Star Wars II. - A klónok támadása

Star Wars II.

Bemutató: 2002. november 20.

Rafinált masinéria által hajtott digitális Gólemmé változott.

Mind a Megváltó, mind a woodoo pap azt mondja: „kelj fel, és járj”, a különbség azonban Ég és Föld. Lucas a Trilógia idején (Csillagok háborúja, A birodalom visszavág, A jedi visszatér) a fellegekben járt, legkisebb fiúként, ismeretlenül varázsmesét alkotott, amelyben egy másik lelkes, legkisebb fiú elindul és szembeszáll a Gonosszal. A mesében mitikus segítők és ellenségek bukkantak fel, akik támogatták vagy hátráltatták Borsszem Jankó útját. A világűrbe vetett, napszél sodorta homokszemnyi hős a nézők, azaz a mi hősünk volt, vele azonosultunk, neki szorítottunk, érte izgultunk. Épp így a filmbeli Gonosz is a mi ellenségünk volt: az arc nélküli fenyegetés, a tekintély- és parancsuralomra épülő Hatalom, a névtelen és állandó szorongás őrölt minket is, az atomkor és hidegháború vacogó kisembereit. Mi, kicsik és elnyomottak harcoltunk a hideg űrben a jóság, szelídség és szabadság nevében a mindent elborító Gonosszal.

De a 21. századra a mesének vége. Felnőtt, elhízott, meggazdagodott, „győzött” mind Lucas, mind Amerika. A 90-es években fordult a kocka, a nyugati világ szabadságért küzdő bajnokaiból vetélytárs nélküli uralkodók, globális megmondó-emberek lettek, akik immár saját hegemóniájukért küzdenek. Márpedig a mese ritkán szól hatalmukat féltő kövér és öreg királyokról.

„Kelj fel, és járj!”

A fellegjáró Lucas leszállt a földre, hogy megírja a gazdag, öreg király meséjét. Amerikáét és a magáét. A győztesek szorongását. De a mese a reményből és a hiányból születik, nem szereti a bizniszt és a kényelmet, nem terem meg ott, ahol „minden megvan”. A kassza nem, de a mese cserbenhagyta Lucast. Az első feltámasztási kísérletben (Baljós árnyak) naiv és bárgyú bábszínházzá vált a mítosz, míg a másodikban (A klónok támadása) egy rafinált masinéria által hajtott digitális Gólemmé változott. A legutóbb forgatott részben a legszembetűnőbb talán a hős hiánya és a relativizált értékek elmocsarasodó világa.

Hiába az időrendi csűrcsavar, A klónok háborúja valójában nem „előzmény”, hanem következmény. A frissen leforgatott két részben tulajdonképpen azt látjuk, hogy mi történik, ha a Trilógia partizánkodó Köztársasága (Luke, Leila, Han Solo) győz, ha beköszönt a Béke. Mi történik, ha a jedikből főnökök, hatalom, politika, azaz Birodalom lesz.

A bukás és a hősök alkonya abban a pillanatban kezdődik, amikor a Jó győz. A tagadás mindenkori felhajtóereje és az esélytelennel való szimpátia átkerül a másik oldalra. Amint Dávidból Góliát lesz, már nem szurkolunk neki. Egyes filmekben szorítunk az éhenkórász ügyes bankrablóknak, mert alig van esélyük a szuper ketyerékkel és a falkányi rendőrrel szemben, máskor drukkolunk az éhenkórász zsarunak, aki felveszi a harcot a mindent elborító, túlerőben lévő bűnnel. Ha azonban a helyzet megfordul, a mese eltűnik, és helyét átveszi a lélektani dráma.

A nézőnek (valószínűleg önkéntelenül) feladott lecke nem könnyű: hogyan kell, és lehet-e egyáltalán drukkolni kozmikus békefenntartóknak világcsendőröknek, az Universum vállalatigazgatóinak? És itt belefutunk még egy problémába: immár véglegesen eltűntünk a vászonról: arisztokraták, grófok, nagymesterek, kiválasztottak néznek le ránk. Csupa győztes és nagymenő. Csillagok egymás között. Mi pedig, továbbra is kicsik és megváltatlanok – hős nélkül maradunk. A filmben mindenki „kész” van, laza és cool, mentális példakép és vívóbajnok, nincs már mit tanulnia, csak a gonosz fejlődik, ámde ő meg olyan hiteltelenül és sután, hogy akár el se kezdte volna. Senkit nem emel sehova, vagy buktat el bátorság, kitartás, lelemény, a jó jutalmul nem dicsőül meg (hisz már dicső) mint ahogy tragikus bukásával sem éget semmilyen erény lelkünkbe bélyeget.

