Indiana Jones-tetralógia

A régészet kalandregénye

Ki az, aki annyira okos, mint egy egyetemi tanár, annyira erős és rátermett, mint Tarzan, és ellenállhatatlanul cinikus és sármos, mint Robbie Williams? Egy spermabankban nyilván a legkeresettebb profil lenne: Indiana Jones.

Rajongói berkekben közismert röpke szóváltással indult az Indiana Jones-saga. 1977, Hawaii: George Lucas a blockbusterré avanzsálódó aktuális Star Wars-film promója elől menekül, Steven Spielberg pedig túl a Párbajon, a Sugarlandi hajtóvadászaton és a Cápán, épp a Harmadik típusú találkozások forgatását piheni ki.  

Lucas: Mi a következő terved?

Spielberg: Csinálnék egy James Bond-filmet.

Lucas: Jobbat tudok neked. Indiana Smith.

Eredetileg ugyanis így hívták a főhőst. Lucas már jó pár évvel a hawaii disputa előtt kitalálta az Indy-mondakört: kezdetben Philip Kaufmann íróval közösen csiszolták a terveket. Lucas először playboyra vette Indyt, inkább kincsvadászt és nagyzoló világfit képzelt el. Spielberg akár alkoholista irányba is eltolta volna, Lucas végül pozitívabb figurát kért. Lawrence Kasdan forgatókönyvíró (akinek a hatodik verzióját fogadták el a Frigyládára) és Spielberg végül az egyszerű és nagyszerű, kettős életű hős/régész karakterre szavazott, akinek a lelet jelentősége fontosabb, mint az érte kapható pénz, akinek Lara Croft és Robert Langdon (A Da Vinci-kód) csak gyenge klónja, s akiről az angol szótárakban külön szócikket neveztek el: Indiana Jones = merész kalandor ember.

A kobrás jelenet, amit egy üveg segítségével vettek fel

 Apropó elnevezés: több változat kering a névadás körülményeiről. Masszívan tartja magát az a sztori, hogy Lucas kutyája utána kapta a főhős az Indiana Smith nevet (erre viccesen utalgatnak is a Kereszteslovagban), majd ezt változtatták meg Jonesra (kb. Kovácsról Vargára), mert túlságosan is Steve McQueen cowboykarakterére, Nevada Smithre utalt. (Indiana Jones polgári nevén: Dr. Henry Walton Jones, Jr. – A szerk.) S ha már kutya: Spielberg is humoránál volt, amikor a Végzet templomának nyafka női főhősét saját kutyája, Willie Scott után nevezte el, sőt a 4. részben, a Kristálykoponya fiatal kalandorát, Indy jobbkezét Muttnak hívják, ami szintén kutyanév. (Indiana Jones lehetséges valós előképeiről – felfedezők, kalandorok – a múlt heti HVG közölt érdekes cikket.)

Lucas még 1980-ban, a Birodalom visszavág készítése során látta meg Harrison Fordban Indyt - előtte Nick Nolte visszautasította a szerepajánlatot, Nick Mancusót és Peter Coyote-ot pedig a casting során szórták ki -, és gyorsan egy három filmre szóló kontraktust kötött vele. Mellesleg Ford később a Schindler listája címszerepét adta vissza Spielbergnek. Idevág, hogy Spielberg Klaus Kinskinek is ajánlott egy epizódszerepet, aki így felelt a lehetőségre: „bármennyire is szeretnék Spielberggel forgatni, a forgatókönyve, akárcsak bármelyik eddig, egy kalap szar”.

Eredetileg Tom Selleck lett volna a karakán régészprofesszor, de a Magnum-széria miatt egyeztethetetlen volt; talán nem is baj. Kedves gesztus a tévésorozat készítői részéről, hogy egy részt a Frigyláda magnumos paródiájának szenteltek. A színészválogatásban Spielberg kárpótolta magát vágyait illetően: az Indy-filmekben eddig szerepelt egy egykori James Bond-csaj (Alison Doody), egy rakat Bond-epizodista (köztük a remek John Rhys-Davies), és egy legendás Bond (Sean Connery), aki csak 12 évvel idősebb Fordnál, a Kereszteslovag-ban mégis az apját alakítja (a szerepet eredetileg Gregory Pecknek szánták). A 4. részben Connery már nem óhajtott szerepelni mondván „túl öreg”.

