sex hikaye

Pocsék vagy még annál is pocsékabb a Kálmánchelyiék filmje? Szerintetek?

a topikot nyitotta: filmhuadmin | 2002. március 8. péntek, 18:13

rendezés  


egy oldalon
27-8  /  47


 
2002. április 2. kedd, 23:00 27. | filmhu
Hej, ej Vlagyimir, Te túl sokat ismétled magad! Tán unod, vagy egyszerűen csak elfogytak a szavaid, hogy állandóan átmásolod, amit írsz?
 
2002. április 2. kedd, 18:49 26. | filmhu
Raszputyin tényleíró üzenete: még 23-ig nézzétek meg ahányszor csak tudjátok, aztán levesszük a műsorról.Nem tudom értitek-e?
 
2002. április 2. kedd, 08:42 25. | filmhu
Wehehe hát ha te a fidesztől olyan sok mindent kaptál nem csodálom hogy nem tetszik a film... :-) Csakhát itt arról van szó hogy a mai első filmesek mit kapnak a fidesztől meg ugye hogy a hídember pályázat nélküli költségvetéséből hány új kocsit vettek a nagyok :-))) Lásd pl az Uránia megnyitóját :-) Hát ma reggel látom a TV-ben, nyilatkozik a bánk-bán operatőre tört magyarsággal és azt mondja: Hát én ilyen cetli osztogatást amerikában nem láttam :-))) Lehet hogy ott a filmek körül DEMOKRÁCIA van? :-)
Svédnek igaza van. Ez a film nagyon PONTOS. Ez a helyes szó rá. Az hogy nem sírunk rajta hanem röhögünk (Már aki... mint írtam a szemlén 400 fős tömeg hangos röhögése miatt kellett később kezdeni a következő filmet) szóval hogy röhögünk rajta az csak plusz :-)
Aki tehát azt írta hogy az embereket megbotránkoztatja... hát nemtudom abból a 400 főből hánynak nem tetszett...
Kis reklám :-) Mi még játtszuk csütörtökön aztán kedden és szerdán. Sokan fognak jönni, majd beszámolok a tetszett-nemtetszett arányról :-)
 
2002. április 1. hétfő, 18:43 24. | filmhu
Az egészben az az érdekes hogy milyen lelkesedéssel fogadta a szakma ezt a közepesnél gyengébb poénkodást. Az összes filmjük nagyon jó buli lenne egy gimnáziumban, a haveri kör biztosan odalenne. Dehát elmúltak azok az évek és ez a rendkívül erőltetett, igazából tök mű, humorként aposztrofált dolog már bocs de nem működik és tök ciki. Nem tudom miféle megfontolásból írnak jót az ilyen nulla szarokról, talán az a vélekedés szüli az ilyesmit, hogy örülni kell a fiataloknak úgy általában, főleg ha ilyen vicces dolgokat csinálnak, mer akkor ugye a széles közönségnek is bejön, és az mindenkinek jó. Nos, ennek az élethez nincsen semmi köze. Mert ami tárgyalt triónknál humornak tűnik az jópofáskodás, ami szemtelenségnek, a hatalom fricskázásának, az csak egy nagyon hamis, álságos, a filmes-alternatív szubkultúra felé tett hazug és gyáva seggcsók, semmit igazából nem érint és nem bánt meg, nem kérdőjelez meg, habár fő célja ennek ellenkezőjének elhitetése lenne.v
 
2002. március 31. vasárnap, 23:31 23. | filmhu
A forma és az improvizáció 1 dolog. A legfőbb baj, hogy egyszerűen buta filmet csináltak.

Nevetnem kell, amikor a nepszabi cikkben az Ascher-os sztorit mesélik el. Hogy ebből például mi lett a filmen, az a probléma.
 
