Koltai Róbert: Megy a gőzös
Időutazás Csongrádon
A történet a harmincas évek Magyarországán játszódik, egy képzeletbeli falu vasútállomásán. A helyszínt Csongrád biztosította a produkció számára, és néhány napos budapesti forgatást is tervez a stáb. Ahogy lekanyarodtunk az autópályáról, mintha visszacsúsztunk volna az időben, biciklin közlekedő idősebb férfiak és nők tűnnek fel a nem túl forgalmas vidéki utcákon, ahol tipikus kis kocsmák látványa erősíti az időutazás érzetét.
 |
| Alföldi UFO |
A Megy a gőzős sok szálú története két vasutas família összeütközése, egy fontos különvonat, a Barczikai Ősanyát, pontosabban annak mumifikálódott maradványát szállító szerelvény, és egy szerelem körül bonyolódik. Megérkezésünkkor a stáb éppen a napi feladatok közül a „Böske keresné Kázmért, de csak a kissé kanos Bajuszt találja”-jelenetet próbálja, majd rögzíti. A helyszínen az eredetinél kevesebb forgatási nap miatt nem érezni ideges kapkodást. Elsőként Szabó Tamást, a fiatal Körte Kázmér megszemélyesítőjét sikerült szóra bírni, aki a sajtóanyag szerint naiv csínytevő és egyben hősszerelmes.
Szabó Kimmel Tamás faluszínházzal edződött
filmhu: Úgy tudom, egy véletlennek köszönheted, hogy belekerültél a filmbe.
Szabó Kimmel Tamás.: Egyik nap Ascher Tamás, akinek Novák Eszterrel közös osztályába járok, szólt, hogy hívta őt Koltai Robi, mert nincs főszereplője. Tamás beajánlott, majd felhívtak a filmgyárból, odamentem, semmit sem tudtam, kaptam két jelenetet. Aztán elkezdtünk dolgozni. A felvételek után Robi gratulált, mondta, hogy jó voltam, majd hívnak, én meg gondoltam, hogy mindig így megy, és nem sok reményt fűztem hozzá, de 3-4 nap múlva telefonáltak, hogy engem választottak.
A próbafelvételeken ott volt Katinka – (a Böskét alakító másik főszereplő – szerk.), akit már Kaposvárról hétéves korom óta ismerek. Amikor elsős voltam ő fölöttem járt eggyel, utána együtt kerültünk minden iskolába, és a Déryné Színtársulatba is, ahol öt évig játszottunk, aztán onnan vették fel őt, majd engem is. Nem emlékszem pontosan de valamikor általánosban kerültem be az első színtársulatba. Onnan mentem a Dérynébe, ahol évi 150-200 fellépésünk volt, és 14-15 éves fejjel mentem falunapokra almafa alatt színházat csinálni. Amitől úgy érzem, megedződtem, és ehhez jön hozzá négy év az Egyetemen. folytatás
Időközben készül néhány vágókép Gáspár Sándorral, aki a sértődött, fáradt alkoholista Körte Lajost kelti életre. A távolban vasutas egyenruhában poroszkál a vágányok között, hosszúnyelű kalapácsával a kezében. Ekkor sikerül Koltai Gábort, a film pénzügyi részéről és a forgatókönyv születéséről kérdezni.
P. Koltai Gábor - Nem nehezebb mint a Világszám!
filmhu: A teljes költségvetés 220 millió forint, ami nagyjából megfelel egy átlagos magyar játékfilm büdzséjének.
P. Koltai Gábor: Ma már azt kell mondanom, hogy ez az összeg az átlagnál kevesebb. Ezért leginkább olyan dolgokra költünk, ami a vásznon is látszik. Igyekszünk a gyártási fázisban szűkített stábbal dolgozni, és egy helyszínen nagyon gyorsan és hatékonyan próbálunk forgatni.
filmhu: Milyen forrásokat sikerült a filmhez találni?
P. K. G.: Részletesen nem tudok erről beszél, mert még folynak tárgyalások további támogatókkal, a gyártásról annyit lehet elmondani, hogy már megnyugtatóan finanszírozható. Van benne állami részvétel és nagyjából hasonló arányban más támogatók, valamint, banki finanszírozás, amit igyekszünk minél hamarabb kiváltani. folytatás
Később Szabó Győzőt is sikerült megszólaltatni, akinek a szerep kedvéért átszabott arcszőrzete meglehetősen brutális csendőr-figurát sejtet, és éppen készül motorra pattanni. Pindroch Csaba mellett ő a másik, részeges, szerencsejáték-függő rendfenntartó közeg. Szerep a kabaré és kisrealizmus közt.
