Testvéred feleségét

A jó, a rossz és a szép

Bemutató: 2005. május 26.

Az már rég nem kérdés, hogy ki a jó és ki a rossz. Újabban az került előtérbe, vajon ki, milyen körülmények hatására cselekszik. A bonyolult lélektani filmfejtegetések sorát gazdagítja a Jeruzsálemben született, eredetileg építésznek készülő Susanne Bier legújabb munkája is. Filmjében hajszálvékony kötélen táncol erkölcs és ítélet. Előkerül a család, a háború, a szerelem és a becsület, Bier mozija mégsem sorolható a hagyományos drámák sorába. Ahogy azt a dán filmalkotóktól már megszokhattuk, most sem a mi, hanem a hogyan az érdekes. Mozdulatokból és sokat sejtető közelikből szőtt háló ejti ravaszul fogságba a tragédiára éhes nézőt. A Testvéred feleségét nem szájba rág, csak elülteti a bolhát a fülben: Nem számít a predesztináció, de soha ne mondd, hogy soha!

Hajszálvékony kötélen táncol erkölcs és ítélet

Mint az a cím alapján várható is, Susanne Bier kameráján keresztül két testvér drámájába csöppenünk. Egyikük az élet napos oldalán jár, míg fivére a sötét oldal hőse. A történet keretéül szolgáló börtönrácsok azonban igencsak forgandó kockát rejtegetnek. A családapaként és szerető gyermekként is helytálló sikeres katonatiszt, Michael, élete akkor válik pokollá, amikor az ENSZ Afganisztánba rendeli. A fogság és a halottá nyilvánítás örökre megváltoztat mindent. A mintapolgárból dühöngő őrült válik. Sokkal jobban viseli a terhelést a sztori másik szálán evickélő frissen szabadult Janrik, akinek azáltal, hogy családja egyetlen támaszává lesz, virágvasárnappá válnak a napjai. Priusz ide vagy oda, a nemtörődöm léhűtő valódi felelősséget tanul, és élvezi. A családapaságba hasonló lelkesedéssel veti bele magát, a baj csak az, hogy a szóban forgó család –gyerekestül, feleségestül- a bátyjáé. És akkor itt következik a tanulságokkal szolgáló feloldás, no meg az izgalmakkal kecsegtető végkifejlet, amitől mindenképpen elvárható, hogy rendhagyó legyen, az viszont semmiképp, hogy happy enddel szolgáljon. Azt azonban már most elárulhatjuk, hogy a hétpróbás (ez a nyolcadik filmje ugyanis) rendezőnő ügyesen kikerülte a téma buktatóit, s a dogmásokra jellemző leheletfinom megoldásokkal ékítette filmjét. És ha már az ékítésnél járunk, érdemes megemlíteni a plasztikus színészi alakításokat nyújtó szereplőgárda kiválóságait. A „tékozló fiú” szerepében a Hogy szeretsz?, a Rekonstrukció és a szintén a Dán Filmhét programján szereplő Zöld hentesek ifjú ígérete, Nikolaj Lie Kaas, a „bukott angyal” bőrébe a Születésnap és Az örökség sztárja, Ulrich Thomsen, bújt, míg a vita tárgyát képező szépasszonyt a Sötétkamrából vagy a Gladiátorból ismerős Connie Nielsen alakítja.