Vörösmarty Mihály
(1800. december 1. - 1855. november 19.)
író
Életrajz
Magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem hallgatója volt. 1817-ben meghalt apja, a család nehéz anyagi helyzete miatt Vörösmarty 1818-tól Perczel Sándor három fiát nevelte Pesten. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). 1822-1823-ban joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát, de nevelői állását 1826 augusztusáig megtartotta. Ettől kezdve Pesten csak az irodalomnak élt. 1827-ben nagy szegénységben élt. 1828-1832-ben a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta, rendszeres fizetéssel. 1837-1843-ban Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke. 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, négy gyermekük született. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Világos után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, ennek ellenére 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben.
Lírai Költemények:
Szózat (1836), A Guttenberg-albumba (1839), Ábránd, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban (1845), Országháza (1845), Az emberek
Filmográfia
író
|
---|
1988 |
Czillei és a Hunyadiak |
1986 |
Csongor és Tünde |
1975 |
Czillei és a Hunyadiak |
Referencia
Közös munka |
Mészöly Dezső
- dramaturg
Sinkovits Imre
- színész
Avar István
- színész
Benedek András
- forgatókönyvíró
Benkő Péter
- színész
Bernát László
- dramaturg
Bessenyei Ferenc
- színész
Dániel Vali
- színész
Félix László
- rendező
Gáti József
- színész
Gobbi Hilda
- színész
Hegedűs D. Géza
- színész
Hirtling István
- színész
Incze Ildikó
- színész
Kállai Ferenc
- színész
Koncz Gábor
- színész
Kováts Adél
- színész
Lukács Lóránt
- operatőr
Mácsai Pál
- színész
Marton Endre
- rendező
Mestyán Tibor
- operatőr
Mikó István
- színész
Pálos Zsuzsa
- színész
Paudits Béla
- színész
Pécsi Ildikó
- színész
Ronyecz Mária
- színész
Safranek Károly
- színész
Szacsvay László
- színész
Szersén Gyula
- színész
Szokolay Ottó
- színész
Sztankay István
- színész
Váradi Hédi
- színész
Vitai András
- színész
Zsurzs Éva
- rendező
Zsurzs Kati
- színész
|
Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: info@forum.film.hu
Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!
Linkek |
Port.hu |