Felhasználónév
Jelszó
Emlékezzen rám
dogtown-nak: Üdv!
1. Mindketten színpadon is játszotok. Mit gondoltok, több ember megy majd el színházban, komolyabb dolgokat is megnézni, köszönhetően az ÜT2 sikerének?
2. A "rajongóitok" két külön, filmes és színházas csoportra oszlanak?
THX Csuja: Azt hiszem, megvan a jótékony hatása a filmnek, behozza a színházba is az embereket. Rudolf: A kérdéshez magához - sem tartalmában, sem a munkában - nem tartom "komolyabb" munkáknak életem egyéb tevékenységeit. Különben egyetértek az előttem szólóval.
véregérnek: nem gondoljátok, ha vicces / kevésbé vicces szkeccsek egymás mellé pakolásán túl az események ok-okozati láncolatából épülő cselekmény is lenne a filmben (mondjuk a potenciális 3. részben), akkor még masszívabb rajongótábort tudnátok megragadni? ez a későbbi poénfelidézéseken túl talán maradandóbb filmélményt eredményezhetne. üdvér Rudolf: Szerintem van ok-okozati láncolat, még ha a szemek nem is fűződnek össze. Ennek a filmnek ez a sajátja. Ez kelthet hiányérzetet, elismerem, azért bőven vannak előzményei a film- és drámairodalomban egyaránt. Anélkül hogy Anton Pavlovics Csehovhoz hasonlítanám magunkat, szelíden megjegyzem, nála 4 felvonáson át ülnek szomorú orosz emberek és elmesélik, hogy miért nem tesznek semmit. Najó, ő zseni volt, mi is próbálkozunk. meg még egy Csuja Imréhez:
Imre, nem érzed magad lassan skatulyába szorítva, hogy folyamatosan az ordenáré suhogós taplómelák karakterét kell ismételned a vásznon az utóbbi években? Persze hibátlanul hozod, szétröhögjük magunkat, de azér gondolom, színészi eszközeid ennél számosabbak. Csuja: Nem érzem magam skatulyban, hiszen a filmen kívül számos színházi munkámban kihasználhatom a rejtett tartalékaimat. Arab éjszaka, Novecento, Portugál, stb.