Fénykarddal nyitják még a babkonzervet is.

Nincs se tragédia, se komédia, nincs szépreményű kiskondás, nincs használt tragacsát foltozgató jóképű, simlis csempész és szeszélyes, pikírt menyecske. Van helyette túlkavart politika és kisiskolás lélektúrás. Megtudhatjuk, hogy minden másként van, és ne bízzunk senkiben (jó, nem bízunk). Hogy a jóban ott a rossz, és a rosszban…, hát izé, a rosszban is rossz van. Van aztán technika csurig, dizájnolt csihi-puhi, effektek kilószám. Kár, hogy mindegyikről üvölt, hogy ugyanabban a blue-box szobában vették fel. Sebaj, nem minden papsajt. A szellem és humanizmus nagyobb dicsőségére a klónok legyakják a robotokat. Misztika és rejtély helyett a jedik az „Erővel” szeletelik a vadkörtét, foltozzák a lyukas alsójukat, fénykarddal nyitják még a babkonzervet is, s így kb. annyi titok maradt bennük, mint egy BKV-ellenőrben. Frivol erotika helyett olyan nyálas közhely-szerelem van, hogy a Romanák pirulnak az újságos standokon. Hősök helyett itt és most sztárok vannak, drágák és híresek, megkímélt arcúak és hidratált bőrűek, nem izzadnak, nem koszosak, frizurájuknak nem árt sem sűrű eső, sem erős szél. Sztár Wars. Mert megérdemlik.

A klónok támadásában Lucasnak, a vágy nélküli Gazdag embernek, úgy tűnik, semmi sem sikerült – az üzleten kívül. Bárhol nyúlt a régi történethez, csupán leverte az egykori finom, színes meselepke szárnyáról a hímport. Nem tudott újra befutni, talán mert a célból indult. Az olümposzi magaslati levegőn elvesztette a szaglását, a „Lájt end medzsik” ontja ugyan a pixeleket, de a nagy meséket immár máshol írják: a Mátrixban, A Gyűrűk Urában csattognak az új héjaszárnyak.

Biztos, hogy a Star Wars világában nem ez a harc volt a végső, de úgy tűnik, itt már nincs miért szurkolnunk, nincs kivel azonosulnunk, csak fizetjük a jegyet, bámuljuk az effekteket, kötelességtudóan megnézzük, hogyan döcög előre (hátra?) az egykori mítosz zombija. Meglehet itt már nem is várnak tőlünk többet, csak hogy csörgessük a kasszát, és nézzünk, mint klónok a moziban.


Extrák
Hang: Angol Dolby 5.1 Surround EX Angol Dolby 2.0 Surround
Feliratok: magyar, angol, horvát, cseh, görög, héber, izlandi, lengyel, portugál,
török, az audiókommentár angol nyelvû feliratozása

2. lemez
- Nyolc kimaradt jelenet kizárólag a DVD-kiadás számára, George Lucas, Rick McCallum és Ben Burtt bevezetôjével
- „Bábtól a pixelig” — vadonatúj, teljes hosszúságú dokumentumfilm a digitális animáció forradalmáról, amelyben
megismerhetjük a digitális Yoda, illetve Dexter Jettster születésének folyamatát is
- Exkluzív dokumentumfilm, „A technika csúcsai: a II. rész megtervezése”
- Ben Burtt és csapata egy vadonatúj dokumentumfilmben elárulja, hogy
készült a II. rész hangja
- Három kisfilm A klónok támadása történetérôl, akciójeleneteirôl és a
szerelmi szálról
- A mindenre kiterjedô, díjnyertes web dokumentum-sorozat mind a 12 része
- „Across the Stars” John Williams videoklip
- Mozielôzetesek, a bevezetô elôzetes és tévéreklámok
- Moziplakátok és egyéb nyomtatott anyagok a világ minden részérôl
- „R2-D2: A félgömbön túl” — az áldokumentumfilm elôzetese
- A forgatási fotógaléria még soha nyilvánosságra nem hozott képekkel, különleges képaláírás-technikával
- II. rész vizuális effektusok — részletezô montázs
- DVD-ROM weblink különleges Star Wars-anyagokhoz*