Forgatókönyvírásról a Filmtettben

bízzunk benne, hogy előbb-utóbb megváltozik a helyzet!

a magunk szerény eszközeivel ezért dolgozunk :)
bocs a reklámért: www.scriptdoctor.hu

Van. Az is. De nem sírnék egy megbízásos munka miatt sem, azért viszont igen, amikor látom, hogy milyen emberek kapják meg azokat. Másodszor meg mindig a moziban sírok...

"előbb fölveszi az ember a Matek 1-et, és aztán jöhet a Húrelmélet Atomfizikusoknak című kurzus"
a magyar filmes képzésből hiányzik a racionalitás.
nekem egy 6x átírt fkvem 3 éve áll egy filmgyártónál.
van valamid, amit te írtál?

Ajánlanám azok figyelmébe a Filmtett júliusi számát, akik érdeklődélst mutatnak a magyar forgatókönyvírás helyzete és sorsa iránt. Sajnos a téma mindössze négy interjút érdemelt meg (miközben egy teljes különszámot lehetne ennek a kérdésnek szentelni, csak hát ez egy elméleti esztéta újság -- és itt mutatkozik meg egy szakmai lap hiánya a filmipart tekintve. Az MMK tette már rosszabb helyre is a pénzt, de jobban belegondolva kár a számat tépni, eddig úgyse volt semmi hatása), de ez is néggyel több mint a semmi. Roppant érdekes, hogy a legszakmaibb, -szakértőbb, és -közérthetőbb interjú Lovas Balázsé is Krigler Gáboré, akiket ugyan nem végezték el az SZFE-t, de nekik úgy tűnik, hogy van valamiféle elképzelésük erről a szakmáról, mint olyanról, és ez az elképzelés nem is rossz.

A Muhi András féle gondolatmenet nem rossz, de leginkább semmit sem mond, vagy semmi olyat amiből tanulni lehetne. Jó dolog hallani, hogy hogyan dolgozik ő, de ettől még nincs követhető mintája a munkásságának. Az egyetlen érdekes dolog, amit megemlít az az, hogy ő érdeklődik a műfaji filmek készítése iránt is, de nem világos számára "kivel irathatna valaki más számára forgatókönyvet". Az a baj ezzel, hogy jó szöveg, csak leginkább önvédelem. Mert hogy volnának szerintem vállalkozó-kedvű írók is, és elsőfilmesek, akikkel még nem szaladt el a bicikli. Vágom persze, hogy ő amúgy is sok elsőfilmest foglalkoztat, de nem elsőfilmes írókat. A művészei mellé saját bevallása szerint nem szabadít dramaturgot, vagy script doctort - más filmet meg nem nagyon csinál. Csakhogy ez vékony kifogás, hogy nem tudja kivel és kinek. Van jópár reklámfilmes és kliprendező (akik ráadásul az SZFE-n végeztek, tehát még csak ez sem lehet kifogás), akik örülnének egy ilyen megkeresésnek, és itt ezen a fórumon össze tudnék szedni szerintem 10-20 embert, akik írnának. Szóval Muhi András gondolatát a kifogás kategóriába vagyok kénytelen sorolni. Ha akarna, tudna. Ahogy a többi producer sem akar, mert akkor válaszolnának egy-egy az író részéről kezdeményezett megkeresésre.

