A "Jött egy busz..." öt, lazán kapcsolódó szkeccs-filmből áll; a részeket mindössze az köti össze, hogy mindegyik valamilyen módon kapcsolódik egy budapesti buszjárathoz. Az egymástól hangulatában és stílusában ...
... Budapest, az egész bábfilm kellemesen magyar és élvezetesen trágár. Dorothy ebben a verzióban félmeztelen Playboy-nyuszi, s a társai sem különbek. A tudálékos madárijesztő a hatalmas eszétől szeretne megszabadulni, ...
Az I Scream balett neves alkotói - Szirtes János, feLugossy László és barátaik - újra bemutatják a "zen-buddhista televíziót". Filmjük elmélkedés a látás természetéről a vizuális szennyvíz csatornák korában. ...
A film maga egy szó szerint értelmezett, ugyanakkor erősen szubjektiv metszet Budapest felszini és felszin alatti tereiről. Egy őrült száguldás, mely minden izgalmas vagy kevésbé izgalmas térben megtorpan, ...
A film középpontjában nem maga a történet, hanem inkább egy életérzés áll: három fiatal felnőtté válásának komoly és kevésbé komoly epizódjait meséli el.
Négy nő, négy szerelem, négy sírós-nevetős kapcsolat. Helgának, a sztár-műsorvezetőnek egyre gyanúsabb, hogy potens, sármos szerelme nem engedi át a hálószobája küszöbén. Vera, a családanya nem szeretne ...
Rózsadombi villaépületekből kezdték meg a kórház kialakítását az 1950-es években. Az intézmény hét, egymástól földrajzilag elszeparált épületben működött az 1990-es évek végéig, amikor felépült az újabb, ...
Törley József a 19. század végén alapította meg pezsgőgyárát, és az etyeki szőlőültetvényeihez Budafokon létesített pincészetet. A mintegy 20ezer m² alapterületű, mészkőbe vájt pincék egyenletes hőmérsékletet ...
Az 1967-ben épült, Szrogh György által tervezett szálló az évek során Budapest egyik jelképévé vált. A messziről is látható épületet a helyiek csak „körszálló”-nak hívják, utalva ezzel henger alakú, 15 ...
A Feneketlen tó közvetlen környezetében található a 2200 férőhelyes szabadtéri színpad. 1958-1966 között főként operetteket játszottak benne. Ma igényes könnyűzenei műsoroknak ad otthont.
Az 1999-ben leégett Sportcsarnok helyén épült fel 2001-2003 között az Aréna, amelyet a budapestiek, formájára utalva „kavics”-nak kereszteltek el. A valóban gigantikus kavicsnak látszó, de valójában patkó ...
Budán, a XI. kerület Duna parti szakaszán létesült a Műegyetem épületcsoportja a 20. század elején. A klasszicizáló stílusú, többszintes főépület homlokzatát nagyoszloprend és árkádnyílások tagolják, belsejében ...
A Budavári Palota E épületében működik 1967 óta a várostörténeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum. A középkori előzmények után felépített, 18. századi barokk palotát a 20. század elején bővítették. Belső ...
Az Árpád-kori gótikus temetőkápolna kisméretű, egyhajós tere a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővített. Sarkait kívülről pillérek támasztják. A sekrestyeajtó fölött 12. századi, román kori ...
A budai vár, benne a királyi palotával, a 13. században létesült, majd a középkorban folyamatos átépítéseken ment keresztül. A török hódításig királyi székhelyként működött. A palota ma látható, 18. századi, klasszicista ...
Hazánk legnagyobb, többszintes barlangrendszere húzódik a Budai Vár alatt. A korábban törökpincéknek nevezett üregek valójában természetes mésztufa barlangok. A közöttük levő utak teljes kiépítése az 1930-as ...
A Budapest és Budakeszi határában fekvő 327 hektáros, körülzárt területet 1979-ben adták át a nagyközönségnek. Célja, hogy bemutassa a Magyarországon és Európában őshonos vadfajokat. A parkhoz tartoznak ...
A klasszicista Budapest a XIX. százas első négy évtizedében épült ki. Az ehhez hasonló belsőudvaros, átjáróházas, függőfolyosós típus sok helyen megtalálható. Az itt látható ház jó példa a szakszerű, esztétikus ...