Humánus filmportré Hitlerről

Végnapok bunkerben

Vastag falú bunkerében a náci vezér utolsó két hónapja irreális körülmények között telt: politika, protokoll és grandiózus háborús tervek uralták ezt a földalatti közeget is, miközben a város civil lakossága az életéért harcolt odafönt. 
 
Ez a bizarr epizód a témája a lap szerint ijesztően meggyőző új német filmnek, mely a sztárproducer Bernd Eichinger irányítása alatt készült. A Bukás - Hitler és a Harmadik

Nem csupán egy szörnyeteg

Hitler (Bruno Ganz)

Birodalom vége című alkotás szeptember 16-án kerül a német mozikba.
 
A filmet A kísérlet című pszichothriller rendezője, Oliver Hirschbiegel jegyzi. A forgatókönyvet Joachim Fest történész Hitler-életrajza és Hitler utolsó személyi titkára, Traudl Junge 2002-es halála előtt pár nappal megjelent könyve alapján készítették. Junge írása addig ismeretlen részleteket közölt a bunkerbeli időszakról, 1945 tavaszáról.    

Az utolsó 12 nap

A két és fél órás film Hitler utolsó születésnapjától, április 20-tól május 2-ig terjedő 12 nap történetét dolgozza fel. A szovjet Vöröshadsereg Berlin kapuit ostromolja, mialatt Hitler és legszűkebb bizalmasai a Birodalom összeomlása miatti félelmeikkel küzdenek a bunkerben.  
 
Az utolsó születésnapján a Bukás megtört, szürkearcú embernek ábrázolja a Führert, aki gyér ünneplő közönség előtt tart beszédet. Feltűnik a mellette végig kitartó Eva Braun is. 

Habár a film történelmi tényeken és szemtanúk visszaemlékezésein alapul, néhány jelenetet maguk az alkotók találtak ki.
 
A producer szerint a film abban különbözik a korábbi Hitler-

Együttérzés múló percekre

Justus von Dohnanyi és Bruno Ganz

portréktól, hogy a nácik vezérét nem csupán egy szörnyetegként ábrázolja, hanem a tragikus emberi oldalt is igyekszik megmutatni. Mindez Németország múltjához is egy másféle viszonyt teremt. 

"Megérett az idő egy ilyen film elkészítésére", állítja Eichinger. "Fontosnak tartom, hogy ne csupán felületes pillantást vessünk a saját történelmünkre, hanem annak mélyéről beszéljünk. Ha a filmbéli Hitler végül megnyeri a nézők szimpátiáját, akkor célt tévesztettünk, de ha néhány pillanatra ez a szimpátia létrejön, akkor azt hiszem, rendben vagyunk."

A humánusabb Hitler

A Hitlert alakító svájci színész, A Berlin felett az ég-ből ismerős Bruno Ganz is megerősíti a producer véleményét: szerinte a Führer az az ember, aki valóban a legcsekélyebb szimpátiát váltja ki az emberekből, "ha azonban néhány múló percre együttérzek vele, abban semmi szégyelnivaló nincs."  

A filmben szoros munkatársként dolgozó Joachim Fest úgy látja, Ganz valóban Hitlerré lényegül: "amikor ránézel, végigborsódzik a hátad".

A filmben Ganz a realitástól messze elszakadt parancsokat kiáltoz - például nemlétező hadtesteket küld csatába. Reszkető kezét a háta mögé rejti, gyűlölettel teli beszédeket mond a zsidókról, árulást emleget és feltétlen győzelemről

Dührohamok és nyájasság

Juliane Köhler (Eva Braun), Bruno Ganz és Heino Ferch (Albert Speer)

biztosítja a környezetét.

Dühödt kirohanásai affölött, hogy képtelen irányítás alatt tartani a hadseregét a szovjet támadással szemben, váltakoznak a női személyzet és az öngyilkosságuk előtt pár nappal feleségül vett Eva Braun iránti nyájassággal.

Nagy eséllyel a humánus Hitler-film körül kemény viták alakulhatnak ki, hiszen a német köztudatban - nem utolsó sorban a könyvek és a filmek révén - Hitlerről a "20. század legnagyobb háborús szörnyetege" kép az általános. Ugyancsak nagy a felhajtás a német sajtóban: több kritikus attól tart, hogy a film a neonácik felbujtására is alkalmássá válhat. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung nevű hetilap például egyenesen úgy fogalmaz, hogy a film megengedi, hogy némelyek szimpátiát érezhessenek a náci vezérrel.  

Vannak jóval kedvezőbb vélemények is: a Der Spiegel, mely a múlt héten címlapsztoriként hozta le a filmmel kapcsolatos cikkét, azt írja, hogy Eichinger olyan alkotást hozott létre, amit előtte még senki más: megmutatta a bunkerbéli abszurd dráma igazi történetét.