Interjú Ternovszky Bélával

Folytassa, Grabovszky!

Utálni nem lehet őket, rosszat nem tudunk róluk mondani, ájult ajnározást csupán azért nem csapunk, nehogy a fizetett hirdetés bélyegét süssék ránk; közbeszédben, internetes fórumokon naponta megteszik ezt helyettünk.

A filmhu Kultfilm-rovatában már részletesen hódolatunkat fejeztük ki a Ternovszky Béla – Nepp József párosnak a macska-egér parabolatársadalmak zseniális bemutatásáért. Mostantól mindenki elkezdhet lázasan helyet csinálni a szürkeállományban az új szállóigéknek, felfrissítheti a rongyosra nézett videószalagokat, ugyanis 25 ill. 20 év szünet után hamarosan folyt. köv. Mézga család és Macskafogó!

A család megismerkedik a PC-vel

A tu-fa (tudományos-fantasztikus) műfajba oltott csupaszív kispolgári csetlés-botlások újabb szériájában kiderül, miként barátkozik meg Mézga Géza bérelszámoló és családja az ördöngős modern technikákkal, például az internettel és egyéb számítógépes macerával, és mit szól ehhez Mézgáék ellenlábasa, a blazírt nyugdíjas régész, Máris szomszéd (kinek keresztneve Ottokár!). A visszanyesett költségvetés miatt már a pilot részek is jóval rövidebbek lettek az epizódok megszokott hosszánál, de a gyártók remélik, hogy a honi mecenatúra összekapja magát és szponzorálja a népszerű sorozatot, hiszen a topmenedzserek és cégvezetők szocializációjához, gyerekkoruk harmonikusságához derekasan hozzájárultak Mézgáék, így illene áldozni a repikeretből és a prémiumokból. Ha meg nem, hát majd a vox populiban bízhatnak, memento Isaura kiszabadítása és Esmeralda szemműtétje!

Az olasz-német tengely (Giovanni-Teufel) káeurópai James Bondhoz illő megregulázása (Grabovszky) után viszonylagos békeidőszak köszöntött az X bolygóra, de a Rejtő Jenői történetszövésű és szövegezésű macskajáték folytatódik itt is, számos megszokott filmes idézettel, utalásrendszerrel és nívóval. A Star Wars-felhajtáshoz hasonló titkok övezik a Macskafogó 2-t is: maroknyi terrorista cicusok, egy S. és egy L. nevű hős, egy lebegtetett 3. rész, amelyben felfejtődik a vámpírsztori is Lusta Dickkel.

A filmek (társ)rendezőjével, Ternovszky Bélával készített beszélgetésünkből kiderül mi is volt az a közszájon forgó Disney-affér, miért nem lett világkultusz a Macskafogóból, mit várhatunk az új részektől, bepillantunk Köb Ükiék és Safranekék kulisszái mögé, és megtudunk pár bulvárújság címlapra illő szenzációs infót, amit bizalmas kezelés mellett is kénytelenek vagyunk megszellőztetni. Előzetesen csak annyit, hogy Hufnágel Pisti ismét nem jelenik meg, megmarad az élő legendák sorában…

filmhu: Egyszerre két rajzfilmen dolgozik: a Mézgán meg a Macskafogó 2-n. össze lehet egyeztetni a kettőt?

Ternovszky Béla: Tehát mondjuk úgy, hogy két vasat tartunk a tűzbe, és reméljük, hogy legalább az egyik izzani fog. Rossz esetben egyik sem. Az nagyon rossz eset, bár ez kizárt. Két külön csapat csinálja, a munka meglehetősen nagy részét tehetséges, alkalmas fiataloknak adom, akikben maximálisan meg lehet bízni. Ez úgyis vád volt a mi generációnkkal szemben a korábbiakban, hogy elszívtuk a levegőt a feltörekvő fiataloktól, beszűkítettük a mozgásterüket. Amikor mi elkezdtük és a karrierünket építgettük, akkor az egyre növekvő lehetőségekkel paralell éltünk és élhettünk. Most pedig a soványka animációs lehetőségek mellett évente jelentkeznek a főiskoláról kikerült animációs szakemberek. Akik azt az utat választották, hogy a ranglétrát végigjárva jussanak lehetőségekhez, szintén megértek arra, hogy önálló filmet csináljanak, de hát nincs miből.

filmhu: Miért van az animáció olyan sanyarú helyzetben? Egyáltalán: helyzet van?

T.B.: A kereslet nem esett vissza, a közönség kereslete. Tele van minden csatorna animációs filmekkel, csak éppen a Távol-Keletről, az USA-ból. A sorozatokat csomagban, reklámidőért cserébe veszik, nem gyártatnak magyar produkciókat. Költséges, hosszabb átfutású, esetleg egy-két évig feküdne a pénzük egy sorozatban, mire adásba kerül, aztán ugyan kereskedhetnek vele, de valószínűleg az illetékes helyzetben levő elvtársak és elvtársnők ezt nem vállalják be, mert lehet, hogy egy félév múlva nincsenek abba a pozícióban. Nekik nézőszám kell, ez az egyetlen mérce, amivel pozíciójukat stabilizálni tudják.

