Paszport - november 1-től a mozikban

Kelet-magyarországon, egy kis nyírségi faluban Jóska hazafelé tart a kocsmából. Mari, Jóska vénlány nővére, öccse tudta nélkül, de az ő nevében szerelmesleveleket küldözget az Ukrajnában élő távoli ismerős család lányának, Jelizavétának. Azt gondolja, hogy a lány a magyarországi jobb élet reményében belemegy a házasságba. Jelizavéta egy beregszászi tégla-gyárban dolgozik, de most az ukrajnai kisváros pályaudvarán várja az esküvőjükre érkező Jóskát. Az esküvő másnapján ukrán teherautó viszi Jelizavétát és holmiját Magyarországra. A holtrészeg Jóskát felteszik a teherautó platójára.
Megérkeznek Magyarországra, a nyírségi tanyára. Az ukrán sofőr megkérdezi Jelizavétát: “Biztos, hogy itt akarsz maradni”? Jelizavéta válasza határozott: “Itt fogok élni.”
Jelizavéta arról ábrándozik, hogy majd tanfolyamra jár, megtanul magyarul, dolgozni fog. Az állapotos Jelizavéta a falusi boltban nehezen érteti meg magát a boltossal. Jelizavéta, nagy hasával, egy magas létráról kékre festi az udvaron lévő galambdúcot. Jóska érkezik, s ahogy meglátja az asszony keze munkáját, kirántja a létrát állapotos felesége alól.
Megszületett a kislány, Ányocska. Jóska nővére megpróbálja kisajátítani a gyereket. Egyre többet dolgoztatják Jelizavétát, egyre elégedetlenebbek munkájával. Jóskát, aki egyre többet iszik, alaptalan féltékenység keríti hatalmába, már a boltba sem akarja elengedni az asszonyt. Jelizavétának menekülnie kell, nem bírja tovább. Ányocskával gyalog akar visszamenni Ukrajnába, de a határon nem jutnak át, mert a kislánynak nincs útlevele. Jelizavéta munkát talál egy tanyán, ahol a pajtában mindenféle lim-lom között kapnak szállást és a fővárosról álmodoznak. Jelizavétáék Pesten az Erzsébet-hídon bicikliznek, majd látjuk őket ég és víz között lebegni. Ányocska mackója beleesik a Dunába, de ők ketten összeölelkezve mosolyognak. Erős kötelék tartja őket össze. Élnek.