A Jó és a Rossz küzdelme egy szimbólumért - Ronald Lacey

S ha már leragadtunk a színészeknél! A Frigyláda legelső forgatási napján mutatkozott be az azóta befutott Alfred Molina (mint Indy kalauza az őserdőben), fejebúbjáig tarantulapókokkal borítva. A Végzet Templomában a viciózus főpapot, Mola Ramot egy olyan indiai színész alakítja, aki a felkéréskor éppen 18 filmet forgatott egyszerre Bollywoodban, s pluszban még ezt is bevállalta.
 
Akinek még megvan VHS-en a régi magyar szinkronos változat (nem a 4-lemezes exkluzív, újraszinkronizált DVD-pakk!), az sürgősen tekerjen ahhoz a részhez, amikor Indyék a pankoti palota alatti bányában küzdenek a Káli-kultuszusokkal a Shankara-kövekért. A magyar fordítással nem törödő id. Dózsa László, aki Mola Ram magyar hangja, elképesztő halandzsa nyelven ad utasításokat fogdmegjeinek, és egyszer csak így kiáltja el magát: Lumbágóóó! - s ez szervesen illeszkedik az elhangzottakhoz. A tetralógiát át-átszövik a belső utalások és önreflexiók: számos statiszta és epizód feltűnik többször is a filmekben, például a Star Warsból Ozzel admirálisként ismert Michael Sheard a 3. részben Hitler, az elsőben tengeralattjáró-parancsok (a vasszörnyet költségtakarékossági okokból a Das Boot forgatásáról hozták).

Mi a titka az Indy-szériának? Mi az oka, hogy a www.imdb.com toplistáján a Frigyláda minden idők 17. legjobb filmje? Hogy a Simpson-családban, amelyben sikk és megtiszteltetés szerepelni, többször is megfordult Indy? Hogy elképesztő márkanévvé vált, PC-játék készült belőle, és még a Legót is megihlette (klikk ide)?
 
Hogy az első rész közel 20 milliós büdzséje 384 millió dollárt hozott, a második 30 millióra 333 milliót, / 333, a harmadiké 44 millióra 495 milliót? És mennyit hoz a 125 millióból készített 4. rész?

Misztikus, rémisztő, mágikus világ

A recept egyszerű: kreálj egy olyan világot, amely a fiataloknak és felnőtteknek egyaránt egzotikus, romantikus, bizsergetően rémisztő, vicces és nosztalgikus! A címekben már eleve mágikus hívószavak vannak, amelyekre egy fantáziadús átlagnéző sem mondhat nemet. Indy (magyar hangja a kiváló Csernák János) foglalkozása is időkön átívelő: a régész a jelenből kutatja a múltat, amely a jövőre is kihat. A konfliktus épp abból adódik, hogy egyesek az archeológiai érdeklődésüket a gonosz szolgálatába állítják (például Belloq az első részben).

A helyszínek is felcsigázzák a nézők képzeletét (mellesleg gyártási szempontból is elképesztő, hogy mennyi országban forgattak): a Frigyládában bejárjuk az egész világot, a Végzet Temploma a Kínában kezdődő expozíció után végig egyetlen helyszínen, a komor és ijesztő Indiában marad, a Kereszteslovagban pedig ismét változatos vidékeken kalandozunk (például a petrai sziklatemplom rejti a Grál „telephelyét”). A felállás egyébként szokott sablont követ: fehér ember egzotikus helyen, rácsodálkozás a helyi viszonyokra, küzdelem, megmenekülés (vö. A veszélyes élet éve,  A csendes amerikai, Gyilkos mezők, stb). Nem véletlen, hogy gyakran vádolták a sorozatot rasszizmussal, hiszen sokszor kétdimenziósan, leegyszerűsítően, biodíszletnek használja fel egyes vidékek őshonos lakosainak szokásait, viselkedését.

