Merre tovább, magyar dokumentumfilm?

A Havas Films önállóságra buzdít

A dokumentumfilm kapcsán a filmhu már beszámolt olyan kezdeményezésekről, amelyek a műfajt önfenntartóbbá tehetik, s általában próbálunk minden olyan lehetőségről is hírt adni, amelyek által a filmesek megtalálhatják projektjeik finanszírozóját, fejlesztőit. A Havas Films is egy ilyen alternatívára, tágabban szólva pedig szemléletváltásra hívja fel a figyelmet. A cég fő tevékenysége dokumentumfilmek és kisfilmek gyártása hazai és nemzetközi koprodukcióban, de emellett a Havas Films felvállalta a hazai dokumentumfilmek külföldi értékesítését is. Ezért javaslatai, meglátásai különösen hasznosak lehetnek azokban az időkben, amikor a magyar állam forrásai jócskán leapadtak.  

Mint azt Minda Judit, a cég egyik tulajdonosa elmondta: az alkotóknak, és nemcsak a dokumentumfilmeseknek, el kell fogadni, hogy magukról kell gondoskodniuk. "Ma a projekteket gondozni kell, utána kell járni az erőforrásoknak, tudomásul kell venni, hogy a kultúra is árucikk. Az állami forrásokért folyó harc ráadásul meg is osztja a filmeseket - meg kéne próbálni más utakon járni. Be kellene kapcsolódni az európai körforgásba, ami nemcsak európai pályázatokra való jelentkezést jelenthet (ilyen például a MEDIA), hanem a meglevő produkciókkal is meg kell jelenni az európai televíziós piacokon." Sajnos a magyar dokumentumfilmek sok esetben nem találkoznak a nézők (sem a hazaiak, még kevésbé a külföldiek), illetve a televíziós műsorbeszerzők igényeivel. "A filmeket sokkal inkább szolgáltatói attitűddel kellene gyártani - hiszen a filmek a nézőknek, a közönségnek készülnek, akiknek vannak formai-tematikus igényeik, ezekre pedig tekintettel kell lenni. Így működik az európai dokumentumfilmes piac, ahol az alkotók a projekteket a televíziós commissioning editoroknak (megrendelő főszerkesztőknek) prezentálják. Mi más lehetne a célja a rendezőknek és a producereknek, mint hogy nyilvánosság elé kerüljön az a film, amin néha évekig is dolgoznak? Ez a produceri szemlélet forrásokat is teremt, mert az itthon és a külpiacokon értékesíthető dokumentumfilmek további produkciók gyártásának anyagi alapját biztosíthatják." - teszi hozzá Minda.

A képhez hozzátartozik, folytatta Minda, hogy itthon a tévék nem elég aktívak a gyártásban, holott ők lennének a dokumentumfilmek meghatározó felvevői, ez világszerte bevett gyakorlat. Ugyan nálunk is létezik Eu-konform törvényi kötelezettség (rögzített a hazai gyártású produkciók aránya az összműsoridőhöz viszonyítva, azon belül a frissen gyártott filmek aránya stb.), de ez alól a tévék sajnos ki tudnak bújni, és a számonkérés se hatékony. Emellett a tévéknek persze jó ötletek kellenek, s ezeket el kell „adni” nekik. "A BBC nem pusztán tőkeereje és megrendelői potenciálja miatt sikeres: a filmek remek dramaturgiája, jól megválasztott témáik miatt lett olyan márkanév, amelyet rendre lebilincselő filmek sora fémjelez. Ezeket a filmeket tovább lehet értékesíteni, amiből bevétele származik a csatornának. A magyarországi tematikus adók is sok külföldi műsort vesznek, nyilván beszállnának, illetve be is szállnak a gyártásba, ha abban fantáziát látnak - de így vannak ezzel a külföldi tematikus tévék is."