Máris szomszéd, a kétlábon járó kételkedés

filmhu: A filmtörvény hatására nem indulhat el valamiféle konjunktúra?

T.B.: Elképzelhető, és reméljük, hogy így lesz. Tulajdonképpen a filmtörvény által elvileg jelentős mértékben megnőtt az állami támogatás. Csak éppen ebből a tortából az animáció most is nevetségesen alacsony összegben részesül.

filmhu: Animáción a „művész-animációt” értjük vagy akár a délelőtti műsorsáv gyerekfilm-dömpingjét? Szétválasztható a kettő?

T.B.: Nálunk a televízióban a lilaködös művészfilmeknek nem nagyon volt piaca, azok fesztiválokra készültek, de mivel állami dotáció működött és létezett, javarészt ilyenek készültek illetve az egész estés produkciók. A televíziós sorozatokat a televíziók rendelték. Egy-két olyan alkotó van, aki egyfajta művész-gőggel nem hajlandó egy bizonyos „közönségszintre” leszállni: neki akkor jó, akkor nívósabb, minél inkább rétegnek szól. Azt képzelik, hogy az effajta nívó a színvonal mércéje, és az, amit sok ember tud élvezni, már populárisabb és kompromisszum a művészet oltárán. Ezekkel én marhára nem értek egyet. Pedig ígéretes forgatókönyvek most is vannak. A forgatókönyvek sorsa az az, hogy az ember pályázik az MMKA-nál, aztán nyer vagy nem nyer. Egy teljes sorozatra valót soha sem nyer, maximum egy pilótafilm készítéséhez elég pénzt nyer. Utána valami szponzor, támogató után kell nézni, Magyarországon ez még nem alakult ki. Nekünk is vannak kész sorozatterveink. Két epizód készült belőle, Macskamesék címmel, szerény, gazdaságos technikával, a KAFF-on 3 éve a gyerekzsűri a legjobb televíziós sorozatnak minősítette, ennek ellenére nincs esély arra, hogy ebből sorozat legyen. A megvalósítás útja az nagyon rögös.

filmhu: A Mézga család és a Macskafogó mennyiben lesz „trendi” a technikáját tekintve?

T.B.: Digitálisan fog készülni. Tehát onnantól, hogy meg van rajzolva a film, az egész számítógépen megy tovább. A végtermék filmen lesz. Hagyományos felvétel, kamerával, celluloid szalagra: az nem lesz. Kifestés, felvétel, ez mind számítógépen fog történni. Az azóta (1986) rendelkezésre álló számítógépes lehetőségeket maximálisan ki akarjuk használni. Tehát 3D-s támogatással készülne. A Mézgára ez nem annyira igaz. A Mézga pillanatnyilag még szegényebb sorsú, kisebb költségvetéssel készül, minimális pénzből, minimális lehetőségekkel.

filmhu: Akkor most inkább a Macskafogó van előtérben?

T.B.: Nálam igen, és ha a költségvetés engedi, akkor az sokkal gazdagabb kiállítást tesz majd lehetővé, mint a Mézga.

filmhu: És mennyire fog különbözni vagy éppen hasonlítani az első részhez az úfajta animációs lehetőségekkel megspékelve?

T.B.: Szinte észrevehetetlen lesz a nézőnek, de ez manapság a minimális igény. Tehát nem Shrek, nem úgy 3D-s, hanem úgy, ahogy a Tarzan. Ott a térbeli mozgások hitelesek, számítógépen készültek. Profibban fog mozogni az egész.

filmhu: A közönség épp azt várja, hogy a rajzfilm nyelve teljesen ugyanaz legyen csak mondjuk más sztorival…

T.B.: Evidens. Lényegében voltak kínkeserves technikai trükkök a Macskafogó 1-ben is, imitált három dimenziós hatású mozgások, pl. amikor a Lusta Dicket elrabolja a Pedro és viszi a templomba egy folyamatos felülnézeti svenkben. Vagy a tengeralattjáró félfordulata. Ezt anno Gémes József modellezte egy Commodore 64-en!

 

Rádió után jöhet az internet!

filmhu: Nyilván meg kell birkóznia a nézői elvárásokkal. A Macskafogó és a Mézga kultuszfilmek, egyfajta masszív respekt, hatalmas tisztelet övezi őket. Mi lesz, ha a folytatások nem nőnek fel az elődökhöz?

T.B.: Pont ezért nem készültek mostanáig, noha 5-7 év óta egyre nagyobb a nyomás.

filmhu: A nézők által?

