Forog a Megy a gőzös

Túl az 500. csapón

„Mindenki csúcsra jár”

„Túl vagyunk a kilencedik napon és az 500. csapón!” - kezdi a kamarák elé és mögé ismét beállt Koltai Róbert. A színészek és stábtagok munkájáról szuperlatívuszokban beszélő rendező nem érezhető letörtnek, mert az eredetileg 34 naposra tervezett forgatást 24-25 napba kellett belezsúfolni. „Mindenki csúcsra járatva dolgozik, hatalmas mennyiségű energiák szabadulnak fel a napi 13-14 órás forgatás alatt.” Koltai Róbert emellett még főszerepet alakít a Budaörsi Játékszínben, ahol a Mary Chase művéből készült Barátom, Harvey!-ban látható.

Amellett, hogy a stábon belül a hangulat különösen „inspiráló, és mindenki nagyon intenzív” a „kintiek”, a csongrádiak nagyon segítőkészek és érdeklődőek. „A közeli víztorony tetejéről rengetegen nézték a forgatást.” A város biztosította a stáb számára szükséges alapvető feltételeket, és segítették a forgatáshoz szükséges díszletház felépítését, amit vélhetően nem fognak a munkálatok után azonnal lebontani.

Most szigorúan kell nézni!

Koltai Róbert és a csapat szerda este éppen arra készül, hogy az eddig felvett képekből a vágó, Kovács Zoltán (a filmhu trailer pályázatának győztese a Csak szex és más semmivel – a szerk) előkészítette anyagot megnézze. Mindezt nagyban megkönnyíti, hogy a Megy a gőzös nem 35-ös nyersanyagra, hanem HD-re forog. A digitális technikában rejlő lehetőségek előnyeit igyekeznek az alkotók kihasználni, a gyorsabb technikának köszönhetően előfordul, hogy a kevésbé sikeresnek ítélt felvételeken is kincsekre bukkannak.

A vágó mellett szóba kerül Gulyás Buda operatőri tevékenysége, amelyet már a Csak szex és más semmi-ben is láthattunk. „Rettenetesen élvezem, ahogy Buda engem és a többi színészt is inspirálva dolgozik”. Ami azért sem egyszerű, mert a kilencedik nap kivételével csak egy kamerát használhattak, így nagyon gyorsan kell átrendezni egy-egy jelenetet. Az intenzitását jelzi az is, hogy közeli felvételek idején a teljes jelenetet rögzítik, holott gyakran csak néhány mondat kerül be a kész filmbe. „Ilyenkor azok a színészek is játszanak, akik nem látszanak a képen, de a jelenlétük segít a többieknek, így a filmnek is.”

Nem Bakterház-remake

Mivel a történet szervesen kapcsolódik a vasúthoz, sokakban felmerül, hogy mennyiben folytatása az Indul a bakterháznak. „Csak amennyire abban is színészek játszottak! Igaz, a Bakterház is a vasút körül játszódik, és abban is vasutas voltam, de az alapvetően Regős Bendegúz kalandjainak laza füzére. Ezzel szemben a Megy a gőzös-nek három szálon futó, nagyon jól kidolgozott története van.” Korábban felmerült a Bakterház folytatása is, de ez egy másik történet. Végül az alkotók úgy határoztak, hogy írnak egy saját sztorit, és így került képbe Nógrádi Gábor ajánlására a többszörös irodalmi díjas Grecsó Krisztián, aki „lubickol a népi világban”, neki köszönhető a forgatókönyv, és ő jegyzi Szőke András mellett a szintén vonatsínek mentén játszódó Hasutasok-at is. Nem kell azonban kőkemény rögvalóra számítani, a Megy a gőzös története vígjátéki elemek segítségével elemelkedik a valóságtól.

Bajuszné (Pogány Judit) és Bajusz cimborája (Gesztesi Károly)

A cselekmény központjában két engesztelhetetlen vasutas-család áll. Az egyik élén, Bajusz Jánossal (Koltai Róbert), aki állítólag állomásfőnöki státuszát korábban a másik családfőtől, Körte Lajostól (Gáspár Sándor) orozta el. Bajusz hataloméhsége határtalan, fennhatóságát még egy vakvágányra is kiterjeszti: oda épít egy disznóólat. A kényszerű pozícióvesztés és a vele járó anyagiakban való fogyatkozás eredményeként Körte Lajos fiát, Kázmért (Szabó Tamás) kénytelen béresként Bajuszhoz adni, aki ezt felhasználva újabb megaláztatásokban szeretné részeltetni Körtééket, ám a fiú igyekszik belülről bomlasztani az ellenséges famíliát, és revansot venni.

Vigasz a népnek, „Barcikai Ősanyá”-val

Erre jó alkalmat kínál az országot körüljáró díszvonat kisiklatása. (A kilencedik napon a kétkamerás felvételre azért volt szükség, mert éppen azt a jelenetsort rögzítették, amikor a díszvonat egy disznóólon keresztül „megérkezik” egy gazdasági épületbe. A szerelvény igen fontos, nagy presztízsértékű „rakománnyal” járja az országot: a IV. századi múmiát, a „Barcikai Ősanyát” szállítja, hogy lelket öntsön a népbe. A kisiklatással átrendeződnek az addigi erővonalak, amit tovább bonyolít, hogy a korrupt csendőrök (Pindroch Csaba és Szabó Győző) felengednek a díszvonatra egy roma családot, és az ifjabb Körte egy szempillantás alatt beleszeret Böskébe (Egres Katinka). A fiatal roma lány feltűnik még LL Junor mellett is egy tábortűz-jelenetben.

A vígjáték szabályainak megfelelően a két világ találkozásakor megszülető szerelem nem vesz tragikus, shakespeare-i fordulatot. „A film rendkívüli erejű népi bohózat, robbanékony és abszurd is egyben.”-foglalta össze a rendező.

Csendőrakció Szabó Győzővel és Pindroch Csabával

A film szereplői kusturicásan igyekeznek minden alkalmat megragadni az ünneplésre, a Gőzöst pörgős zenével a Pravo nevű zenekar fogja felfűteni. Az együttes tagjai a filmvásznon is szerepelnek majd, ők Grecsó Krisztián javaslatára kerültek a produkcióba. A film teljes zenei anyagát Darvas Ferenc rakja össze.

A felvételek szeptember végéig-október elejéig folynak, aztán következnek az utómunkálatok. Egyelőre még nem dőlt el, hogy 2007-ben pontosan mikor kerül mozikba a film „Igyekszünk elkerülni, hogy a Megy a gőzös olyan filmdömpingbe kerüljön, mint a Világszám!”