Zsigmond Vilmos operatőri díja

Október 23: magyar ünnep Hollywoodban

Zsigmond Vilmos 1956-ban végzett a Színház - és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként.  Az '56-os forradalom alatt barátjával, és évfolyamtársával Kovács Lászlóval világhírű operatőrrel egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték a forradalom eseményeit, amiért hamarosan emigrációba kényszerültek.

Az Egyesült Államokban pályája lassan, de biztosan ívelt felfelé, és a kezdeti laboratóriumi munkát egy idő után már B-szériás filmek fényképezésére váltotta. Első mainstream produkciójára 1971-ben került sor (A bérmunkás).

A filmszakma elismerését ugyanebben az évben vívta ki Robert Altman McCabe és Mrs. Miller című filmjével, amelyben laboratóriumi eljárással fakította ki a felvételeket, hogy a film a régi, megfakult fényképek hangulatát idézze.

Az első szakmai siker Warren Beatty a McCabe és Mrs. Millerben

Steven Spielberg első két nagyjátékfilmjét Zsigmond Vilmos fényképezte. A Sugarlandi hajtóvadászatban kézikamerás felvételekkel fokozta a történet feszültségét, a Harmadik típusú találkozásokban pedig a sci-fi digitális fénykorát jóval megelőzve, szinte özönvíz előtti technikával hozott létre grandiózus látványt. Ezért a teljesítményéért 1977-ben Oscar-díjat kapott. Legutóbbi munkája, a Brian de Palma rendezte Fekete dália, amely James Ellroy azonos című regényéből készült.

Joel Cox 1992-ben kapott Oscar-díjat a Nincs bocsánat című Clint Eastwood-western vágásáért, és Hollywoodban nemes egyszerűséggel Eastwood vágójának nevezik, mivel vágóként a hetvenes évek óta szinte kivétel nélkül ő segítette Eastwood direktori munkáját.

Gustavo Santaolalla olyan filmek zenéjét szerezte, mint a 21 gramm, a Che Guevara: A motoros naplója, vagy a Brokeback Mountain, amelynek zenéjéért idén átvehette az Oscar-díjat.

John Myhre pályafutása alatt kétszer is megkapta az aranyszobrocskát, mindkét alkalommal Rob Marshall filmjeinek dizájnjáért: 2002-ben aChicago, idén pedig az  Egy gésa emlékiratailátványvilágáért.

Penny Rose a hetvenes években kezdett jelemzeket tervezni az Álomgyárnak, de igazából csak a kilencvenes években fedezték fel maguknak a stúdiók. Dolgozott többek között a Mission: Impossible-szérián, de ő a jelmeztervezője a Karib tenger kalózai mindkét epizódjának is.