Édes vízi élet

Partra vetett halak

Bemutató: 2005. március 24.

Mikor egy kisebb sziláscet méretű jaguárcápa kettéharapja a legendás óceánkutató öreg társát, az bizony tisztán rámutat egy már amúgy is jóideje kettétört karrierív abszolút nullfokára. Az igen magas THC-tartalmú Steve Zissou (Bill Murray) ugyanis Esteban (Seymour Cassel) nélkül még egy lepényhalat se nagyon képes megkülönböztetni egy gazdagon teflonozott serpenyőtől. A valaha Cousteau kapitányt megszégyenítő búvárdokukkal előrukkoló vén tengeri medve az utóbbi tíz évben finoman szólva sem ostromolta maradandó élményekkel a műfaj kedvelőit. De a karriermenedzsmenten való gondolkodás sosem az ő kenyere volt, a csapatban kékben gazdag hajú és vérű felesége (Anjelica Huston) az agy, a szív az, ami Zissou-é. Csak egy a gond, hogy a nemes szerv leginkább saját tulajdonosáért dobog. No meg a kegyetlen bosszúért.

Összerántja az Internacionálé szellemében színpompázó gárdáját Waris Ahluwalia, Michael Gambon, Anjelica Huston, Noah Taylor, Bud Cort, Bill Murray, Matthew Gray Gubler, Seu Jorge, Jeff Goldblum, Cate Blanchett, Willem DaFoe

A kozmikus elbizonytalanodás elvakult dühétől hajtott "Sztívcsi papa" összerántja hát az Internacionálé szellemében színpompázó mélyen szakmai gárdáját a láncos kutya odaadásával hajtó német operatőrtől (Willem DaFoe) kezdve, a Bowie-dalok legavatottabb portugál interpretálóján (Seu Jorge) át, a Simpson család egyik megálmodójának pánszláv unokatestvéréig (Noah Taylor). Csak egyre nem számít, hogy a méltán neves Kentucky Airlines mélykék unformisában betoppan harminc éve nem látott harminc éves fia (Owen Wilson). A megkérdőjelezendő apa-fiú kapcsolat kúszóvirágjának fölfutását azonban kissé eltéríti a színen föltűnő terhes riporternő (Cate Blanchett) szexuális kisugárzása, akinek szétdimenzionált személyiségén mélázva még a legmenőbb Park Avenue-i pszichológusok is jóízűen megnyalnák a tíz ujjukat.

Az andersoni minimálmesék rajongóinak megállt a vérkeringése a Life Aquatic... előzetesét látva: Wes is bekapta a hollywoodi horgot? Aztán az andersoni minimál rajongóinak beindult a vérkeringése a kész mozit látva. Ismét megkapjuk az Okostojás és a Royal Tenenbaums szeretetről és önzésről, családról és barátságról beszélő extrém karaktereinek állatkertjét. Ugyanazt a savanyú, melankolikus humort szivárogtatják a legfurább személyiségek, legyen szó a passzív-agressziótól űzött, szakmájában analfabéta, érzelmi intelligenciájában úgyszint gyenge Murray-ről, a tejfelszőke naivitás negédességében lubickoló Wilsonról, vagy épp a hormonvezérelte hangulatváltásoktól színezett Blanchett-ről, a hoppon hagyott értelmiségi terhes-szingli szerepkörben. De ha e szerelmi háromszögön továbblépünk, már sokkal inkább egydimenziós paródia-karakterekkel találkozhatunk, s jóval könnyebben felejtjük őket, mint a Tenenbaums pompás mellékszereplőit.

Mikroklímányi területre fikcionálja valószerűtlenül valós világát Bill Murray, Wes Anderson és Cate Blanchett

Noha Anderson valóban váltott, és van a filmjében akció, de az kábé a börleszk Szeszélyes évszakok-ágán rügyező paródia. Valóban kilépett a kamaradrámából, de csak azért, hogy mikroklímányi területre fikcionálja a létező elemekből nemlétező vegyületté összeálló, valószerűtlenül valós világát. Itt nem meglepő, ha a mediterrán halászfalu szomszédságában filippínó kalózok támadnak ránk. Itt elnevezhetnek egy hajót a Calypso dalairól híressé vált Harry Belafontéról, aminek gyomrában a Calypsóval hajózó Cousteau kapitány vörös sipkáit viselő antitengerészek jacuzziznak. Itt hívhatnak bárkit Wolodarskynak a Simpson családot produkáló M. Wallace-nak tisztelegve, de ezen a tájon Kate Winslet is csak egy átszabható tulajdonnévvé lényegül. A szép, új színes világ megalkotására ismét külön figyelmet fordított Anderson dizájn-részlege, hogy a Cinecittában filmnyelvi okokból keresztbevágott, lepukkant Zissou-bárka, vagy a rossz sorsra jutó fehérárja legénységgel acélosított, rivális high-tech kutatóyacht alatt oldszkúl mód animált halak cikázhassanak a túlvezérelt türkizben. Mégis látványban már kevésbé sikerült retinamaróvá ez a világ a Tenenbaums hibátlan ízlésficama mellett.

Igen vaskos kérdés persze Wes Anderson büdzséjének fölfutása szempontjából, hogyan reagál az egyszeri néző lassan kódolható humorára és mélybeivódó stíluskevercseire? Ezt talán a nullszaldóra kijövő bevételek válaszolják meg, Anderson pedig mélyítheti tovább animációs ismereteit egy közelgő háztáji komédia fölépítésével.