2002. március 30. szombat, 19:05 22. | filmhu
Ahogy olvasgattam a hozzászólásokat, azt éreztem, hogy sok esetben nem arról, van szó, hogy tetszett-e, vagy nem tetszett a film, hanem hogy vannak akiknek ez a kisfilm egyszerüen sérti a politikai meggyőződését. Én láttam az összes Kálmánchelyi-Stefanovics-Végh filmet, és úgy láttam, hogy ebben a filmben sem történt más mint az eddigiekben: Kál-Stef-Végh mindig az adott időszakról készit pillanatfelvételt, ilyen volt a Tököcske és a Hoho, aztán a Szegény Peti, az Óz és az uristen is. És hát ez is. Mert ha kimegyünk az utcára, vagy bekapcsoljuk a tévét, mit látunk? Nem ezt? És ha nyitott szemmel járunk a világban - márpedig úgy érdemes -, és megnézzük pld. a filmtörvény körüli hercehurcát, a Sacra Corona - Bánk Bán - Hídember körüli történetet, akkor bizony világossá kell válljon, hogy Legkisebb film igen-igen pontos. Ez a film nem politikai állásfoglalás, hanem egy pengeéles kritika erről a korszakról, az igazságtalanságról, a megalázásról, a könnyü sikerekről, a ravasz manipulációról. Úgyhogy kár dühösnek, frusztráltnak lenni, lehet bárki bármilyen párt elkötelezettje, tudni kell, hogy sajnos a politikában nincsenek angyalok, hanem inkább számító ravasz rókák. Ezért nem hiszem, hogy ettől a három fiataltól kéne védeni a kormánygépezetet.
A filmről (végre!): Szerintem sem klasszikus értelemben vett filmet láttunk, a Legkisebb szerintem inkább amolyan szerkesztet performance, egy alibitörténet körüli asszociálós örömjáték. Az egész kisfilm olyan mint egy nagy szénakazal, ami tele van ajándékokkal, van amikor sok ajándékot találsz, van amikor csak szénát, de bizonyos esetekben persze a széna is ajándék (pld. egy lónak...). A film úgymond hibája az esetlegesség, a komponálatlanság tulajdonképpen a film formaeszköze, hiszen nehéz lenne elképzelni egy ilyen vadóc, improvizálós filmet szigorúan szerkesztett struktúrával, pontosan kidolgozott sztorival, és előre kidolgozott hatáselemzéssel. És ha az improvizálós müfajnál tartunk, én ennél a filmnél az improvizálást teljesen megoldottnak érzem, soha nincs az a kínos érzésem, hogy látom a színészt gondolkodni, hogy hogyan tovább, hanem azt látom, hogy mindenki felszabadultan és jókedvüen játszik. Ettől teltházasak a vetítések, és ettől olyan jó a hangulat.
 
2002. március 30. szombat, 01:22 21. | filmhu
Ja! Most már minden világos. Tényleg jó ez a film!
 
2002. március 30. szombat, 01:14 20. | filmhu
kedves jobbik,
kicsit el vagy tévedve, itt nem pol-szempontból volt szó erről a filmről (és remélem, ez így is marad). Rosszízű ez a csúsztatás, amit itt elővezetsz, semmi szükség rá, a film hibái nem ilyen irányban keresendőek.
 
2002. március 30. szombat, 00:44 19. | filmhu
Hátha kiderül belőle valami:

"Március 28-tól játssza a pesti Toldi mozi a Legkisebb film a legnagyobb magyarról, avagy ha nincs kéz, nincs csoki című félórás groteszk kisjátékfilmet. A műért produceri díjat kapott a legutóbbi filmszemlén Muhi András, az eddig több sikeres kisfilmet gyártó Inforg magánstúdió vezetője. A fiatal alkotók – Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angéla és Végh Zsolt –, akik szereplőik is filmjeiknek, korábban már elismerésben részesültek Pesti mese – Óz a nagy varázsló és uristenmenny.hu című munkáikért. Mostani, hatodik filmjükről kérdeztük őket.

–„Kisszéchenyiként” elhíresült groteszkjükből kiderül többek között, hogy csípi a szemüket Bereményi filmprodukciója, a Hídember. Miért is?

Végh Zsolt: – Úgy volt, hogy szerettünk volna mi is nagyjátékfilmet csinálni, de nem kaptunk rá elég pénzt. Mégpedig azért, mert hatvan készülő filmre kellett szétosztani négyszázhúszmillió forintot. Amennyi ebből egyre jut, azzal el sem lehet indulni.

–Mi lett volna ez a film?

Kálmánchelyi Zoltán: – Ózdon volt egy eset egy Liebe Attila nevű emberrel, aki Sztanyiszlavszkíj-módszer szerint tanított, no meg fojtogatta az amatőr színjátszókat. Ebből írtunk egy filmet.

