A Magyar Producerek Szövetsége informális közgyűlése a Filmszemlén
MPSZ Közgyűlés
Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke bevezetőjében elmondta: „Kiírásra került a három állami stúdió, de a MPSZ úgy gondolta, hogy nem megfelelő módon lett kiírva a pályázat, ezért egy levelet írtunk, amit elküldünk a Nemzeti Vagyonkezelőnek és a minisztériumnak, tehát végül is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a filmszakma érdeke, hogy a privatizáció más formában történjen meg. A Filmszakmai Kerekasztal azt az álláspontot támogatja, hogy a három stúdió végelszámolással szűnjön meg. Ezzel a privatizációs folyamatnak még nincs vége, a többi állami filmes cég privatizációját is figyelemmel kell majd kísérnünk, hogy még egyszer ilyen méltatlan helyzet ne történjen meg.”
 |
| Kálomista Gábor Fotó: Valuska Gábor |
Ezt követően az első hozzászóló, Szekeres Dénes a kollégákat egy közös akcióra, moratóriumra szólította fel. Javaslata szerint a stúdiók nevét egy esetleges felszámolás után tíz forintért kapják meg a stúdiók jelenlegi vezetői, akik hosszú évek óta tisztességgel, becsülettel és szakértelemmel vezették a stúdiókat. Kálomista Gábor támogatásáról biztosította Szekeres Dénest, majd további fontos kérdéseket vett napirendre.
Az MPSZ négy éve küzd azért, hogy kapjon egy adatbázist a MMK-tól, hogy melyik producer mit csinált az elmúlt tizenkét évben, ami alapján fel tudnának állítani egy kreditrendszert. Az alapítvány azonban nem tűnik együttműködőnek, mert mindig megígérik, de sosem teljesítik ezt az adatközlést. Ez azért fontos, hogy az állam is lássa, melyik producerbe érdemes az adófizetők pénzét fektetni, hiszen így a tisztességes, rendesen elszámoló producerek jutnának pénzhez.
 |
| Székely Orsolya Fotó: Valuska Gábor |
Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára egyetértett a törekvéssel, mert fontosnak tartja a szakmai szervezetek céhszerű működését. A cél az, ha minősített producerek (operatőrök, rendezők, stb.) vennének részt az állami pályázatokon. Az alapítvány maximum 40%-kal tudja támogatni az egyes produkciókat, ezért egy producert az is minősít, hogy a fennmaradó összeget hogyan tudják összeszedni. Tóth Erzsébet felkérte a producereket az adatszolgáltatásra, arra, hogy egy kérdőív elküldésével és összesítésével az MPSZ keresse meg a tagokat, és ígéretet tett, hogy a többi adatot az MMK szolgáltatni fogja.
Kálomista Gábor elmondta, hogy ezt a lépést már megtették, de a producerek többsége nem szolgáltatott adatot, ráadásul azok, akik nem tagjai az MPSZ-nek, egyáltalán nem kötelezhetőek az adatszolgáltatásra, tehát a 600 fős hazai produceri réteg szűk körétől érkezett adat. Ez után Kálomista Gábor megkérte Tóth Erzsébetet, hogy mondjon néhány szót az MMK jövő (2009) évéről. Sajnálatát fejezte ki, hogy Grunwalsky Ferenc MMK elnök nem jelent meg a közgyűlésen, mert a kérdéseit hozzá szerette volna intézni.
 |
| Herendi Gábor Fotó: Valuska Gábor |
Tóth Erzsébet elmondta, hogy a négyéves szerződés él a minisztériummal, ebben az évben nem kellett új szerződést kötni. A tavaly decemberben elfogadott költségvetésben az az összeg szerepelt az MMK neve mellett, ami a négyéves szerződésben volt, de a helyzetet bonyolíthatja a költségvetés újratárgyalása; ennek ellenére 5,4 milliárd forintra számítanak idén. A Filmtörvénynek eleget téve február 28-ig kell közzétenni az idei pályázati naptárat, melyben nagy változásokat nem terveznek, de az időzítésben lehetnek eltérések. Idén a tévéfilm-pályázattal indul majd a pályázati év, és mivel az előző évből 16 nagyjátékfilm már előkészítés vagy gyártás előtti pillanatban van, a gyártási pályázat valószínűleg a második félévre tolódik majd. Tóth Erzsébet bízik benne, hogy az 5,4 milliárdnál jövőre kicsit több lesz, és semmiképpen sem kevesebb, de ennek megvédéséhez az egész szakmának egységes képet kell sugároznia, hogy meggyőzzék az illetékeseket, hogy erre a pénzre szükség van.