A Havas Films megkeresésre elvégzi a pozicionálás, a marketingmunka szerteágazó feladatát: a nemzetközi piacon ugyanis elég jól be kell lőni, ki milyen filmekre lehet vevő, kinek mit kell ajánlani, kit, hogyan lehet elérni. "A külföldi érvényesüléshez ráadásul egyre több formai és technikai tényezőt kell figyelembe venni: a csatornák megkövetelik a 30 illetve 60 perces hosszúságú filmeket, a HD-minőséget, a 16:9-es képarányt, a különböző hangsávokat az 5.1-es otthoni hangrendszerek miatt és az angol nyelvű dialóglistát time code-okkal. Ehhez kapcsolódik a bővülő médiumok sora: a mobiltelefon, a VoD, a net mind alkalmas filmnézésre, ide is tartalmak kerestetnek, s a külföldi értékesítés során ezek a jogok is értékesíthetők."

A nézők igényeit a film készítésekor figyelembe vevő, általánosabb érvényű témákban gondolkodó filmek ma is születnek persze itthon, ezek sikeresek is: a Havas Films jóvoltából a Metaforum film gyártásában készült Kriza Borbála Dübörög a nemzeti rock című filmjét nemrég vette meg a szlovén tévé, mint ahogy élénk érdeklődést váltott ki, és több külföldi televízió már megvette a sportfilmfesztiválon díjat nyert Adrenalin és turbulencia, Kollmann András filmjét is – ő most Erőss Zsolt hegymászó történetével foglalkozik. De említhetnénk a pozitív példák közt Papp Gábor Zsigmond Kelet-nyugati átjáró című filmjét is, a László Sára-Gerő Marcell produceri páros három részes alkotását, a 3 esküvő-t, az Inforg Stúdió és Varga Ágota-féle Szemünk fényé-t, a Szomszédok voltak című, a kőszegi krematórium létét (és a magyarok 2. világháborús szerepét) feszegető filmet, mely a Metaforum Film és Varga Zsuzsanna alkotása vagy a Közgáz Vizuális Brigád Mit tudjátok ti, ki vagyok én című dokumentumfilmjét Pálos György és Szalontüdő című kisfilmet Szirmai Márton rendezésében. Ezek a filmek már a potenciális vásárlóknál vannak.

Ugyanakkor a jó évtizedes múltra visszatekintő francia központú EURODOC (európai dokumentumfilm gyártási hálózat) minden évben képzési programot indít harminc, különböző országból származó dokumentumfilmes producer számára. A workshopot évente három alkalommal, egy hetes periódusokban tartják három európai országban, a befogadó országok számára különleges lehetőség nyílik, hiszen dokumentumfilmeseik mintegy 50 producerrel teremthetnek kapcsolatot és a nemzetközi dokumentumfilmes szakma legjobb szakembereivel, döntéshozó “commissioning editorokkal” találkozhatnak.

A képzés többek között a gyakorlati helyzetekre készít fel: hogyan kell hatékonyan pitchelni, milyen a meggyőző, áttekinthető költségvetés, mi a titka a koprodukciós partnerek megtalálásának. A konkrét projekttel érkező producerek az intenzív csapatmunka következtében sok hasznos és fontos ismeretséget köthetnek. Mindez azért érdekes, mert a Havas Films az EURODOC magyarországi partnere abban, hogy  a jövő évi EURODOC-tanfolyamsorozat első etapja hazánkban, Magyarországon legyen, jelenleg az együttműködő és finanszírozó partnerek keresése zajlik.

Az EURODOC arra összpontosít, hogy a nemzetközi piacra fejlesszen dokumentumfilmeket. Abban az esetben, ha Magyarországon kerül megrendezésre az Eurodoc 2011-es első etapja, 12 magyar dokumentumfilmes producer számára adódik lehetőség, hogy fejlesztés alatt álló projektjeikkel tandíj fizetése nélkül vegyenek részt a magyarországi workshopon. Ennek a csoportnak egy tapasztalt nemzetközi tutora lesz, aki a magyar projektekkel foglalkozik, és ezen túl az érdeklődő magyar dokumentumfilmesek számára a Magyarországon megrendezendő program plenáris ülései és vetítései nyitottak. Ezen túlmenően az EURODOC egy magyar dokumentumfilmes számára tanulmányi ösztöndíjat biztosít a teljes képzési program idejére.

Érdemes lenne tehát összefogni a dokumentumfilmes szakmának – egy kicsit a perspektivikusabb jövő, a sikeresebb, függetlenebb, közönségbarát magyar dokumentumfilm érdekében.