David Mackenzie
A nők, mint üzenet
David Mackenzie skót rendező számos díjnyertes rövidfilm és a The Last Great Wilderness skót vidéki poszt-road movie digitális ámokfutása után rukkolt elő Young Adam című filmjével. Ez egy adaptáció: a forgatókönyvet maga a rendező írta az olasz bevándorló apától származó skót beat-író, Alexander Trocchi 1954-es, azonos című regénye alapján.
Mackanzie saját bevallása szerint igencsak sok időbe telt a film anyagi hátterének előteremtése. Mégis szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a film producere Jeremy Thomas, akinek a nevéhez többek között számos Bertolucci és Cronenberg film készítése is fűződik. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Mackenzie olyan színészekkel dolgozhasson együtt, mint a manapság leginkább hollywoodi szuperprodukciókban szereplő Ewan McGregor vagy a Jarman filmekből ismert Tilda Swinton. (További főszereplő még a Nevem Joe-ért cannes-i díjazott Peter Mullan illetve Emily Mortimer.) A film zenéjét pedig nem kisebb muzsikus-egyéniség, mint a szintén skót születésű David Byrne neve fémjelzi.
A Young Adam a 2003-as edinburgh-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb brit film díját; míg 2004-ben Londonban a kritikusok Mackenziet a legjobb brit fiatal filmesnek választották. A közönség eddigi reakciói: a skót publikum nagyon szereti a filmet, Amerikában hiányolták a minden szálat elvarró befejezést ( a film vége igencsak nyitott), illetve az olaszok díjazták volna a Swinton által játszott házasságtörő nő megbüntetését (erre a rendező saját bevallása szerint korábban nem is gondolt.).
A film november 18-ától a hazai mozik műsorán is szerepel. (Igaz, 18 éves korhatárral forgalmazzák. Ennek a film elején is megjelenő besorolásnak Mackenzie amúgy kifejezetten örül; számára ez azt jelenti, hogy a Young Adam igazi „felnőtt-film.”.) A film magyarországi díszbemutatója alkalmából a forgatókönyvíró/rendező kedden hazánkba látogatott, és a filmhu számára egy kis betekintést engedett terveibe, gondolataiba; „műhelytitkaiba”.
Merítés a brit filmörökségből
filmhu: A filmet nézve többször is bevillant az ötvenes-hatvanas évekből a brit free cinema, itt Tony Richardson vagy Karel Reisz olyan alkotásaira gondolok, mint az Egy csepp méz vagy a Szombat este és vasárnap reggel. Ön hogyan áll ezekhez a filmekhez, valóban inspirálták a Young Adam elkészítésében?
 |
| McGregor Szindbad-Adamként |
filmhu: Azonban azok a filmek (mint ahogy a Young Adam alapjául szolgáló regény is) a saját idejükben kortárs témájúak voltak. De 2003-ban leforgatni egy ötvenes évekbeli történetet: együtt jár e ez időtlenséggel, némi allegorikus töltéssel?
D.M.: Igen. Ugyanakkor gyakran egy időszakot évtizedek elteltével talán jobban is megközelíthetünk; olyannak láthatjuk így a távolságból, mint amilyen valójában volt.
filmhu: És esetleg van valami párhuzam amit mégis kiemelne - tehát, amivel az ötvenes éveket a mára vonatkoztathatjuk?
D.M.: Persze, vannak kapcsolódások akkor és most között. Vegyük csak az emberek erkölcsiségét. Találnak egy meztelen női holttestet; az csak gyilkosság lehet, semmi más. Már el is ítélik a lány barátját. Nem tudom, Magyarországon hogy van; de nálunk ez az, amit a mai világban se szeretek: túl gyorsan ítélünk (el), pedig a bíráskodással óvatosnak kell lenni.
filmhu: A könyvben a szex ábrázolása az ötvenes években forradalminak számított (a jobb eladhatóság miatt pornóváltozat is készült a műből.) Ma milyen szerepet tulajdonít a filmben a szexnek?
D.M.: A Young Adam-ben a szex kommunikáció. A szereplők van, hogy csak így tudják kifejezni magukat. A film főhőse, Joe világtól való elidegenedésének fázisait is a szexjelenetek nyersességének és érzéketlenségnek növelésével próbáltuk bemutatni.
filmhu: A szexnek azonban jól érzékelhető esztétikája is van a filmben, minden nővel más és más.
D.M.: Igen, mert a nők is különbözőek.
Üzenet a nőkkel
filmhu: Éspedig? Ön mit gondol a női karakterekről?
D.M.: Ella kemény nő; de ő se tévedhetetlen: hibázik, amikor abban bízik, hogy majd Joe elveszi feleségül. Cathy kalandosabb, inkább már középosztálybeli, értelmes nő. Habár ez nem egy romantikus film - ő visz egy kis juice-t a történetbe; köszönhető ez Emily nagyszerű játékának is. A főbérlő felesége: igazából tragikus a helyzete. Nekem az az érzésem, a férj végig tudja, mi folyik Joe és a nő között. Ugyanakkor ez is része az üzletnek: a bérlő fizeti a lakbért, a rezsiben a nő is benne foglaltatik. 