V. Zs.: – Nálunk Liba Attilaként szerepel, persze.

K. Z.: – Nem az eredeti történetet másoltuk, hanem a saját élményeink alapján egyfajta groteszket hoztunk össze Libiomfi címmel. Nálunk Libi bácsi a Micimackó című darabot szeretné megrendezni, de nem a „lájt” változatot, hanem egy vérvalóságút. Mindenki meghal a végén. Félig-meddig musicalszerű, rajzfilmbetétekkel, igazi egész esetés mozi lett volna. Illetve lesz is, reméljük.

–Ez is rögtönzéses játék, mint a „Kisszéchenyi”?

V. Zs.: – Részletes forgatókönyv készült, minden képet alaposan végiggondoltunk. Ugrásra készen vártuk a döntést. A filmes kuratórium támogatta tervünket, de csak tízmilliót tudott adni rá.

Muhi András: –Miután ez a pénz kevés, producerként úgy gondoltam, valamit addig is kell forgatniuk, amíg megoldást nem találunk, hogy ne legyen hoszszú a kényszerszünet a sikeres uristenmenny.hu után. Így jött a Széchenyi-ötlet, amely talán improvizációs játéknak látszik, de korántsem az. Ezt is nagyon előkészítettük. Egyébként nincs bennünk indulat a „nagy” Széchenyi-filmmel szemben. Pusztán csalódást érzünk, mert az egész szakma fölpörgött attól a hírtől, hogy lesz filmtörvény. Nagyon fontos lett volna, hogy a dolgok átláthatókká, tervezhetőkké váljanak. És hogy ne fordulhasson elő: itt van egy csapat, tagjai a filmszemléken díjat nyertek, mégsem filmezhetnek. Normális körülmények között egy ilyen siker után a tévéknek szinte szét kellene tépni őket az ajánlataikkal.

–„Film a filmben” történet ez, amely csak látszólag arról szól, hogy fiatalok Széchenyi megfilmesítésével kínlódnak. Az igazi téma, hogy miközben a csapat a maga módján az önmegvalósításhoz ragaszkodik, egyik ismerősük – őt Scherer Péter játssza – seftelni kezd, meggazdagszik, és még a „nagy” Széchenyi-filmbe is beszáll. Mindez persze tele groteszk iróniával. Két jellemző mai magatartásformáról akarnak mondani valamit.

M. A.: – Éppen ettől érthető ez a film annak is, aki nem ismeri a Széchenyi-produkció részleteit. A vígjátéki alaphelyzet valóságos. Erről szól már minden a hetvenes évek közepétől: vannak, akik valamitől meggazdagodnak, és vagyunk mi, akik nem jutunk ötről hatra.

K. Z.: – Sok hétköznapi fordulatot építettünk be. Például a filmbeli forgatáson, ahol rendezőt játszom, megjelenik a feleségem és a kisfiam, és azt mondják, hagyjam már abba, és menjek haza. Lázár Kati mesélte, hogy vele is megesett: egy alkalommal a kaposvári színházban Ascher még hajnali kettőkor is folytatta a próbát, és ő ugyanígy bement a színházba és hazatessékelte a párját, Jordán Tamást.

V. Zs.: – Mi ebben a filmben magunkat játsszuk, de képviseljük azokat az embereket is, akik szeme előtt lezajlott például ez az egész millenniumi ünnepsorozat...

K. Z.:–Meg azokat is, akiknek valaki „elvette a labdáját”.

M. A.:–Vagy akiknek soha nem is volt labdájuk.

K. Z.:–Arra a jelenetre gondoltam, amikor a szomszéd visszakéri a nekünk kölcsönzött kameráját, és attól kezdve úgymond, a hűtőszekrénnyel forgatunk.

V. Zs.:–Én meg arra, hogy az emberek hogyan fogadják, hogy különféle jelszavakkal, ígéretekkel manipulálják őket. Mennyit értenek belőle, illetve milyen esélyük van, hogy értsenek valamit is.

–Filmjükben megjelenik Jancsó Miklós, és szerepet osztanak az ő mostani filmes korszakának két kulcsszínészére, Schererre és Mucsi Zoltánra. Miért éppen rájuk?

