Pókember 2.

A sebezhető hős

Bemutató: 2004. november 15.

Olyan filmről van szó, amely a maga kategóriájában mindenképpen a legjobbak közé tartozik, sőt még túl is mutat az akciófilm keretein. Erre a legjobb példa a liftes jelenet, amely egy nagyon jellegzetes, mindenki által ismert kellemetlen helyzetet mutat be. Liftben utazunk, és valami nagyon furcsa dolog is van a szűk kabinban. Ebben az esetben éppen a Pókember maga, vagy csak egy nagyon jól sikerül álruhát viselő rajongó? Valahogy reagálni kéne. Végül az álruhás Peter Parker azzal oldja a kínos feszültséget, hogy rátesz egy lapáttal: „Kellemetlen, amikor tüsszentek…, és néha erősen bevág.” Megbízható poénok sorozata 5-7 perces gyakorisággal bukkan fel a filmben, amelyek mindig kizökkent, és tükröt tartva ad mélységet a filmnek.

A történet fonalát majdnem ott vesszük fel, ahol azt az előző rész alkotói letették. Peter Parker már egyetemre jár, és emellett rövid pizzafutár pályafutásának csúfos befejezését láthatjuk. Látszólag igazi csődtömeg. Szerelme, M. J. élete éppen az ellenkező irányba halad. Sikeres színésznő, és miután félszeg kedvese nem hajlandó őt felvállalni, hirtelen mellette terem a tökéletesnek látszó társ. Ő a város legnagyobb újságjának, a The Bugle főnökének, J. Jonah Jamesonnak űrhajós fia. A gonosz képében Dr. Octavius jelenik meg, aki törekvő tudósból válik szörnyeteggé egy szerencsétlenül sikerült, tudományos áttörést ígérő kísérlet után. Eközben Peter Parker régi barátja, Harry Osborn, akinek apját a Pókember megölte, bosszúvágytól hajtva tovább bogozza a szálakat.

Mr. Lehengerlő

Az alaptörténet egyszerű, de a szereplők, például a J. Jonah Jamesont alakító J. K. Simmons vagy Alfred Molina, a Dr. Octaviusból Doc Ockká változó gépkarú szörnyeteg életre keltője markáns karaktereket teremtve „kitöltik” a vásznat. A Pókember leginkább miattuk lesz élvezetes mozi. Lehengerlő megjelenésével, viselkedésével J. Jonah Jameson tökéletes karikatúrája annak a főszerkesztő-laptulajdonosnak, akinek archetípusa a XIX-XX. század fordulóján született meg, és szinte kérve könyörög a kifigurázásért. Stan Lee, az egyik Pókember-teremtő elárulja, mindig is arra vágyott, hogy ennek az alaknak a bőrébe bújhasson.

Alfred Molina zseniális. A mozik közönségének leginkábba a Csokoládé című film bigott polgármester-grófjaként lehet ismerős. Arca minden szerephez perfekten illik: nagyra törő tudós vagy elfajzott, félig gépszörny egyaránt lehet.

A mellékszereplők is élnek. Mint örök pénzhiánnyal küszködő hősünk főbérlője, aki újra és újra megkísérli behajtani házbérhátralékot, vagy a színházi felvigyázó, aki mielőtt elhajtaná a civil ruhás Pókembert, előtte még tanítóbácsisan kioktatja őt színházi illemtanból.

Amilyen gazdag a film karakterekben, olyan jól felszerelt DVD-extrákkal – az angolul, franciául, olaszul vagy hollandul nem értő nézők sajnos ki vannak rekesztve ezekből az élményekből. Az első DVD bizonyos bónuszai pedig csak angolul érhetők el. Ezen a lemezen a DVD-k szinte kötelező tartozékaként található egy audiokommentár, amelyben a főszereplő Tobey Maguire, a rendező Sam Raimi, a Marvel főnöke, Avie Arad, a film producere és a co-producer Grant Curtis egészítik ki a képeket saját történeteikkel. A Spidey Sence 2 elnevezésű menüpontot választva pedig kiélhetik magukat a pókember-fanok, mert a filmet úgy nézhetik végig, hogy majd minden képsorhoz lényeges vagy kevésbé fontos adatokat feliratoztak.

Az első DVD lemez harmadik menüpontjának legérdekesebb almenüjében visszatér az ellenállhatatlan J. Jonah Jameson a sajtócézár, és megnézhetjük a film bakiválogatását, valamint egy, a mozihoz gyártott videó klipet.

A második lemez extráinak első darabja a Csoda készítését mutatja be. Itt Stan Lee elmeséli, hogy miként teremtette meg hősét. Ezzel segít megérteni, hogy miért olyan sikeres a sztrecs-ruhás Peter Parker. Stan Lee egy olyan szuperhőst kreált, részben saját magáról mintázva, aki nem a legszebb, a legerősebb – a civil életben -, ezért állandó problémái vannak a nőkkel, és azzal, hogy miként kerüljön ki állandó pénzzavarból. Egyrészt különleges adottságú, szinte természetfeletti figura, másrészt egy mindannyiunk által ismert problémákkal küzdő hétköznapi ember, akivel könnyű azonosulni.

A New Yokra vigyázva

Érdekes információ, hogy a film szinte minden képsorát megrajzolták a Marvel alkotói, hogy a Pókember-mozi látványvilága minél közelebb legyen az eredeti képregényéhez. A legtöbb extra természetesen a vizuális világ megteremtésének titkaiba enged bepillantást.

Érdemes felderíteni a lemez rejtett kincseit is, amelyek közül az egyik legviccesebb, amikor a filmben főgonoszként remekelő Alfred Molina Doc Ock szerelésben énekelni kezdi a Hegedűs a háztetőn-ből Topol dalát, mely szerint nagyon kellemes állapot, amikor az ember történetesen elegendő pénzzel rendelkezik.

A kétlemezes DVD extrái