Utómunkánál az Eszter hagyatéka

A következő Szemlén is lesz Márai-adaptáció

Országimázs Máraival

Sipos József ugyancsak producerként jegyzi a két évvel korábban tévéfilmként elkészült, A gyertyák csonkig égnek című Márai-adaptációt. A mostani mozifilmes feldolgozás felvételi munkálatai a nyáron június végétől augusztus 20-ig zajlottak. A Budapesten rögzített kórház-belső mellett a film szinte teljes egészében egy lenyűgöző külsejű és panorámával rendelkező badacsonyi kúriában készült – az 1931-ben felhúzott épület hangulatában pontosan illeszkedik a regényhez. Sipos József nem is titkolta, hogy a nemzetközi fesztiválokra szánt filmmel egyben Magyarországot is igyekszik indirekt módon „reklámozni.”

Az alkotók jelenleg a film utómunkálatait végzik, túl vannak a fényelésen, amelyet az operatőr Gózon Franciscó irányításával folytattak, hogy különleges hangulatú látványt teremtsenek. Ebben vett részt a díszlettervező Szlávik István és a kosztümös Szakács Györgyi. Utóbbi feladata volt, hogy a ruhákkal érzékeltesse az Eszterben végbemenő személyiség-változásokat.

Márai, a női lélek értője is Nagy-Kálózy Eszter, Hámori Gabriella, Udvaros Dorottya

A film hangulatát a látvány mellett a Berkes Gábor által szerzett zene és klasszikusok - így részlet lesz hallható Bizet-operából - fogják megerősíteni.

Mint azt a rendező-producertől megtudtuk, Márai A gyertyák csonkig ének mellett másik fő  művének tartott könyvéből 25-30 millió példányt adtak el világszerte. A két világháború közötti polgári miliőben játszódó történet vezetése egyszerű. A rendező Márai szavaival a ma emberéhez is szól, hiszen mindennapi emberekről, árulásaik, küzdelmeik kapcsán mesél kortalanul.

Ezzel szemben a két főhős, Lajos és Eszter érzelmei, motivációi, értékrendje mélyen rétegzett. Lajos, az öregedő kalandor korábban Eszter fejét csavarta el, végül mégis annak nővérét választotta. Lajos húsz év „szünet” után bukkan fel Eszter életében, aki még ennek ellenére is abban bízik, hogy Lajos oldalán köthet ki, a férfi viszont csak a nő vagyonát akarja megszerezni. A helyzetet Eszter mégis természetes szükségszerűségként elfogadja.

Alain Delon is bejelentkezett

A Márai-regény nyugat-európai népszerűségére utal, hogy még Alain Delon cége, a Babe Films is érdeklődött a megfilmesítés iránt, de végül nem jött létre koprodukció, többek közt azért, mert a francia partner külföldre vitte volna a produkciót. Igaz, Alain Delon neve nem elhanyagolható előnyt jelentene külföldi fesztiválokra is szánt filmek esetében.

Helyzetét Eszter természetes szükségszerűségként elfogadja Nagy-Kálózy Eszter és Cserhalmi György

Ugyanakkor a szereplőgárda kiváló hazai színészekből állt össze. Esztert Nagy-Kálózy Eszter, Lajost Cserhalmi György kelti életre a filmben, továbbá Udvaros Dorottya, Hámori Gabi, Törőcsik Mari, Szilágyi Tibor, Eperjes Károly, Áron László is játszik az Eszter hagyatékában.

Sipos József szerint a megfilmesítés sikere gyakorlatilag a színészválasztással eldőlt. Az első összeolvasás után kialakult a megfelelő összhang, „A beszélgetés során azonnal ráéreztek a feladatukra, és utána már csak arra kellett figyelni, hogy a film a korábbi koncepció keretei között maradjon.”

A lélekben önmagát Fábri-tanítványnak tekintő alkotó körülbelül egy évig dolgozott a forgatókönyvön, majd a forgatás előtti egy hónapban operatőri segítséggel minden jelenetet a helyszínen, a díszletek között dolgozott ki.

Sipos József A gyertyák csonkig égnek kapcsán már részt vett Márai-feldolgozásban, így azt kérdeztük tőle, melyek ennek hozadékai, amelyeket mostani filmjében is hasznosíthatott. A rendező-producer nagy élményként emlékszik vissza az Agárdy Gáborral folytatott együttműködésre, a 2006 januárjában elhunyt színészóriást a munkájában megnyilvánuló alázat és szeretet mélyen Márai világával kapcsolja össze.

A mellékszerepekben is neves színészek Törőcsik Mari

A legújabb Márai Sándor regény-feldolgozás a 39. Magyar Filmszemle játékfilmjei között lesz megtekinthető.