T.B.: Is. Producerek által is. Legkevésbé saját késztetés. Elég sokáig ellenálltunk. Egy csomó rossz példája van a folytatásoknak. Sokkal kisebb a százaléka azoknak a folytatásos sorozatoknak, ahol a következő epizód eléri az előző szintet vagy még meg is haladja. Veszélyes. Addig vártunk, amíg nem született egy olyan forgatókönyv, amiről azt gondoltuk, hogy valószínűleg felveszi a versenyt, vagy legalábbis méltó folytatása lehet az elsőnek. Majd az új szállóigék eldöntik.

filmhu: Ha a Mézgát nézzük: egy magyar családmodell a fókuszban. Ha a Macskafogót: különböző társadalmak, rendszerek kritikus bemutatása. A kapitalistákat legyűri egy káeurópai, lengyel nevű ügynök. Annak idején mennyire volt a filmekben politika, szándékolt vagy szándéktalan áthallások szintjén? Mennyiben volt ez elvárás vagy tudatos?

T.B.: Csak amennyire benne volt a mindennapok levegőjében, nem volt művileg felturbózva, se visszafogva. Semmi politikai töltet vagy manipuláció nem volt, nem lehet előre látni, hogy mibe mit fognak belelátni. A Macskafogóba amúgy belekötöttek: nem ment át a művészeti tanácson a Pannónia Filmstúdióban. A Filmfőigazgatóság minősítése pedig a következő volt: „a filmterv sem művészileg, sem kultúrpolitikailag nem támogatandó”. De nem tiltották meg, hogy elkészüljön, mert utána beesett egy kanadai magyar olajmágnás, és egy nap alatt döntött a privát finanszírozásról. Akkoriban ez 500.000 dollár volt. Tisztességesen drága. A nevek eredetére visszatérve: Nepp Józsefnek, a filmek írójának egy általános iskolás osztálytársa volt a Hufnágel Pisti, de történetesen nekem is volt egy Hufnágel családnevű nagybátyám. Vérig voltak sértve, azt hitték, hogy én szorgalmaztam az ő kigúnyolásukat. Ugyanígy a Grabovszky. Volt egy Vanishing Point című amerikai film, Barry Newmannel a főszerepben, ahol a Petrocelli ügyvédet játszó színész volt a főhős, egy küldetésben résztvevő autóversenyzőt játszott, üldözik, baleset éri a hajsza közben. Őt hívták Kowalskinak. Egy amerikai kalandfilmben jópofa kelet-európai ízű név: ennek a mintájára lett a Grabovszky.

filmhu: Kering egy legenda a Macskafogó és a Disney cég afférjáról…

T.B.: A producer azt hitte, be tud törni az észak-amerikai piacra. Lehetetlen. Az európai filmeket inkább újraforgatják ott.

filmhu: A rajzfilmet is?

T.B.: Azt fektetik. A János Vitéz esetében történt, hogy a Hanna-Barbera cég megvette, méghozzá olyan áron, ami az akkori magyar filmeladási csúcsokat messze megdöntötte, és utána még le is szinkronizálták, sőt új zenét is írtak hozzá. Aztán le a pincébe, dobozba, vetítésre nem került, és ezzel szépen kilőtték a hazai konkurenciát.

filmhu: És mi volt a Macskafogóval?

T.B.: A Macskafogó Amerikában is bekerült VHS-terjesztésre. A mozi vetítését még Európában is blokkolták. Például az NSZK-ban próbálkozott a jogtulajdonos producer: televíziókban sokszor, főműsoridőben, még szilveszterkor is leadták, de moziba nem mehetett, mert a Disney blokkolta a filmet. Ha bemutatják, akkor a terjesztő és forgalmazó nem kapja meg a jövő évi aktuális Disney-filmet. Nem a Macskafogótól féltek: ők az amerikai hegemóniát akarták fenntartani, és erre minden eszközük meg volt, mert senki nem mondott le arról, hogy az egészestés, kasszasiker Disney-filmeket vetíthesse.

filmhu: Mennyit lehet sejtetni a készülő filmek sztorijából?

T.B.: A Mézgának tulajdonképpen csak koncepciója van. A családmodell működőképesnek bizonyult az évtizedek során. Papa, mama, kamaszlány, még nem kamasz fiú és a belső családi civódások plusz egy rádiókapcsolattal kommunikáló távoli rokon. Ma a számítógép világát éljük, itt van az Internet mint távkapcsolat, ehhez modern számítógép kell. Tehát először is Mézga Aladár PC-t akar építeni, és aztán ami jön: számítógép adta lehetőségeket szeretnénk a részekben kiaknázni a leendő szponzorok és támogatók igénye szerint, tehát semmiképpen nem direkt reklámfilmek lennének, hanem sztorik a támogatóval és a technikával kapcsolatban a jóízlés határain belül. Nepp József dolgozik azon, hogy az alapszituációt megtartva, a család életébe illessze bele mézgás módra a témákat. És azt, hogy erre hogyan reagál Máris szomszéd vagy MZ/X, aki – hogy eloszlassak egy tévedést – nem Köb Üki: a Köb Üki az a Mézga Géza! A mítoszhoz még hozzátartozik, hogy Hufnágel nem jelenik meg itt sem, neki ez a titka.
 

filmhu: A figurák öregednek majd? Eltelt 20-25 év…

Lusta Dick - Ismét áldozat?