Kálomista Gábor bízik benne, hogy a fennálló hatalomnak nem érdeke, hogy tovább kurtítsa a filmszakma támogatását, mert 2004 óta a beígért támogatás már így is 3 milliárd forinttal kevesebb. De reményét fejezte ki, hogy amennyiben a támogatást tovább kívánnák csökkenteni, a filmszakma egy emberként áll majd ki ez ellen.
 |
| Kézdi Kovács Zsolt Fotó: Valuska Gábor |
Rózsa János álláspontja szerint tiltakozni kell a tradicionális stúdiók, a régi szellemi műhelyek felszámolása ellen, véleménye szerint ezeket minden áron meg kellene őrizni. Ez egy téves javaslata a szakmának, ezért ez ellen harcolni kell. Elmondta, hogy károsnak tartja az állandó szakmai belharcokat, károsak az egész filmszakma számára.
Kálomista Gábor válaszában elmondta, hogy nem a privatizáció tényét, hanem a hogyanját kérdőjelezték meg, és messze nem személyeskedésről volt szó. A Filmhu nyílt levélnek titulálta az MPSZ által írt levelet. Kálomista elmondta, az MPSZ az, aki tisztességesen járt el ebben az ügyben, egyedül maradt álláspontjával egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vissza nem vonta a pályázatot, utána már mindenki őket támogatta. Hozzátette: nem személyes támadásokat indítottak, hanem helytelen jelenségekre, komoly problémákra próbálták meg felhívni a figyelmet. Véleménye szerint nagyon komoly modernizálásra lenne szükség az MMK-nál, mert egyelőre alapítói béklyóban vergődik az alapítvány, de ezek a reformok indultak el.
Rózsa János szerint azonban ez kérdésére nem volt válasz. Szerinte bűn felszámolni a tradicionális stúdiókat, ahol évtizedek óta érték teremtődik. A privatizáció lebonyolításáról lehet vitatkozni, de felszámolni a tradicionális értékeket, az nem előrelépés. Filmkészítéssel kellene foglalkozni, nem botránykeltéssel, mondta el Rózsa János, az Objektív Stúdió vezetője.
 |
| Durst György Fotó: Valuska Gábor |
Szomjas György válaszában elmondta, nem az a lényeg, hogy kinek a szájából hangzott el először a végelszámolás, mert ez a fogalom jogi kérdés, nem érzelmi kérdés. A határozat elfogadásakor teljes egység volt a negyvenfős társaság, a Filmszakmai Kerekasztal körében, bár Rózsa János (Objektív) és Sándor Pál (Hunnia) nem voltak jelen a gyűlésen. A gyűlés résztvevői úgy álltak fel, hogy tartani fogják magukat a közösen hozott állásponthoz.
Székely Orsolya arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a konvergencia területen nem képviseli magát megfelelően a szakma, pedig nonprofit formában jogosulttá válhatnának bizonyos témákban jelentős összegek lehívására. Kézdi Kovács Zsolt válaszában elmondta, a két működő regionális filmalap, a Győri és a Pécsi Filmalap új irány lehet a producerek számára, mert ezek a szervezetek tudnak határokon átnyúló programok kapcsán Uniós pénzek lehívására.