A cikksorozat mélypontja sajálatos módon a Németh Gábor interjú, ugyanis itt fény derül arra, hogy mitől döglődik ez a magyar filmezés (amellett, hogy egy sor kiváló gondolat - jobbára elméleti, de ez nem von le az értékéből - fogalmazódik meg szájából, szóval RESPECT). Egyik részt megfogalmaz bátran olyan igazságokat, amiket eddig is tudtunk, de jó kimondva hallani, másrészt viszont ezekre a problémákra sikeresen talál rossz megoldásokat. A legfontosabb problémaként én azt említeném, hogy az SZFE mozgóképdramaturg szakán "művészképzés" folyik. Ezt Németh Gábor tényként kezeli, s miközben ő maga is egy kiváló elmélettel alátámasztva elismeri, hogy a közönségnek mire van igénye, nem nagyon látszik izgatni, hogy ezt a célt akár minimálisan is de kiszolgálja. Az SZFE forgatókönyvíró szakán ennek fényében ő nem használ külföldi szakirodalmat, mert az a "szabályrendszer konkrétan egyetlen elvárástípust szolgál". az SZFE inkább a "filmes kontextusra helyezi a hangsúlyt" (háttértudás hangsúllyal: zeneelmélet, vágás, művészettörténet). Ami kurva izgalmas, csak ettől még nézhetetlen filmek születnek. Szóval én javasolnám, hogy ha így állunk hozzá ehhez a kérdéshez, akkor egyszer-s-mindekorra tiltsuk már be a magyar közönségfilmet, mert kiborító ez a sok nézhetetlen szar. A művészet az művészet, arra képeznek embert, akkor nyomassuk azt, és nyomassuk azt jól. Erre ugyanis úgy tűnik képeznek. De akkor ne költsünk el évente milliárdokat ilyen Egy szoknyákra meg Szőke kólákra. Vagy igenis kötelezően adjon az MMK olyan pénzt a gyártónak, amit kizárólag script-doctorokra költhetnek el - egy filmet legalább háromnak meg kell vizsgálnia, akiknek az elvégzett munkáját egy maximalizált keretből finanszírozzák filmenként. De ezekre az SZFE-s gyerekekre ne bízzuk ezt a feladatot.

Ja, persze a poént még nem mondtam, hiszen nem az a gond, hogy megtanítanak nekik mindenféle okosságot. Ez jó. Kurvára nem kell egy forgatókönyvírónak (mert amennyi kell, azt magába szippanthatja filmek nézéséből, de jó. Igen, tudom, hogy Amerikában is tanítanak ilyet, és ez jó, de majd alkalomadtán valaki nézze meg, hogy Shane Black vagy John Hughes vagy épp Richard Curtis - jó ő angol, de ez részletkérdés - milyen végzettséggel rendelkezik). Szóval ennek a képzésnek a lényege, hogy filmes látásmódot adjon az illetőnek, s "ha ez az alap megvan, az amerikai sztenderdeket sem olyan nehéz elsajátítani". És itt a baj azt hiszem. Ez a rossz orvoslás. Most már képzünk forgatókönyvírókat ugyanis, csak kurvára nem tanítjuk meg nekik a SZAKMÁT. Ugyanis lehet hogy a csávó kurvára vágni fogja a reneszánszot, de egy poént nem fog tudni írni, mert nincs humorérzéke, vagy ha drámára kerül a sor, nem fogja tudni úgy kihegyezni a szituációt, hogy attól a nézőnek megugorjon az adrenalinszintje. De még az is lehet, hogy ezeket fogja tudni. Csak hogy rakja ezt össze egy könyvbe. Hogyan szerkeszt, hogyan csinál meg egy műfaji művet, hogyan konkretizálja a tudását, és leginkább: tudja-e ezt szívvel lélekkel csinálni majd? Fogja-e érdekelni? Én szeretem a szórakozató filmeket, de a faszom akarna zeneelméletből levizsgázni, azért, hogy megírjak egy akciófilmet. Jó ez persze én vagyok, én meg le vagyok szarva, csak épp visszafelé nem hiszem, hogy az a csávó, aki 5-ösre vizsgázik zeneelméetből, az leáll tinikomédiát írni. Így érthető? És még nem is ez az igazi difi. Az ugyanis a gáz, hogy ez az elmélet azt sugallja, hogy ha az ember előbb elvégzi a haladó kurzust, akkor a kezdő már egyszerűen abszolválható.
Na most: ad 1 - ez faszság. A világon mindenhol, de még Magyarországon is úgy működik az egyetem, hogy előbb fölveszi az ember a Matek 1-et, és aztán jöhet a Húrelmélet Atomfizikusoknak című kurzus. Javítsanak ki ha nem így van.
ad 2 - ez nem "kezdő"-"haladó" mese. Ez két külön malom. Az egyikben ezt, a másikban meg mást tanítanak. Tehát lehet, hogy valaki kurva nagy művészeti forgatókö9nyveket fog írni, és összefossa magát tőle egész Cannes, de egy politikai thriller másfajta tudást, másfajta LÁTÁSMÓDOT igényel. Tök más a két iskola, bár a módszerekben van közös pont. Ezért kérdezgettem ivibaby-t anno, hogy tudna-e közönségkönyvet írni, amire ő azt válaszolta, hogy nem érdekli, és nem próbálta még. És nekem ez a bajom. Hogy kineveltünk most megint 5 kommunkáció-elméleti szakembert, és közben kurvára nincs, aki megszerelje a liftet. És félek, hogy esetleg őket fogják majd felkérni a liftszerelésre, és ők meg azt mondják, hogy valamivől élni kell, és elvállalják, és azt amit mások megtanultak már az első 3 filmjükben gyakorlati hibaként fogjkák elkövetni majd. Ls születik legalább 4 újabb szar közönségfilm.

