Új világ
Ki kit fedezett fel?
Ha csak annyit tudunk az Új világról, hogy egy újabb Pocahontas-adaptációval állunk szemben, akkor kissé mértéktartóak az elvárásaink. A történet napjainkban legismertebb feldolgozását a Disney Stúdió már 1995-ben elkészítette, de ez itt biztos nem gyerekmese. Nincsenek benne apró szerethető lények, az európai telepes barátságos derű helyett hideg rettegést áraszt, miközben azon aggódik, vajon milyen veszedelmektől kell megóvnia magát és családját. A kötelező öt-tíz percenkénti dalra fakadás helyett itt többnyire indián harci kiáltás és csatazaj hallatszik. A film jó része mégis méltóságteljes nyugalmat áraszt, köszönhetően a lenyűgözően békés természeti képeknek. A telepesekben többnyire mégis inkább félelmet gerjeszt az ismeretlen vadon. Nem kérdés, hogy ki van itt otthon igazán.
Barátkozás vagy birkózás?! |
Malick filmje sem nem idealizált mese a két kultúra kapcsolatteremtéséről, sem nem történelemóra, hanem vízió arról az Amerikáról, amelyet a Virginiába érkező telepesek nemcsak láthattak, hanem a saját bőrükön érezhettek is. A film ennek a korszaknak a hangulatait gyűjti össze és meséli el. Nem csak a frissen érkezett európaiak nyomorúságos hétköznapjaiba pillanthatunk bele, akiket éhínség sújt, belső hatalmi viszálykodás gyengít, és mintha ez még nem lenne elég, ott vannak a számukra érthetetlenül, kiszámíthatatlanul viselkedő indiánok, akik az egyik pillanatban megszelídítésre váró jámbor, tudatlan lények a másikban pedig vérengző vadállatok. Indiánszemszögből nézve a világ rendkívül egyszerű, adott a természet és benne mindenki a maga feladatával. Szinte idő-tudatuk sincs, legalábbis nem olyan, mint „vendégeiknek”, jóformán állandó jelen-érzés veszi körül őket, az élet Pocahontas számára utazás, amelynek során mindent megtanul elfogadni, ami egyben az őt alakító Q'Orianka Kilchernek szóló színészi instrukció is egyben.
Félelmetes új világ |
Az új világ felfedezésének hangulatában érzéki elmerülést erősítik a szereplők gondolatai, amelyeket egyszerű tiszta szavakkal hallhatunk, és nem válnak zavaró, a látványtól elkülönülő narrációvá. A hangulat megteremtéséről és az egész képi világ megalkotásának folyamatáról körülbelül másfél órás werk-film számol be.