sex hikaye

A tanú (1969)

Bacsó Péter

2004. május 6. - filmhu
A tanú, Bacsó Péter 1969-ben forgatott filmje elkészülte után „dobozba került”, s csak tíz év múlva mutatták be. (Úgy emlékszem, akkor is csak azért, mert külföldön „betiltott filmek fesztiváljára készülődtek”. Akkor is csak egy moziban, és kritikákat nem közölhettek róla.) Bacsónak a korai Fejlövés mellett talán máig legjobb filmje A tanú, és hosszú évekig kultuszfilmnek számított.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
Nem tudom, mára mennyire halványult el akkor erősnek (sőt gyilkosnak) érzett szatirikus hangja: a film néhány párbeszéde és „beköpése” mindenesetre gyakran idézett szállóige maradt, így főleg Virág elvtárs híres mondása: „a helyzet fokozódik”. El ne feledjem a párt által kifejlesztett magyar narancsot, amely hiába csenevész és savanyú, édesnek minősül.
1949-ben vagyunk. A tanú balek-főhőse Pelikán, a jámbor dunai gátőr. Régi barátja az egykori illegális kommunista, ma (1949-ben) pártvezető, akit koholt vádakkal letartóztatnak. Pelikán szerepe a készülő perben az lenne, hogy barátja ellen valljon. Ehhez előre megírt szöveget kell betanulnia. Virág elvtárson, a per szervezőjén kívül maga Bástya elvtárs, a hadügyminiszter is kezelésbe veszi. Pelikán azonban használhatatlan. Így is halálra is ítélik, ahogy ez dukál, de az akasztófa alatt hiába hívogatja a hóhért, az már nem jön, mert minden megváltozott. Annyira minden, hogy a film legvégén, néhány év multán Pelikán a zsúfolt villamoson fut össze a kegyvesztett Virág elvtárssal… Bacsó Tanújának végső tanulsága szerint nevetve búcsúzhatunk a nemrégi történelmi tragédiáktól.
Komédia, tragikomédia, parabola, bohózat, politikai szatíra: mindennek vegyüléke és ötvözete a film. Kállai Ferenc (Pelikán), Őze Lajos (Virág et.), és a dús-szemöldökű Both Béla (Bástya elvtárs) kiváló egyéni játékot mutatnak a nem kevésbé jó csapatjátékban. Érdekes figurák komédiáznak a kisebb szerepekben: máig felejthetetlen Virág elvtárs toronymagasan felkomorló és fenyegető munkatársnője (Gogolák elvtársnő (Versényi Ida) neve sajnos kimaradt a filmográfiákból), és tucatnyian mások. Semmiképpen sem feledhetjük el Fábri Zoltán nem is olyan kicsi szerepét a koholt per fővádlottjának kiszemelt kommunista miniszter szerepében. Mivel a puha diktatúra okos kultúrpolitikusait e figura némi joggal Rajkra, de, ó borzalom, magára az 51-ben letartóztatott Kádárra is emlékeztette kicsit, szerepét megkurtították. Az eredeti változatban állítólag ártatlanul halálraítéltként ő maga kéri meg Pelikánt, hogy valljon nemcsak önmagára, de ellene, a nagy barátra is. Ez a valóságra emlékeztető abszurdum felbőszítette a cenzúrát. A filmet többszöri toldozgatás-foltozgatás után sem engedték moziba.
Ha mai szemmel (utólag könnyű okosnak lenni) vitathatónak találtatik A tanú, talán azért, mert a jámbor Pelikánból hiányzik mindenfajta svejki, „kisemberi” ravaszság vagy józan-bölcs együgyűség: ő csak jámbor, de a fenéksetét butaság mélyvizében úszva: így gyakran az idiotizmus hullámtörőjén gátőrködik. Papír-karikatúra. Hülyékre telepedett volna a véres és hazug diktatúra? Hm… Ezért, bár a kiváló Kállai Ferenc olyan hiteles, mintha gátőr-Pelikánnak született volna, mégsem ő a film legemlékezetesebb és legjobban megformált alakja, hanem az előbb említett Virág elvtárs, a Rákosi-diktatúra fő-kémelhárítója. Ő nem született hülye, de csontig korlátolt és szemellenzős, talpig otromba vakhitbe öltözött úrhatnám vigéc, hatalommániás egykori szabósegéd. Élő karikatúra: szemvillanása, gesztusa, halk beszéde, szava, az egész figura sok mindent megéreztet és kifejez a sztálinista diktatúrák abszurdumából. Virág elvtársat Őze Lajos játssza: nagyszerű filmszínészi pályáján Fábri Zoltán Ötödik pecsétje mellett nyilvánvalóan A tanú volt a legjobb szerepe.
Néhány éve, a rendszerváltozás hevében Bacsó folytatást is készített. A Megint tanú azonban nem aratott sikert. Pelikánt itt újgazdagok és sokféle pártok akarják felhasználni. Virág elvtárs sírjához fia (Szacsvay László) vezeti Pelikánt. Ez a hamari és kevés hatású filmszatíra alig mondott valamit a 90-es évek gonoszan nevetséges handabandájáról.
Az „eredeti” azonban állja az időmúlást: vitaanyag szatíra és filmes történelemlátás bonyolult ügyében.
Szerző: Bikácsy Gergely




(4) 
Hozzászólások
4-2  /  4
2011. május 4. szerda, 12:59#4| tatface

Szőrmentén van bánva a filmmel ebben az elemzésben.

Gyenge és kevésbé gyenge kabarétréfák egymásutánja, nem több, nem kevesebb.

2011. május 4. szerda, 12:59#3| tatface

Szőrmentén van bánva a filmmel ebben az elemzésben.

Gyenge és kevésbé gyenge kabarétréfák egymásutánja, nem több, nem kevesebb.

2010. március 10. szerda, 15:40#2| filmhu

Kedves Hegedüs Tibor!

 

Köszönjük az észrevételt, kiegészítettük a megjegyzést.
Bikácsy Gergely cikkében nem szerepel a teljes stáblista, csak a film adatlapja tartalmazza a főbb szereplőket.

Üdvözlettel,
filmhu

 
Előzmény: lucchese #1
 

Rendező Jancsó Miklós
Szereplők Madaras József (Magyardolmányos)
Őze Lajos (vallató)
Latinovits Zoltán (Veszelka)
Kozák András (ifj. Kabai)
Koltai János (Varjú Béla)

nka emblema 2012