A kulcsszó a kaland, a kötőanyagot és a tölteléket az akciódús és a (néha már abszurd) humoros elemek keverése adja, a hátteret a szabadon kezelt történelmi kulisszák (nácik, hidegháború, gyarmati területek), a fordulatos sztorit pedig a zsánerek tudatos keverése támogatja: hol westernes, hol rémisztő horroros, hol szappanoperás, hol meg decens film noir-os ízek vegyülnek egymással. Sőt sok verekedés egyenest a slapstick-komédiázást idézi. 

Valahogy mindig megmenekül a bajból

A stíluskeveredés érzetét alapvetően erősíti, hogy Indiana Jones kettős kötésű hős: egyszerre értelmiségi (szemüvegben, elegánsan) és archetipikus amerikai post-cowboy (szűk szem, kopott „munkaruha”; a Kristálykoponya forgatása alatt 10 bőrkabát használódott el). Nemcsak a női szívek szakadnak meg utána, hanem a Kék Osztriga Bár meleg macsóinak is ínyére válna háromnapos borostástul, kigombolt ingestül, kalapostul, ostorostul, bőrcuccostul. Akár a Village People egyik tagjának dublőre is lehetne. A Kereszteslovagban felcsillantott előzményekben egyébként kiderül, miért is visel ilyen szerkót Henry Jones Junior (Coronado keresztjét kutatva kapta egykori ellenfelétől) és mitől van kígyófóbiája. A tinédzser Indyt a tragikus sorsú River Phoenix adja, akit maga Ford javasolt saját fiatalkori énjének megformálására. (Az ifjú Indiana Jones változatos kalandjaiból külön sorozat is készült, amelyben egyszer, egy 1993-as részben – Mistery of the Blues – szerepelt Harrison Ford is.) 
 
A sármos régészkalandor amolyan comics hős, a hihetetlenül precíz storyboard is erre utal: az Indy-széria mintha egy (sosem létezett) klasszikus képregény megfilmesítése lenne, a filmképek, a beállítások pedig ezen képregény kockái. A Spielberg, Lucas és Ford által teremtett karakter mára ikonikus hőssé vált: azzal a próbálkozásukkal, hogy egyfajta hommage-t állítsanak a '30-as évek amerikai képregényeinek, megteremtették a saját mitológiájukat és panoptikumukat. Az emelkedettség, az elrugaszkodottság végig tapintható: Indy rendre csodával határos módon, megmagyarázhatatlan módokon kerül ki a túlélhetetlen megpróbáltatásokból, s ez csakis a legendás hősöknek, az igazi kereszteslovagoknak jár ki. Apropó: a magyar forgalmazásban a 3. résznél konkrétabbnak bizonyult az „utolsó kereszteslovag” cím, mint az eredeti Last Crusade, azaz utolsó keresztesháború, pedig utóbbi talán metaforikusabban fejezi ki Indy elhivatott küzdelmét a „gonosz” ellen).

Az Indy-széria olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy sokan nem átallották egyszerűen kopírozni a receptet: Lara Croftot és a Tomb Raidert már említettük. De a '80-as évekbeli King Solomon's Mines (Salamon király bányája) és folytatása a Lost City of Gold is kvázi Indy-filmek, csak a főszerepben Richard Chamberlainnel, Sharon Stone-nal, és itt is felbukkan John Rhys-Davies. (Henry Rider Haggard 1885-ös kalandregénye persze nyilván ott volt az Indiana-sorozat ihletői között. – A szerk.) De elég ha a Csillagkapu-t nézzük, ahol az Indiana Jones-nak megfeleltethető karaktert kettébontották: Kurt Russell játssza a verekedős katonát, James Spader pedig a szeriőz régészt.

