, az adósság visszafizetésére szánt pénzt reggelre egyszerűen elfújja a szél. Humoros jelenet, jót nevetünk rajta, pedig a film készítői 2008-ban nem is tudhatták még, hogy néhány hónappal később milyen fájóan aktuális lesz ez a képsor Izland számára.
Kormákur filmje tehát szomorú sorstragédia, mégis vigyorogva hagyjuk el a vetítőtermet, mert a film eszközei, fényképezése, történetszövése, figurái frissek és életteliek, ha szar is az élet, és lehetetlen meglelni a boldogságot, legalább jó filmek vannak.
Hallgatnivaló: Amiina - Fjarskanistan című száma
Néznivaló: Jelenet a Heima című filmből, ahol az Amiina és a Sigur Rós együtt lépnek fel.
