Hová lett a Romazsaru?
A technikai okok nyomában
Romazsaru-saga
A Romazsaru történte körülbelül hét évvel korábbra nyúlik vissza, amikor az alkotók elhatározták, hogy megfilmesítik Kertész Ákos A gyűlölet ára című könyvét. Kántor László egy 90-100 perces mozit képzelt el az eredeti mű alapján, a rendező, Dettre Gábor ennél hosszabb, két óra feletti terjedelemben szerette volna elkészíteni a Romazsaru-t. Végül kompromisszum született, maximum két órában állapodtak meg, és ezen feltételekkel kötöttek szerződést az MMK-val.
Egy korábbi anyagunkban beszámoltunk a film akkori állapotáról illetve 2004 nyarán egy interjú is készült a rendezővel . Az eredetileg 34 helyett 41 napos forgatást követően a rendező és a producer az elkészült felvételek alapján megegyezett arról, hogy a kétórás moziverzió mellett készüljön egy televíziós változat is. „A képek annyira erősre sikerültek, hogy egy négyszer egyórás vagy egy háromszor másfélórás epizódokból álló sorozatra gondoltunk.”
 |
| Dettre Gábor kijelentette: nem hajlandó tovább rövidíteni a filmen |
Előbb a televíziós forma valósult meg, négyórás anyagként, majd következett a nehezebb feladat, a fele ennyi hosszal bíró mozifilm elkészítése. Kántor László elmondása szerint Dettre Gábor a Romazsaru vágásakor eljutott a 2 óra 34 perc hosszig, de ekkor kijelentette, hogy nem hajlandó tovább rövidíteni a filmen. A producer a későbbi DVD-forgalmazás esetén megoldhatónak tartja a hosszabb rendezői változat bemutatását is. Viszont a Romazsaru-t ebben a formájában nem lehetett levetíteni a szemlén, és technikai okokra hivatkozva visszavonták a film nevezését.
Ami a plusz félórával jár
Kántor László szerint a film hosszának növekedése a már kialakított költségvetés keretein is túlnőne. „A két és félórás verzió esetén csak a technikai utómunkára még több mint tíz millió forintra lenne szükség.” A producer hajlana is a hosszabb változat elkészítésére, „ha azt a film elbírná”, de szerinte a 150 percet is meghaladó terjedelem a közönség jó részét elriasztaná. „Nem ötezer embernek szeretnénk filmet készíteni.” A Romazsaru-ban a szociológiai és krimi vonal találkozik, ezért legalább 30-40 ezer nézőre számít a producer.
Mozis szempontból nézve a filmszínházak sem szívesen vesznek fel a műsorukra olyan alkotást, amely túlnő az általában kétórányi műsorsávon. Ugyanakkor a forgalmazó felől nézve, ha a film több mint félórával lenne hosszabb az eredetileg tervezettnél, az a kópia árát is megnövelné. Kántor László szerint a fesztiválok sem fogadják szívesen a túl hosszú filmeket, márpedig a nemzetközi mustrákon komoly sikerekre esélyes produkciónak tartja a Romazsaru-t.
 |
| A producer is hajlana a hosszabb változatra, „ha azt a film elbírná" |
Az érvényes szerződések szerint a film költségvetésével májusig kell elszámolnia a producernek, vagyis legkésőbb akkor kell bemutatni a végleges változatot. Ebben az esetben pedig a producer jobbnak látta, ha nem kerül műsorra a szemlén a film, és a leállás akár még hasznos is lehet az anyagnak.
Ki itt a producer?
Szerkesztőségünk megkereste Dettre Gábor rendezőt, és az álláspontok még messze vannak egymástól. A rendező mintegy két hete a filmszemlén más, Hangyaégetés címmel beszélt a filmről, a nemrég hozzánk eljuttatott levelében pedig Kántor László producerségét megkérdőjelezte.
„A producerem nem producer ebben az esetben. Hanem gyártó, aki egyetlen fillért nem adott a filmhez, aki korábbi normatív támogatását csatolva a filmhez - evvel mintegy megváltva a jogát annak, hogy ő legyen a producer - producerként viselkedik. Egyetlen szponzort nem szerzett, nincs koprodukciós partner stb. Így az én művészi elképzeléseimbe joga nincs beleszólni. Annál is inkább mert azok ma is azonosak a Rendezői Koncepciómban írottakkal, melyet annak idején a támogatást megadó Kuratórium is látott és elfogadott.
Továbbá sok-sok hibát követett el, melyeknek - részben - eredménye a megnövekedett hossz. Nincs szerződés, mely kimondja, hogy a film legfeljebb 120 perc lehet. Azt mondja a szerződés, hogy a film 120 perc. Ez a minimum. Az MMK-t egyébként nem zavarja a megnövekedett hossz. Ezt Vincze Lászlóval egyeztettük.” - olvasható Dettre Gábor közleményében.
Berlin után, következő tervek előtt
Kántor Lászlót éppen Berlinből visszatérve sikerült elérni, ahol egy másik, szerb-német-magyar koprodukcióban készült filmjét, a Csapdá-t fogadta lelkesen a fesztivál közönsége. A történet szerint egy házaspár tízéves gyermekéről kiderül, hogy olyan betegségben szenved, amely csak egy nagyon drága műtéttel orvosolható. A pénz akkor kerül elérhető közelségbe, amikor a férj elvállal egy bérgyilkosságot. Egy teljesen hétköznapi család életének egyik napról a másikra történő kisiklását bemutató film itthon első alkalommal a Titanic fesztiválon lesz látható.
 |
| Egy teljesen hétköznapi család életének kisiklása - Csapda |
Az Új Budapest Film Stúdióban az osztrák-magyar-német-román koprodukcióban, erdélyi szász közegben készült A lefejezett kakas című játékfilm promóciójára, valamint az idei Filmszemlén bemutatott Liberté 56 márciusi bemutatójára készülnek.
A már leforgott alkotások mellett dolgoznak a korábban felvázolt, ugyancsak európai koprodukcióban megvalósítandó filmterveken. Köztük van egy Bartók-film, amely a zeneszerző törökországi útját mutatja be, török partnerrel, valamint a belga-holland összefogással - akár a török-magyar film esetében -, magyar főszerepelővel és operatőrrel készülő Last Person Area. Egy Wass Albert regény, A furtinelli boszorkány adaptációja mellett családi moziként magyar-német-osztrák-svájci-török koprodukcióban tervezik megörökíteni a világhírű Mancs mentőkutya életét.