Harrison Ford veszélyeztette a kaszkadőrök állását

A '80-as években készült első három rész filmes nyelve a régi hollywoodi módszereket idézi, minimális speciális trükkel él (az Industrial Light & Magic nem volt túlfoglalkoztatva), visszanyúlik szívmelengető, old school megoldásokhoz, mint péládul a repülő útvonalának animált térképe, a modell-hullámvasút vagy éppen a függőhídról a krokodilokkal teli szakadékba aláhulló bábuk. Ez a régivágású hozzáállás a Kristálykoponyában is megmaradt. Spielberg nem akarta modernizálni a stílust, a technikát. Ezért forgatott ismét 35 mm-re (Lucaséknál, digit-Hollywoodban ez már avíttas), ezért nincs agyonnyomva CGI-vel (a 4. rész mindössze 30 százalékába avatkoztak bele digitálisan). Nem véletlen, hogy rendre Oscar-díjakat zsebeltek be a soros részekkel az effekt-brigádok.

A Frigyláda egyes jeleneteiben konkrétan megfigyelhető a színészek és kaszkadőrök fizikai fájdalma (a tömegjelenetekért is felelős Second Unit rendezője az 1. részben Michael Moore volt, Spielberg szinte csak a közelieket és a dialógokat csinálta személyesen), amit a mai digitális világban gombnyomással oldanak meg. Állítólag Ford az összes forgatáson olyan sokat akart maga megcsinálni az esésekből, hogy kaszkadőre, Vic Armstrong (aki a Szabadság, szerelem című '56-os filmet is koordinálta) megkérte, vegyen vissza, mert ő emiatt kevesebb fizetést kapna. Ford engedett, de például egy lábzúzódást csak összeszedett a Frigyláda sivatagi showjában, amikor a náci katonával folytatott küzdelmében a repülőgép kereke alá esik.

A mesterséges effekteket ügyesen helyettesítik a kreatív vizuális megoldások: elképesztő például, ahogy egy kameradaruzással feltárul a Kereszteslovag szakadékba olvadó kőhídja („aki el mer ugrani az oroszlán fejétől, bizonyítja érdemességét”), amelyre Indy végül rálép. Ez a képi megoldás olyan magnetikus hatású, mint a Cápában a fahrtzoom volt. Bizarr a pankoti palota vacsoramenüje (majomagyvelő, elefántszemleves, kígyó-steak, bogár-nass), akárcsak a velencei katakomba-rendszer, rémisztő a frigyládás szertartás szellemhadserege (dróton rángatott babák), akárcsak ahogy Indy egy kobra elé pottyan (ez utóbbit üvegfal segítségével vették fel).

Kevés sansszal ugyan, de túlélik

Egyszerűen minden hihetetlenül jól van kitalálva, nincs üresjárat és nincs sablonos megoldás. Sőt filmrajongóknak számos allúziót rejtenek el, kezdve a Paramount Pictures logójából átalakuló hegyre, a Frigyláda záróképsorán át (amely az Aranypolgár végére emlékeztet). A Star Wars-sagára is betűk, jelek, számok utalnak: ott a feliratos hidroplán, a Lelkek Kútjában heverő R2-D2, a kínai mulatót Obi Wan-klubnak hívják, C-3PO és R2-D2 neve pedig a Frigyláda egyik hieroglifáján olvasható. Persze bakiból is sokat tartanak számon rajongói fórumok: a legnevezetesebb, hogy miként élte túl Indy, amikor a tengeralattjáróval együtt alámerült.

Szabály, hogy Indy sosem vesztheti el a kalapját vagy ostorát a kontinuitás problémák miatt. Szabály, hogy minden rész egy külön kis expozícióval indul, amely a feszültségkeltést, megelőlegezést, eligazítást szolgálja a film további menetét tekintve. Szabály, hogy olyan veszedelmek kellenek, amiket Indy, kevés sansszal ugyan, de túlélhet, ehhez pedig változatos veszedelmek és menekülő-útvonalak kellenek, amikben tobzódnak Spielbergék: a kőgolyó, az összenyomódó tüskekamra, a velencei hajópropeller, a Jehova-macskakő és társaik roppant izgalmat szereznek a nézőnek.
Akárcsak a visszatérő motívumok: a szakadékok, az arcátszabások (húslefolyás a Frigyládában, megöregedés és „elkoponyásodás” a Kereszteslovagban), a kígyók és szerencsétlen sorsú, s emiatt rendre rikoltozó hölgyek (Kate Capshaw, aki a forgatás után Spielberg felesége lett gyakorlatilag végigsikítja a Végzet Templomát - magyar hangja a remek Eszenyi Enikő). A nők valahogy mindig megszívják Indy mellett: kígyók, bogarak és patkányok társaságában kénytelenek evickélni. A hölgyekkel Indy szó szerint hadilábon áll: ellenségeit (a 3. és a 4. részben is nő a fő ellenlábasa) vagány dumával veszi le a lábukról („A fülem az apámé, a szemem az anyámé, minden más a magáé”), és akik segítik (mint az 1. és a 4. részben Karen Allen), azokkal is folyton hadakozik.