Ewan McGregor és Tilda Swinton
Joehoz legközelebb talán Gwen, Ella nővére áll. Számára a szex üzlet: semmi romantika. Élvezetes karakter, egy boszorka. Ugyanakkor meghalt a férje: ennek a nőnek a személyiségében is ott van a halál. A filmben mindvégig ott fut a párhuzam gyász és szex között: Joe, Cathy elvesztése feletti bánata (ezt a lányt szerintem igazán szerette) a tragédiát követően a férfi minden szexuális aktusában jelentkezik.
filmhu: És a Cathyvel való együttélés idejéből, amikor pudinggal, ketchuppal és mustárral beborítva elnáspángolja majd egy az egyben mondhatni megerőszakolja kedvesét? Ezt hova tegyük?
D.M.: Ez benne van Joe karakterében. Ő közel sem egy ártatlan bárány. Ugyanakkor nem is bűnös, ezt fontos kiemelni. Ő olyan, akinek lehet szeretni a negatív tulajdonságait. Ember és nem hős. Ezt talán nehéz lehet megemészteni az amerikai közönségnek. Ez egy anti-hős film, anti-hős történet. A regényben is az fogott meg talán a leginkább, ahogy az elbeszélés és maga Joe a Jó és a Rossz között egyensúlyoz.
filmhu: A film egyébként az azonos című regény szoros adaptációja.
D.M.: Igen. A regényt a szereplőknek is el kellett olvasniuk. Így tudták a játékukkal áthidalni a narrációs nehézségeket: úgy mint elbeszélés egyes szám első személyben, időugrások. Egyébként az azóta elkészült újabb filmemnél (Asylum) sokkal inkább eltértem az irodalmi alapanyagtól. Ennek részint az is az oka, hogy ez a regény jóval hosszabb, mint a Young Adam; több mindent kellett kihagyni belőle.
filmhu: Az újabb film szintén adaptáció, Patrick McGrath alig tízéves regénye szintén az ötvenes években játszódik, jórészt egy idegklinikán.
D.M.: Igen. Az angliai Leedsben forgattunk, egy viktoriánus kori épületben levő elmegyógyintézetben, ami épp most zárt be.
filmhu: Ezt követően pedig ha jól tudom Amerikában szeretne forgatni.
D.M.: Igen, de ez még csak terv.
filmhu: És miért pont Amerika? Csak a helyszín amerikai, vagy most majd megkapná az ottani közönség az áhított hős-filmet?
D.M.: Nem, nem lesz ez se hollywoodi mozi. Csupán a téma miatt forgatnánk az Egyesült Államokban. Ugyanis a film a vietnami háborúba beágyazott, az elődjeihez hasonló szerelmi tragédia lenne.
Filmet forgatni egy helyszínre
filmhu: De mégis: az előbb Anglia, majd meg Amerika. Nem hiányolja a skót föld nyújtotta inspirációt (én a táj ihletését nagyon erőteljesen éreztem a Young Adam-ben)?
D.M.: Igen, a Young Adam-nél a hajók, csatornák világa meghatározó. Szerencsések is voltunk, az ezredforduló alkalmából újra megnyitották a csatornákat, amelyeket az azt megelőző néhány évtizedben egyáltalán nem használtak. Ha ez nincs így, akkor Skóciától északra, Izlandra mehettem volna forgatni: ennek ugye a skót közönség lehet, hogy nem annyira örült volna. Ugyanakkor nekem inkább az számít, hogy a történet igazi legyen, egy meghatározott helyszínhez nem ragaszkodom. Újabb filmem Angliában játszódik, mert maga a történet is ehhez a vidékhez kötődik. Azonban egyszer azt is meg szeretném csinálni, amit Wong Kar-wai: van egy helyszínem, a többi csak utána jön. És egy olyan operatőrrel dolgozni együtt, mint Chris Doyle, amúgy se lehet semmi...
Adam és egy újabb hódítás
filmhu: Beszélhetünk-e olyanról, hogy a „skót film virágzása napjainkban”? Ebben a kontextusban Önt gyakran hozzák párhuzamba Danny Boyle-al.
D.M.: Igen, az Egyesült Királyságban a számos angol kosztümös film ellensúlyaként ott vannak a keményebb, a társadalom peremén állókat is megjelenítő skót filmek. Bár évente csak öt-hat darab készül el, ez nem sok, én úgy érzem, ezek minőségileg általában mind magas szinten állnak. Boyle-t pedig nagyon jó rendezőnek tartom.
filmhu: Ha már a kapcsolódásoknál tartunk, egy korábbi interjúban Ön párhuzamként, illetve inkább elöljáró példaként Dániát említette. Filmvállalata részt vett Lone Scherfig Wilbur öngyilkos akar lenni című romantikus drámájának a gyártásában. Milyen kapcsolatot lát a két ország, jobban mondva azok filmipara között?
D.M.: Dánia hasonló méretű terület mint Skócia, szintúgy ötmilliós lakossággal. Koppenhága igazi filmfőváros, mind gyártási számban, mind filmgyárbeli méretekben. Glasgownak is ilyenné kellene válni. A dánok viszonylag kis pénzből is nagyon jó filmeket tudnak készíteni. Személyes kedvencem Lars von Trier Idióták-ja.
filmhu: Abban a filmben a digitális technika meghatározó, ahogy az Ön első nagyjátékfilmjében, a The Last Great Wilderness-ben is. A Young Adam-et azonban már filmre forgatta.
D.M.: Az előbbinél az anyagi háttér is meghatározta a technikát, ugyanakkor nagyon élveztem a digitális műfaj hitelességét, meg azt ahogy a kamerával mozogni tudok: bele tudok hatolni a képekbe. Mégis örülök annak, hogy most filmre forgattam. Annak, hogy ilyen lett az eredmény, ami remélem a magyar közönségnek is tetszeni fog.
