Galaxis Útikalauz Stopposoknak

Analóg bitek

Bemutató: 2005. június 14.

1981, a gyermekkor szinte öntudatlan boldogságában telik, a Varázsceruza, illetve A négy páncélos és a kutya élményvilágával. De volt valami a levegőben, sőt, afelett! Egy évvel korábban járt ott a mi Farkas Bercink, aki ugyan nem valószínűtlenségi hajtóművet tesztelt és nem ugrott a hipertérben, de tekintetünket a világűr felé vonzotta. Tőlünk nyugatabbra is egyre nagyobb figyelmet kapott a csillagközi tér, ekkor készült Dougla Adams addigra már komoly rajongótábort gyűjtött művének, a Galaxis útikalauz stopposoknak tévéjáték változata.

A kétlemezes DVD menürendszerében a képernyő közepére helyezett útikalauzzal navigálhatunk, extrákat a második korongon találunk, összesen másfél órányit. A galaktikus tudás tárháza a digitális éra kezdetének képi világát idézi, külseje olyan, akár a tíz évvel korábbi mobiltelefonok, tömzsi, rücskös kütyük, csak az aktatáskányi akkumulátor nélkül.

A Kimaradt jelentek talán a legkevésbé figyelemreméltó, ráadásul olyan felvételekből áll, amelyek benne vannak a filmben! Arról van szó, amelyben Ford Arthurt igyekszik rávenni három korsó sör elfogyasztására, mivel az jótékony izomlazító hiperűrugrás előtt. A felvételt nézve láthatjuk, miként „fárad” a Fordot alakító David Dixon a sokadik korsó lecsúsztatásával.

Találunk még két, BBC-s riportot a második lemezen. Az első, közel félórás Ne ess pánikba! Intejúk-ban visszaemlékezéseket láthatunk, hallhatunk, a rendezőtől, a főbb szereplőktől, az effektek készítőitől, és magától a Mestertől, Adamstól. Sok kis anekdota egymás után, amihez különböző archívokat vágtak be.

Ma ilyennek álmodták meg az Útiklauz-sztorit

A második bónusz, az Így készült a tv sorozat hasonlóképpen épül fel, mint az előző extra. A BBC-nél tizekét évvel a sorozat elkészülte után ismét összehívták az alkotókat, a „csavart” az adja, hogy az interjúcsokrokat egy Útikalauz-történet továbbgondolásába ültették. Ha eközben haloványan a Mátrixot idézve, párhuzamos világok létezéséről támad gondolatunk, nem véletlen, a Wachowski-testvérek mellett Lucas sokat emlegetett univerzuma is visszaköszön. A producer-rendező Alan Bell rövidfilmet forgatott A Birodalom visszavágról, mi több, a Sötét Nagyúr, Darth Vader megformálója, Dave Prowse is játszik az Útikalauzban, egy röpke ideig a Vendéglő a világ végén részben.

Mindez még az analóg trükkök, a makettek, bábok, maszkok és rajzolt képek ideje. Az Útikalauz tévéváltozata előtt négy évvel készült Csillagok Háborújá-ban is az így készült trükkök vannak többségben. Ennek ellenére nem érdemes az Útikalauz képi világát összehasonlítani Lucas munkájával, mert egyértelmű a végeredmény. Nincs értelme Trabant-Mercédes gyorsulási versenyt rendezni. Mégis, jó látni, hogy a mára mindent átható digitális vizuális világ előtt volt egy olyan időszak, amikor egy komputer jeleit, az útikalauz képernyőjén megjelenő ábrákat, szövegeket analóg módon, emberi kezek hozták létre. Ma ez éppen fordítva megy, nagy teljesítményű számítógépek szépen kiszínezett és legömbölyített műanyaghatású poligonjaival helyettesítenek mindent, ami élet. Dr. Who telefonfülkéje és Pirx kapitány kávéfőző űrhajója már a világegyetem más szegletében röpdös.

Az Így készült-ben is feltűnik Douglas Adams, többek közt egy 1978-as archívból, a rádiójáték készítésének idejéből, majd a tévéjáték forgatásakor, végül a doksi készítése körül, 1993-ból. A két extra anyagából kiderül, hogy az Arthur Dentet alakító Simon Johnessal már korábban, 1976-ban együtt dolgozott, egy Monty Pythonos abszurdot idéző történetben. Majd megtudjuk, hogy a forgatás alatt Adams és a színészek kisebb csoportja egy sztereó szettel teletömött VW Bogárral járták a környék éttermeit – nyílván szigorúan anyaggyűjtés végett a Vendéglő a világ végén epizódjainak forgatásához.

Jó alkalom Adams színészi képességeiről vitatkozni az egyórányi riport befejezését látva. Az Útikalauz tévéfilmes változatában eggyel több a bálna van, mint a könyvben és a rádiójátékban, akit a szerző "alakít", amint meztelenül a tengerbe merül.