V. Zs.:–Véletlen. A nagyjátékfilmünk főszereplője lenne Mucsi, más néven Kapa. Már próbáltunk vele, mikor kiderült, hogy nem lesz elég pénz, és kínunkban jutott eszünkbe a Széchenyi-történet. A másik figuránál eredetileg nem Schererre, vagyis Pepére gondoltunk. De voltunk egy előadáson, ahol mindketten játszottak, Pepe ráadásul hasonló karaktert, mint amilyet a „Kisszéchenyiben”. Egészen meglepődtünk, hogy ezt is tudja. Amúgy is szeretett volna részt venni, hát fölkértük a szerepre. Jancsó pedig azért van velünk, mert őt most nagyon nem támogatják, miközben három fantasztikus filmet csinált, amúgy pedig az egyik legnagyobb rendező. Ennek abszurditását akartuk kifejezni és a személyes szimpátiánkat is. Arra gondoltunk, ha netán valaki megkérdi: nem olyan ez, mint egy Jancsó-film? – azt válaszoljuk: de! És nem tartjuk bajnak.

–Azért Jancsó mostani filmjei elvontabbak, keserűbbek. De az Inforg Stúdiónak miért fontosak ezek a kisjátékfilmek? Nem valószínű, hogy pénzt keres velük.

M. A.:–Azért fontosak, mert egy valóságra rácsodálkozó, realista humort képviselnek, tehetségesen. Egyszer csak lesz filmtörvény és abban egy jó támogatási rendszer, és mi addigra egymástól különböző, de értékes kisjátékfilmekkel már gyűjtöttünk néhány jó pontot. Ezeknek a produkcióknak a rendezői alkalmasak nagyjátékfilmek forgatására is. A jövőben ilyeneket szeretnénk készíteni."
 
2002. március 30. szombat, 00:40 18. | filmhu
Ez egy ősbunko humorral átitatott, szánalmas, primitiv kisfilmecske, primitiv embereknek szánva, akik élvezik a sok ostoba "viccet". Ennyi.
 
2002. március 29. péntek, 20:55 17. | filmhu
Igazad van vladimir szarok a gyerekek. Tehetségtelen banda. Gondolom téged is megsértettek, mer engem felháborit a primitivségük, sőt minden polgárt, minden magyart megsértenek a primitiv kis humorocskájukkal. Az egyházat a művészeket, bereményit, szerintem minden magyart. Én sokat kaptam a FIDESZ-től, gondolom sokan vagyunk itt, és mind elitéljük az ilyen kis megjegyzésesdiket, amit itt izzadtan összehordtak, nem. be kellene tiltani ezt a szemetet, mert filmnek nevezni nem lehet!!! Valszeg politikai megrendelésre csapták össze, bekopogtattak az MSZP-be, hogy csináljanak egy FIDESZ-fikázót. Ja, csak szar lett, nem kellett senkinek a filmjük azt bedobták a Toldiba, abban bizva, hogy ott éjjel-nappal majd jáccák, csakoda a kutya se jár! Jól benyaltak a baloldalnak azt ennyi. Gyenge a humor, koncepció nincs, technikailag is egy fos. Kiváncsi vagyok mennyit kaptak ezért.
 
2002. március 29. péntek, 09:51 16. | filmhu
vladimir, vladimir, mi a baj? sok a baj, látjuk jól, de hogy ekkora lenne? miért ezen a filmen kell kigyakorlatozni magad, hogy eldorádókat kérsz számon meg minőségromlást tulajdonítasz ezeknek a fiataloknak... túlzol, hőzöngsz és hülyeségeket beszélsz... gondolkodj el kicsit azon, hogy miért pang a magyar filmet vetítő vetítő... hogy nem kell-e egészen máshogy gondolkodni a magyar filmről, mint eddig... hogy nem kell-e provokatívan, tétesélyesen, a hibázást is belekalkulálva nagyon mást és nagyon máshogy csinálni?
a mundruczó natúr-brutalitása is borzolja a kedélyeket...
ezeknek meg a humora?
hát miért kevés ez, mihez képest? mikor röhögtél utoljára moziban?
és ez a film nem vetekszik semmivel... igenis csináljanak ők nagyfilmet, hadd derüljön ki, van-e bennük másfél óra... erre abszulút rászolgáltak, és szerintem oolyasmit tudnának produkálni, ami talán még tégedet is meglepne...
 
