Datolya (Arab passió)

Khorma

Bemutató: 2004. június 24.

Jilani Saadi filmje első látásra bizonyára meglepő lesz a magyar néző számára. A 2001 szeptemberi terrortámadás után nem lehet igazán könnyű az iszlám világról és annak számunkra furcsa, idegen szokásairól filmet készíteni. Persze hozzá kell tenni, hogy ez a tunéziai alkotás eredetileg nem exportra készült, ennek ellenére a hazai premierrel egy időben Franciaországban és az Egyesült Államokban is a mozikba kerül.

A film központi figurája Datolya, a közösség égő vörös hajú, fehér bőrű bolondja, a szakrális feladatokat ellátó vén Bou Khaleb segédje. Csekély adományokért a halottak lelki üdvéért imádkoznak, vagy esküvőt, halálozást hirdetnek. Egyszer azonban az öreg fatális módon halálozást hirdet nász helyett, s amikor tényleg tragédia történik, a szégyen és a bűntudat már-már az őrület határára sodorja. Datolya álmai megvalósulását remélve elrejti egy odúba a végtelen zsolozsmázásba merült öregembert, majd sietve átveszi szerepét. A félkegyelmű - szakrális tekintélyét felhasználva - sokakat rávesz a vallási „iparban” dolgozók közül, hogy kövessék az áremelést és az egyes infrastrukturális fejlesztéseket célzó ötleteit. Azonban a sikertől megrészegülve egyre zsarnokibbá és önteltebbé válik(Mohamed próféta egyik társa után új nevet vesz föl), túl sok ember érdekeit sérti meg, míg végül összefognak ellene.
 
Az ellene forduló dühödt tömeg egy külvárosi szeméttelepre cipeli, és egy oszlophoz kötözve magára hagyja. Így teljesedik be Datolya kálváriája, egyfajta modern Krisztusként állva előttünk. Azonban felmagasztosulás helyett egy együgyű, de némileg számító ember tündöklését és bukását látjuk, és igazán nem tudjuk eldönteni, hogy szánalmat vagy közönyt érezzünk-e iránta. Az utca gyermeke végül újra az utcára kerül. A sors nem felülírható. Még a balgák ártatlanságával sem. A film erénye abban rejlik, hogy Datolya félkegyelmű figurája hiteles vezetőként kalauzol minket keresztül az iszlám vallás szabályai szerint körülhatárolt mindennapok világán. A manapság oly feszült politikai helyzetben szívet melengető, hogy legalább így betekinthetünk egy kultúra zárt falai mögé, ellesve az öröm és bánat pillanatait, illetve felfedezve a bennünk is megbújó emberi hibákat.

A Szimplafilm fontos feladatot teljesít azzal, hogy forgalmazza ezt a filmet. Ráadásul az európai néző számára jobbára ismeretlen arab hétköznapok hagyományainak és íratlan szabályrendszerének jobb megértéséhez a mozijegyekhez még egy kis füzetet is mellékelnek, amely egyfajta instant kalauzként szolgálja a film cselekményében való könnyebb eligazodást. A forgalmazó azt is célul tűzte ki, hogy fiatal animációs rendezők munkáit kapcsolja kísérőfilmként a nagyjátékfilmjeihez. A Datolya előtt Csáki László a Napok, melyeknek értelmet adott a félelem című komor, fanyar hangvételű krétarajz-film alkotása látható.