T.B.: Mézgáéknál megállt az idő. A Macskafogóban - miután a filmben is eltelik húsz év - lesz némi korosodás. És sajnos nem mindenki kacsint vissza: Lusta Dick minimálisan lesz benne. A mostani sztoriba páran nem férnek bele. Nagyon erőszakolt lenne. Egy új sztori, húsz évvel később nyilván új (fő)szereplőket is jelent. Nehéz belevenni az összes régi kedves szereplőt, akkor már annyira feldúsulna. Eredetileg a négy patkány sem volt benne, de beláttam, hogy őket már nem lehet kihagyni. Tájfel, Safranek a háttérbe húzódnak, Grabovszky és pár új főhős lesz a középpontban. Csak egerek és pacifikálódott, átnevelt macskák, merthogy ugye régen a kutyák ki lettek telepítve, a Macskafogó nevű gépkutya is csak az egykori uralkodó faj távoli emléke.

filmhu: Egyéb műhelytitkok?

T.B.: Feltűnik egy új faj is, akiről kiderül, hogy nem is új faj. De nem minden cicát sikerült megszelidíteni. Azzal indul a dolog, hogy egy Stanley nevű újságíró elindul az afrikai dzsungelben megkeresni egy Livingstone nevű kutatót, aki nyomtalanul eltűnt. Így keveredik arra a helyszínre, ahol beindul a történet, összecsapnak a - kriminális és spirituális értelemben is - alvilági erők és a reguláris egérseregek.

filmhu: Indiana Jones-os felütés? Milyen filmtörténeti, műfaji, stílusbeli utalások lesznek még benne, amiben az első rész tobzódott?

T.B.: Kicsit Rejtő Jenő (Piszkos Fred közbelép), kicsit Mátrix, Tarantino, Bruce Willis. Több kikacsintás vagy diszkrét utalás lesz erre-arra, ahogy 1986-ban utaltunk James Bondra, a Star Wars-ra vagy éppen Superman-re. De nem tendenciózusan veszünk bele kultuszfilmeket, hanem ahogy Nepp eszébe jut. A jelenlegi és volt filmélményeink jelennek majd meg.

filmhu: A Macskafogó ’30-40-es évekbeli társadalma szürreális elemekkel vegyítve 20 év múltán?

T.B.: . Egyértelműen a mában játszódik a tervezett 80-85 perc. De a kor nem kell, hogy bármit is determináljon, elvégre az X bolygón öntörvényű a divat. Kicsit pergőbb és izgatottabb lesz, mások a nézői elvárások, máshoz edződtek a nézők az elmúlt években. Rengeteg fiatal dolgozik a produkcióban, akik már magukkal hozzák ezt a tempót, ritmust. Egyébként utálom ezt klip-filmnyelvet.

 

A James Bond-szuperegér, kissé "berozsdásodva"

filmhu: A stábról mit lehet tudni?

T.B.: A magyar hangok a régiek, hál’ Istennek élnek még, nem úgy mint a Mézgánál… Az első részt is jegyző Maros Zoltán tervezi a figurákat, Nepp Dodi írja, én rendezem. A zene kompromisszumok sorozata lesz: korszerű, mai zene, de nem filmoperett lesz. Csak indokoltan fakadnak dalra a szereplők a sztori megerőszakolása nélkül. A stáb összeállt, a pénzben is reménykedünk, így tudunk bízni a 2007-es karácsonyi bemutatóban. Rengeteg aggályom van, többek közt az, hogy vajon az összehasonlítás mit generál. A Macskafogó volt életem legnagyobb sikere. Szakmai és közönségszinten egyaránt. Nepp Dodi Mézga-családjába betársultam mozdulattervezőtől a társrendezőségig, de nagyon jól esik sütkérezni a Mézga sikerében. Szóval nagy lehetőségek vannak a filmekben. Igaz, bukta is. Na, akkor végképp visszavonulunk spenótfarmunkra, mint Grabovszky!

Hamarosan itt a Mézga család és a Macskafogó új szériája, szóval ahogy a 4 gengszter mondja: nyissuk ki a szemünket és fogjuk be a szánkat! Még jó, hogy nem fordítva…