2002. március 29. péntek, 02:04 15. | filmhu
Egyet értek.

Nem tudom elhinni, hogy az emberek hogyan
tudják ezt bevenni. Úgy látszik, annyira ki
vagyunk éhezve a humorra, hogy teli pofával
röhögünk minden baromságon. Mint egy ócska
futball-meccs, olyan már az egész. Itt ülünk
a kilátón, alattunk(!) zajlik a választási
mérkőzés, s a fele stadion hülyére neveti
magát, ha valaki okádva szidja az ellenfél
játékosait, miközben a stadion másik fele
komolyan hümmög magában, ahogy a jó annyát
a röhögőknek.

Mert sajnos ez a szint. Nem vagyok ugyan
elitista, de azt hiszem az effajta humornak
és röhögésnek nem a mozik vetitotermei a
megfelelo kozegei.

És ami a legjobban elkeserít, hogy
tehetségesnek kikialtott fiatalok ennyit
tudnak gondolni a politikáról, a filmkészítésről,
ennyi jut eszükbe, amikor arra gondolnak, hogy
mozit kellene csinálni, és ami a legborzasztóbb,
hogy a nagy siker miatt valószínűleg vérszemet
kapnak, és még csinálni fognak valamit, amit
nekem már csak azért is meg kell majd néznem,
hogy a magam szerény eszközeivel szólni tudjak
ellene (persze csak ha ellene kell szólni),
és ez persze kevés (lesz), mert majd sokan
esetleg folytatják a szinvonalat, és sok kis
kalmanchelyi-filmek lesznek mindenfelé.

Akkor majd folyton csak röhögni fogunk.
Mit nekünk Bereményi! Elég a sok
komoly szóból: az Eldorádo
helyett hamarosan az uristent vetítik majd
az iskolai filmklubbokban, nem Széchenyi érdekel
már minket (nem is láttuk még!) hanem Eperjes
parodizálása (meg kell hagyni, azt az 1et legalább
jól csinálja!), szóval, mindent bele, a jövő
elkezdődött ugye...
 
2002. március 28. csütörtök, 16:35 14. | filmhu
Az egészben az az érdekes hogy milyen lelkesedéssel fogadta a szakma ezt a közepesnél gyengébb poénkodást. Az összes filmjük nagyon jó buli lenne egy gimnáziumban, a haveri kör biztosan odalenne. Dehát elmúltak azok az évek és ez a rendkívül erőltetett, igazából tök mű, humorként aposztrofált dolog már bocs de nem működik és tök ciki. Nem tudom miféle megfontolásból írnak jót az ilyen nulla szarokról, talán az a vélekedés szüli az ilyesmit, hogy örülni kell a fiataloknak úgy általában, főleg ha ilyen vicces dolgokat csinálnak, mer akkor ugye a széles közönségnek is bejön, és az mindenkinek jó. Nos, ennek az élethez nincsen semmi köze. Mert ami tárgyalt triónknál humornak tűnik az jópofáskodás, ami szemtelenségnek, a hatalom fricskázásának, az csak egy nagyon hamis, álságos, a filmes-alternatív szubkultúra felé tett hazug és gyáva seggcsók, semmit igazából nem érint és nem bánt meg, nem kérdőjelez meg, habár fő célja ennek ellenkezőjének elhitetése lenne.
 
2002. március 28. csütörtök, 10:24 13. | filmhu
jesjesjesjesjesjesjesjesjesjesjes!
 
2002. március 28. csütörtök, 09:21 12. | filmhu
Hmm hát ezek a hozzászólások elég érdekesek számomra ;-) Nemtom hogy Ti most irigykedtek vagy tényleg nem jön be a film :-)) Esetleg valakinek nem tetszik a hatalmas fikázás ami a filmben van? >: Sze'ntem akinek ez nem tetszik az nézze a hídembert vagy a honfoglalást :-)
Én a következőket tudom.. mi teltházzal vetitettük és 100% ember röhögte szét az agyát PLUSZ azt is tudom hogy a szemlén a 400 fős teremben nem tudták elkezdeni a következő film vetítését időben a közönség (400 ember!!) hangos röhögése miatt...
Nemtom szerintem jó film :-) lehet hogy túl átlagpolgár vagyok, de mostanában nem láttam ehhez hasonló minőségű filmet. Na persze Ákosnak a Mázlistája... az még ami nagyon tetszik
Összefoglalva méltó utódja Óznak Úristennek meg az összes Tirpák mesének, soksok sikert kívánok nekik jövőre a nagyfilmhez ;-)
Val'szeg hamarabb fogom látni mint a hídembert pl