Motoros csendőr
Filmhu: Úgy láttam, nem forgattál, csak meglátogattad stábot?
Szabó Győző: Részben, a múltkor hajnalban végeztünk, és nem akartam fáradtan haza vezetni, de járok forgatásra akkor is, amikor nem játszom. Most egyedül az Új Színházban szerepelek, a Vadászgörényben, de a színházi szezon októberben indul.
filmhu: Koltai Róbert Indul a bakterházában is feltűnik két csendőr, a te/ti figurátok hasonlít azokra?
Sz. Gy.: Remélem semennyire, a bajuszom, a szakállam is a film miatt van átnyírva. De semmilyen szinten nem szeretek előtanulmányokat folytatni. Gyöngyössy Bence remake-je, az Egy bolond százat csinál előtt sem néztem meg a Latabár-filmet. Színházban is szeretek új lapot kezdeni, kivéve, ha nagyon muszáj. A Balra a nap nyugszik esetében, amikor egy vak fiút játszottam, hetente kétszer-háromszor jártam a vakok intézetébe.
filmhu: Feltételezem, most más kihívásról van szó.
Sz. Gy.: Alapvetően minden szerep kihívás. A Megy a gőzös népi komédia, karikírozott figurákkal, a szerep nagyon szűk határok közt mozog, vigyázni kell, hogy ne menjen el a kabaré műfaja felé, de ne is legyen kisrealista. Pontosan a kettő között kell lennie. Ez a poentírozás iskolája, amiről azt gondoltam, hogy technikailag mindent tudok, de kiderülhet, hogy mégsem. Itt a színész egyik eszköze, hogy miként ritmizál, és a szöveget nem puszta szövegnek tekinti, hanem teljes jelenlétre törekszik. Töredék másodperceken múlik, hogy egy poén működik vagy sem.
„Bajuszné incselkedése Köles atyával. Búgató por beizzítva” című jelenet forgatására a készül a stáb a díszletházban, amikor a film operatőrének Gulyás Budának is akad pár szabad perce.
filmhu: A film HD-re forog, amit sok operatőr nem szeret. Hogyan sikerült megbarátkozni az új technikával?
Gulyás Buda: Egyfelől a kényszer, másfelől a technika fejlődése adja azt a játékot, ami régi és új dolgok közti váltásban az élet minden területén megvan. Mindig kapunk valamit az újjal, de el is vesztünk a régiből. A HD esetében ez körülbelül 10-15%-os minőségi veszteséget jelent a hagyományos filmmel szemben, amit nem is tagadunk.
filmhu: Ezt érzékeli a néző?
Most a HD volt a legjobb megoldás
G. B.: A néző nem tudatosan fogadja be a filmet. A képi világot, a dramaturgiát, a színészi játékot inkább érzi a néző, a mikéntjük pedig nem érdekli. Szigorúan szakmai szemmel nézve sokszor fantasztikusan fényképezett, de más téren nem annyira erős filmek gyengébb eredményt érnek el, például a Conrad L. Hall fényképezte Kárhozat útja. Fordítva is igaz, kiemelkedő mozikban nem mindig az operatőri munka a legjobb, ahogy az ugyancsak Hall fényképezte Amerikai szépségben.
A film csapatjáték, az a cél, hogy jó legyen. Hogy mivel érjük el, az másodlagos. A részek megfelelő összeadásával jöhet létre jobb eredmény, ezért beáldoztuk az említett kicsiny minőségromlást a színészek érdekében, hogy minél többször, több szemszögből tudjuk felvenni a filmet. Így nem jelentkezik az alacsony költségvetésű alkotások hátránya, hogy kevés nyersanyagunk van. Mivel már többször forgattam egészestés filmet HD-re, ezért kezdem kitapasztalni, hogy miként lehet a néző szemét becsapni.
filmhu: A HD az olcsósága miatt csak idő kérdése, hogy mikor kerül a celluloid szalag helyére?
G. B.: A HD még sokat fog fejlődni, mert két területen, színmélység és gradáció tekintetében még kevesebbet tud a celluloidnál. A kémiai alapú technológia már elérte a csúcsát, viszont ha a digitális film leküzdi a két előtte álló akadályt, akkor komoly ellenfele lehet a celluloidszalagnak. Nem elsősorban az olcsóság miatt használunk HD-t, hanem mert a kereten belül ez tűnt a legjobbnak a végeredmény tekintetében.
A Megy a gőzös a tervek szerint 2007 őszén kerül mozikba.