A zarándokhellyé vált cannes-i Carlton Hotel (fotó: Simonyi Balázs)

A hadakozás nemcsak akciójelenetekben, hanem a pergő dialógokban is megtestesül, a remek szópárbajok állandó vibrálásban és egyensúlyban tartják a filmeket. Különösen pikáns az apa-fiú viszony ábrázolása, ahol a vitázó, sprőd intellektus és a gyerekkori ridegtartásban gyökerező eltávolodás a legkeményebb helyzetekben is megmarad. A figyelmes néző felfedezheti, hogy a halálból a Grál-elixírrel visszatérített, Indy által megmentett idősebb Jones (magyar hangja Sinkovits Imre), aki végig csak Juniornak vagy „fiatalúrnak” szólítja a fiát, a legvégén egyszer csak a baráti Indiana elnevezéssel illeti Fordot.

A legfontosabb szervezőelem, hogy a jó és a rossz küzdelme mindig valamilyen szimbólumért folyik. Mindig valamilyen nemes nagy célt, már-már biblikus missziót próbál teljesíteni Indy, ám beteljesülés nélkül (Frigyláda és Grál-kehely, közé ékelve egy nem éppen régészi feladat: a Shankara-kövek felkutatása). Ez a savanyú, tanulságos anti-happyend a bevett hollywoodi sémákhoz képest meglehetősen furcsa, bár Spielbergtől nem szokatlan. Nem lehet Dr. Jones-é (vagy a múzeumé) a Frigyláda, sem a Shankara-kő, sem a Szent Grál: a racionális, romlott emberi világ nem érdemli meg őket, számukra mindezek csak értékes leletek. Holott ezek kincsek, amik egy transzcendens-misztikus világot illetnek. S ha minden a helyére került, ha Indy leporolta magát, akkor szólalhat meg diadalmasan John Williams fülbemászó fanfára: tiririttiiiiii-tattaráááááá!

A Indiana Jones-tetralógia

Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) – 1981 (Magyarországi premier: 1985!)
Indiana Jones és a végzet temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom) – 1984
Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusade) – 1989
Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull) – 2008

Tévé-sorozat

Az ifjú Indiana Jones kalandjai (The Young Indiana Jones Chronicles/ The Adventures of Young Indiana Jones) 1992-96
      Főszerepben: Corey Carrier (a gyermek Indy), Sean Patrick Flanery (az ifjú Indy), George Hall (a 92 éves Indiana Jones)

Videójátékok

Raiders of the Lost Ark -- 1982, Atari Games
Indiana Jones and the Temple of Doom – 1985, Atari Games
Indiana Jones and the Last Crusade: The Action Game – 1989, Lucas Games
Indiana Jones and the Last Crusade: The Graphic Adventure – 1989, Lucas Games
Indiana Jones and the Last Crusade – 1991, Taito
Indiana Jones and the Last Crusade – 1992, Tiertex
Indiana Jones’ Greatest Adventures – 1994, LucasArts/ Factor5  -- az Indiana Jones-trilógia alapján

Indiana Jones and the Fate of Atlantis – 1992, LucasArts
Indiana Jones and the Infernal Machine –1999, LucasArts
Indiana Jones and the Emperor's Tomb – 2003, The Collective/LucasArts