Ne nézzük már le ezt a forgatókönyvírás dolgot ennyire. Nem azt mondom, hogy agysebészet, de ennél bonyolultabb, mint hogy szakirodalom nélkül elaprózzuk minden másba. Meg hogy az elméleti aspektusait vitatgassuk, amik jó gondolatok, csak épp kérdés, hogy sikerül-e megtanítani helyesen alkalmazni őket. Az SZFE-nek el kéne indítania végre egy közönségfilmes kézpést, ha már a script-doctorálást nem támogatja. És ez annál is inkább szükséges lenne, mert egy jó forgatókönyvből is lehet iszonyatosan szar filmet csinálni a nem-szakértő kezeknek. És sajnos a művész az nem-szakértő. Egyrészt mert nem ez érdekli (és az alkotó érdektelensége igenis érződik egy filmen, éppúgy mint a lelkesedése), másrészt mert nem ezt tanulta sem magától sem mástól. Szóval írói, rendezői, produceri szinteken mind-mind elkéne végre a képzés közönség-irányba.

És a legfontosabbról sajnos mind a négy cikk hallgat - a realitás. Hogy hogy is NEM működik mindez a sok elméleti kérdés a valóságban. Hogy ki kapja a pénzt és mire, és milyen indokkal, és hogy a producerek még mindig mennyire nem érdekeltek abban, hogy a saját bűvköreiken kívül bevonjanak másokat is a munkába. Mondjuk egy script-doctor. És ha csak annyi történne, hogy lenne egy max. 3 millás keret/film, amit min. 3 analízisre kellene fordítani (amiket egészében át kell nyújtani az MMK felügyeleti bizottságának), akkor az az évi 10 közönségfilm max 30 millával kerülne többe az államnak, viszont hozna még esetleg min. fél millió nézőt. És akkor elkezdenének végre forogni az írók nevei, és elkezdődhetne a producereknél a saját-project fejlesztés a bejáratott íróval. Persze ehhez meg le kéne vetkőzni azt, hogy attól mert valaki írt egy szar forgatókönyvet, és abból film lett, attól az ő neve "forogjon", meg ki kéne kötni, hogy minden producer legalább egy projectjén kell hogy foglalkoztasson valakit, aki nem a haverja ill. a bejáratott embere (ez ugyanis épp olyan sanszos hogy bukta, mint hogy vérfrissítés), de hát kis lépések. Persze most megint hosszan álmodoztam, úgyhogy abba is hagyom. Mindenesetre az érdeklődők olvassák el a cikket, mert érdekes dolgok vannak benne, tanulni is lehet belőle, és el is lehet rajta gondolkodni. És örülnénk még ilyeneknek, ha tehát a Filmtett tudna még produkálni évente egy számota, amiben több van ezekből az interjúkból, vagy többet, amiben ugyanennyi, azt hiszem lenne rá kereslet. De ez persze csak a kicsi sárga ember szerény véleménye. Köszi és a legjobbakat:

C.C.