Benyújtották a mozgóképről szóló 2004. törvény módosítását
Január 1-től lép életbe
A kormány a mozgóképről szóló 2004. törvény módosítását kezdeményezte - tudatta az MTI. A parlamenthez benyújtott javaslat a többi között rendelkezik a filmipar csúcsszervének, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) Zrt. feladatairól, támogatásáról, a Nemzet Filmművésze címről, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalának feladatairól is. A módosítások január 1-jétől lépnének életbe.
A szervezet kiemelt feladata a magyar filmipar sokszínűségének biztosítása, a törvény szerint az MNF-nek „lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok, esélyegyenlőségen alapuló, minél szélesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására”. A szervezetnek ezt figyelembe véve kell meghatároznia az elosztási rendszer arányait.
A módosítás szerint az MNF feladata a mozgóképszakmai támogatási rendszer működtetése, fejlesztése, az átlátható, esélyegyenlőségen alapuló pályázati elvek kidolgozása. A pályáztatásnak folyamatosnak kell lennie, a szervezet ezenkívül felügyeli a célok megvalósulását, a támogatások felhasználását. A készítők a részletes indoklásban rámutatnak: a támogatott filmgyártási cél megvalósulásának érdekében kötelező lesz valamennyi állami támogató szervezet esetében gyártási és pénzügyi ellenőr alkalmazása.
A javaslat értelmében az MNF biztosítja a magyar filmipar jelenlétét a hazai, az európai és a kontinensen kívüli filmpiacon, képviseli nemzetközi szinten a mozgóképszakmát, beleértve a határon túli magyar filmművészetet is, amelyet szintén a szervezet támogat. A rendelkezés leszögezi: az MNF kezeli és hasznosítja az állami támogatással megvalósuló filmalkotások vagyoni jogait.
A módosítások révén kikerül a törvényből a normatív és a strukturális támogatás. „A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik” – áll a szövegben. Ezt a törvényalkotók azzal indokolják, hogy a strukturális támogatást a gyakorlatban nem alkalmazták eddig sem, a normatív támogatás hatékonysága pedig megkérdőjelezhető.
A módosításba bekerült, hogy a kormány a miniszter javaslata alapján a Nemzet Filmművésze címet és az ezzel járó életjáradékot adományozhatja legfeljebb 15, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező, 65. életévét betöltött filmalkotónak életműve elismeréséül. A díjazás részletes szabályozásáról, annak mértékéről a kormány rendeletben határoz. A Magyar Mozgókép Közalapítvány által odaítélt Magyar Mozgókép Mestere címet viselők a törvénymódosítás életbelépését követően jogosultak lesznek a Nemzet Filmművésze cím viselésére, kivéve, ha a miniszter ettől eltérő, egyedi döntést hoz.
A módosító javaslat mozgóképszakmai hatóságként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezi meg. A szervezet a hatósági feladatok ellátása érdekében működteti a Nemzeti Filmirodát, amelynek vezetőjét az NMHH elnöke nevezi ki határozatlan időre.
A szabályozás fontos eleme, hogy a hatóság a jövőben az NMHH általános hatósági eljárási szabályai szerint jár el, ami az ügyfelek számára átláthatóságot és garanciális szabályokat jelent – olvasható az indoklásban. A szervezet feladata a többi közt a filmalkotások besorolása a kiskorúak védelme érdekében, illetve szankciók alkalmazása a besorolási szabályok megsértése esetén. A filmek véleményezésére a legfeljebb 28 tagból álló Korhatár Bizottság tesz javaslatot. A javaslat célja, hogy a korhatár-kategóriák rendszere egységes legyen az audiovizuális médiaszolgáltatásokban.
A hivatalhoz tartozik az „art-minősítés” kiadása. Az ezzel kapcsolatos eljárásban a kultúráért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A besorolási eljárás és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés az NMHH feladata lesz. A hivatal dönt majd – a filmelőállító kérelmére – a közvetlen állami támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a filmek besorolásáról is. Az NMHH-hoz tartozik továbbá a hatósági nyilvántartások vezetése, mozgóképszakmai statisztikák készítése. A NMHH ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást. A hivatal ezenkívül mozgóképszakmai adatszolgáltatást is végez. A módosító indítvány értelmében a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) gyakorolja a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat, de azokat nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. Ugyanakkor a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) feladatai ellátásnak érdekében felhasználhatja a MaNDA kezelésében lévő alkotásokat. Ennek feltételeiről, a költségtérítésről az MNF és az MTVA a Médiatanács előzetes jóváhagyásával megállapodást köt. A dokumentum kitér arra is, hogy a MaNDA és az MNF az MTVA filmalkotások felhasználásra vonatkozó igényét köteles a kért határidőben teljesíteni.
Az indítványban szerepel, hogy 2012. január 1-jével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) költségvetésén belül a mozgóképszakmai hatóság működését biztosító pénzügyi kerete, valamint a Nemzeti Filmiroda vagyona átadásra kerül az NMHH részére, amely a KÖH jogutódjának minősül.