ZBiGNiEW
 
2002. március 24. vasárnap, 02:38 11. | filmhu
Most láttam a Toldiban. Azért ennél jobbra számítottam.

1. Nem akarom tovább "fikázni" e három jószándékú (mert
talán tényleg az) "lelkes" (ez már nem igaz sajnos...) fiatalembert,
Igazából örülnék egy jól megalapozott ellenvéleménynek, hisz a
fórumozás is ettől lenne izgalmasabb. Hol vannak a védők?!

2. A film maga jószándékú, csak buta, nagyon.

3. Jancsóskodni tilos, ha az ember nem ért hozzá.
(és még ha értene is, gyanús lenne eleve)

4. Az Eperjes-paródia tényleg vicces, de a kocsmákban
megszokott jópofa viccelődésnél nem több.

5. Végül az alkotókhoz: (ha olvassák egyáltalán ezt,
nem tudom, remélem) át kellene gondolni a dolgokat,
a lezser stílus ugyanis nem egyenlő az "éppen ami
eszembe jut"-dramaturgiával. Tessék érezni a problémát,
nem pedig pusztán jobbra-balra(!) asszociálgatni.

6. mért nem mondott nekik semmit Jancsó, ha már ott
volt és látta mi történik? Vagy már ő is leszarja?
Emberek, mi történik itt, mindenki eldobja az agyát?!

Na jó, legközelebb már csak az ellenvéleményre fogok reagálni.

(Azért én is röhögtem pár majdnem-jóízűt...)
 
2002. március 22. péntek, 15:11 10. | filmhu
ühüm lokal
 
2002. március 22. péntek, 12:38 9. | filmhu
Az egészben az az érdekes hogy milyen lelkesedéssel fogadta a szakma ezt a közepesnél gyengébb poénkodást. Az összes filmjük nagyon jó buli lenne egy gimnáziumban, a haveri kör biztosan odalenne. Dehát elmúltak azok az évek és ez a rendkívül erőltetett, igazából tök mű, humorként aposztrofált dolog már bocs de nem működik és tök ciki. Nem tudom miféle megfontolásból írnak jót az ilyen nulla szarokról, talán az a vélekedés szüli az ilyesmit, hogy örülni kell a fiataloknak úgy általában, főleg ha ilyen vicces dolgokat csinálnak, mer akkor ugye a széles közönségnek is bejön, és az mindenkinek jó. Nos, ennek az élethez nincsen semmi köze. Mert ami tárgyalt triónknál humornak tűnik az jópofáskodás, ami szemtelenségnek, a hatalom fricskázásának, az csak egy nagyon hamis, álságos, a filmes-alternatív szubkultúra felé tett hazug és gyáva seggcsók, semmit igazából nem érint és nem bánt meg, nem kérdőjelez meg, habár fő célja ennek ellenkezőjének elhitetése lenne.
 
2002. március 18. hétfő, 01:23 8. | filmhu
Engem igazából nem érdekel annyira
ez az alkotócsoport, hogy sokat irjak roluk,
csak az érdekel a dologban, hogy miért tetszik
annyi embernek az a dilattantizmus, amit
összehoztak.

Maga a film, mármint amit volt "szerencsém" látni,
az uristen, hat eleg szukagyu munka, ha valaki igy
tudja latni ma a helyzetet és igy tudja csak elmesélni,
az nagy baj, "radikalizmus"-ból volt már elég,
nem csak filmben, tudjuk. Különben nem értem, mit
jelent neked a radikalizmus, gyanítom másféleképp gondoljuk el
ezt. A magam részéről semmiképp sem azonosítanám ezt a "most
jól megmondta neki" kifejezéssel.

Na mindegy, csak szomorú vagyok...
27-8  /  47

nka emblema 2012