Megy a gőzös 

Indulnak a hasutasok Kanizsára

Bemutató: 2007. október 18.

Mivel Bajusz János állomásfőnök Körte Lajostól orozta el a fontos pozíciót, a bosszúszomjas egykori bakter fiát, Kázmért béresnek adja a Bajusz-házhoz, így az – kapva az alkalmon – belülről kezdi bomlasztani az ellent. A fiatal Körte Kázmér csínyeivel rengeteg bosszúságot okoz az állomásfőnöknek és feleségének, később pedig többek közt két csendőr és egy cigánylány személyében (aki nemcsak a fiatal béres, de Bajusz János fejét is elcsavarja) további hősök csatlakoznak a kompániához, hogy még tovább fokozzák az amúgy sem egyszerű helyzetet...

Az Indul a bakterház, a Hasutasok és Kusturica furcsa keveréke

Ismerős, ugye? Nos ez azért lehet, mert Koltai Róbert új filmje mintha csak az Indul a bakterház folytatása lenne (melyben Koltai főszerepet játszott), a kiskorú helyett egy 18 éves Bendegúzzal. S ahogy Körte Kázmér figurája megfeleltethető Regős Bendegúzénak, úgy tehető egyenlőségjel a Megy a gőzös többi alakja és a - Rideg Sándor eredetijéből készült - Mihályfy-mű karakterei közé. Itt is fontos szerepet játszik két csendőr, Bajuszné pedig természetesen a Büdös Banya reinkarnációja – egy alkalommal még az „ótvar nyanya” szókapcsolat is elhangzik a Pogány Judit alakította figurával kapcsolatban.

Koltaihoz hasonlóan azonban a forgatókönyvíró, Grecsó Krisztián író-költő sem tud szabadulni a múlttól: a Hasutasok scriptjét is jegyző alkotó a Megy a gőzös-be is átörökítette a Szőke András-film néhány ötletét (lásd: országos jelentőséggel bíró esemény a jelentéktelen, világvégi kis állomáson) és egyúttal annak zűrzavaros dramaturgiáját, a sztoriszövésben állandóan felbukkanó bakijait is. Koltai Róbert hetedik nagyjátékfilmjéből így lesz az Indul a bakterház, a Hasutasok és az erőteljes roma vonal miatt valamiféle Kusturica-utánérzés furcsa keveréke.

Olyan film kellene, amin nemcsak a stáb szórakozik a forgatáson

Pedig a Megy a gőzös-ben vannak vicces mesei figurák (a nem túl eredetiek mellett például a papból lett temetőcsősz), van jellegzetes orgánumú mesélője is (Bodrogi Gyula), csak éppen maga az igazi mese hiányzik belőle. A filmnek nincs ugyanis koherens cselekménye – az, hogy a Körte család „pusztai vendettát” akar állni Bajuszékon, a cigányvajda pedig férjet akar szerezni gyönyörű lányának, csak a kiindulóhelyzet: innen kellett volna továbbvinni valamerre a sztorit. A mű azonban folyamatosan káoszba torkollik – legkedveltebb dramaturgiai fogása ilyenkor, hogy a hősök elkezdenek enni-inni, mulatozni. A zűrzavaros sztori végére pedig egy olyan értelmetlen, blőd zárlat teszi fel a koronát, amire nem lehet mentség, hogy abszurd népi komédiának nevezzük el az alkotást.

Ötletek éppen lennének a Megy a gőzös-ben (a temetői Hamlet-jelenet a koponyával például) és van benne sok remek ízes népi bemondás is („Hónaljba viszik a malacomat!” – panaszkodik óbégatva Bajuszné; „Csak simogatod vagy meg is hágod?” – kérdezi a kártyalapot kitapogatni vágyó Kázmért Kálmán csendőr) – az ötletgazda és a forgatókönyvíró mellé azonban a jelek szerint elkelt volna egy szigorú(bb) dramaturg is.

Minden szigorúbb kötöttségtől mentes bolondozás

El kellene kezdeni végre olyan filmeket készíteni, amin nemcsak a stáb szórakozik remekül a forgatáson, hanem a közönség is a nézőtéren. Nagyon árulkodó például a Megy a gőzös vége főcíme alatt futó bakiparádé – főleg az az árulkodó benne, hogy lényegében nem sokban különbözik az addig látottaktól, magától a filmtől: sok vidám, jó fej ember összejött, hogy véletlenül éppen egy forgatás keretében, de végeredményben minden szigorúbb kötöttségtől mentesen bolondozzon egy jót vidéken.

Koltai Róbert új filmjének legérdekesebb vonása így továbbra is az marad (még a film megtekintése után is), hogy az alkotók egy etikailag ugyan erőteljesen megkérdőjelezhető, ám igen ötletes trükkel próbáltak némi hírverést csapni frissen elkészült művüknek. Szinte az egész magyar sajtót bejárta szeptember végén az a médiahack, ami szerint Kazincbarcika határában régészek megtalálták a barcikai ősanya, Álmos vezér nővérének sírját (a Megy a gőzös-ben egy díszvonat szállítja az egész országon át a nemes ereklyét, ami így eljut cselekményünk helyszínére, Ivarosra is). A frappáns álhír felpezsdítette ugyan a mű körül a levegőt, utólag, a film ismeretében azonban nem volt más, mint sok hűhó – nem sokért.

Ivaros egy álmos kis állomás, valahol Magyarországon. A helyi lakosok, élükön az állomásfőnökkel, el vannak foglalva a maguk kisszerű intrikáival, hatalmi harcaival, jelentéktelen ünnepeivel, koccintgatásaival. Ebbe a közegbe tör be a szó szoros értelmében az Országos Ügy, egy díszvonat képében, mely a legfőbb nemzeti ereklyét hordaná körbe. Csakhogy közbeszólnak a véletlenek, a helyi intrikák, és a gőzös, csendőrökkel és cigányvajdával, annak családjával, valamint a páratlan ereklyével a disznóólban köt ki.Ezzel kezdetét veszi az őrületes kavarodás, melyben minden visszájára fordul. Az ereklyét elkártyázzák, a vajda gyönyörű lánya szerelmes lesz, az állomásfőnök kezéből kisiklik az események irányítása, hogy egy mulatós, kártyás, részeges éjszakán teljessé válják a kavarodás. A kivételes ereklye elmerül a hullámokban, de ezt mindenki igyekszik eltitkolni, letagadni.