Durst György szerint regionális filmalapok valóban kitörési pontok lehetnek a produkciókhoz szükséges pénzek összegyűjtésére. A Győri Filmalap önkormányzati pénzből jött létre, de remélhetőleg pályázati pénzekből tudják majd állni a működési költségeket. Európában ezek a filmalapok úgy működnek, hogy a regionális pénzeket gyűjtik össze, erre lehet pályázni filmgyártási tevékenység finanszírozásához. Pécsett, Győrben az lesz a problémás, hogy honnan teremtődik majd meg az az alap, amit, szét lehet osztani. Durst György ezt követően meghívta a résztvevőket a Győri Filmalap sajtótájékoztatójára, majd a korábbi témához is hozzászólt: „A stúdiók márkanevek, brandek, védjegyek, mondhatni hungarikumok, az én véleményem is az, hogy ezek nem eladók.”
 |
| Szekeres Dénes Fotó: Valuska Gábor |
Kálomista Gábor ezután felvezette a következő témát: felkérte Kántor Lászlót, hogy mutassa be az Agicoa Magyarország nemrég megalakult szervezetet. Kántor László elmondta, hogy mind az Agicoa, mind a Prodjus be lett jegyezve Magyarországon mint a szerzői jogok behajtásával foglalkozó egyesület. Kántor László felhívta a producerek figyelmét, hogy az Agicoa sajtótájékoztatóján csak két producer volt jelen, pedig alapvető érdek, hogy legyen egy új behajtási rendszer az új médiumok (mobil szolgáltatások, internet, stb.) bekapcsolódása után is. Az Agicoának ehhez múltja, infrastruktúrája és megfelelő szervezete is van. Kántor hozzátette: „én nem kényszerítek senkit, hogy az Agicoát válassza, de én letettem a voksom, mert szerintem a Filmjus nem működik hatékonyan és átláthatóan.”
A Filmjus elnöksége képviseletében Kézdi Kovács Zsolt beszélt. Elmondta, hogy a minisztérium átvilágítja a Filmjust, ami beszedni nem, csak szétosztani jogosult a szerzői jogdíjakat, majd hozzátette: „visszautasítom Kántor László állítását, mely szerint a Filmjus nem átlátható, mert ez nem igaz, nem síboljuk el a pénzeket, nálunk minden folymat tiszta és átlátható. A Filmjus adatbázisa néhány hónapon belül elérhető lesz az interneten is.”
 |
| Kántor László Fotó: Valuska Gábor |
A következő napirend Herendi Gábor beszámolója volt. Herendi elmondta, az új médiatörvényből kimaradt az a pont, mely szerint a kereskedelmi televíziók éves bevételének 6%-át magyar mozifilmekre kell költeni, pedig ez a párszáz millió forint komoly hozzájárulás a filmszakma számára. A kereskedelmi televíziók eddig is számtalan módon játszották ki ezt a törvényt, mert szükséges rossznak, adónak tekintették. Ezek a milliók elsősorban közönségfilmeket, de művészfilmeket, például a Deltát is komolyan segítették, fájó lenne, ha ez a jövőben elmaradna. Herendi elmondta, amikor észrevette, hogy ez kimaradt az új médiatörvényből, a megfelelő fórumokon felhívta a figyelmet erre, ezért behívták a parlamentbe, ahol Jánosi Györgynek és Pető Ivánnak nyilvános fórumon beszámolt a problémáról. Jánosi megköszönte a hozzászólást, de a probléma súlyát láthatólag nem érezték át. Mivel eddig is csak a törvény presszionálása miatt működött ez a rendszer, Herendi szerint kicsit erőszakosabban kellene a szakmának kiállnia emellett, és egyeztetnie a kérdésben.
Sipos Áron véleménye szerint a 6%-ot egy központi alapba kellene a kereskedelmi tévéknek befizetniük, ennek valóban adóként kéne funkcionálnia, hiszen így a filmszakma dönthetné el, hogy mire költik a pénzt, nem pedig a tévék vezetősége mindenféle kiskapukat keresve. A kereskedelmi tévékre hárul bizonyos kötelezettség, de ezt évek óta elmismásolják, ezért lenne eredményesebb a központi alap. Kántor László hozzáfűzte, hogy Magyarországon jut vissza a legkevesebb pénz a tévékből a filmgyártásba, ezért a szakmának komolyan fel kellene lépnie ez ügyben. Szomjas György hozzátette, ebben a kérdésben is ki kell harcolni az egyeztetést, hogy a Filmszakmai Kerekasztal érvényesíthesse a véleményét.
