Mindig kívülálló maradt

Öt film Tar Sándor világából

Tar Sándor a magyar irodalmi élet kívülállója volt, örökös outsider, akit igazán soha nem fogadott be az értelmiségi elit (erről egyebek között ő maga mesélt Keresztury Tibornak egy 2002-es interjúban). Szegényparaszti családban született, de gyerekkora óta szerette a történeteket, olvasni és írni is. Volt művezető, meós, betanított munkás és munkanélküli is. Közben persze írt: A 6714-es személy című elbeszéléskötete 1981-ben jelent meg a Magvetőnél. Regényei, novellái, szociográfiai munkái a társadalom peremére szorultak, a tengődők, a reménytelenek sorsát örökítik meg, akiknek nem csak öröm nem adatik, de még remény sem. 1999-ben derült ki, hogy Tar Sándor éveken át a III/III-as ügyosztálynak jelentett. A hír bombaként robbant, az őt védők és az őt támadók érvei óriási vitában csaptak össze. Tar a saját verzióját az Áruló. Filmregény címmel írta meg, melyet folytatásokban közölt a Litera. Az író 2005-ben hunyt el.

Művei sok filmkészítőt megihlettek, ő maga is írt forgatókönyveket. Ezekből a filmekből mutatunk meg most ötöt.

Egyszer élünk (2000) – rendező: Molnár György

A megszállottan optimista Balogot (Szarvas József) nem töri meg az élet: mit neki a méteres árok, ha kell, akár mankóval is átugorja. Még a nagy pofára esés sem szegi kedvét, csak pálinka legyen, meg boldogság. A Balog-féle derűlátás azonban nem hatja meg a feleségét (Básti Juli) és a gyerekeit sem, egyedül a legkisebb fiú (Galgóczy Gáspár) hiszi el rendületlenül az apa-meséket. Bármennyire is szeretné Balog a családját, nem sikerül neki. Az Egyszer élünk a 31. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv díját, Szarvas József a zsűri színészi különdíjában részesült, és a hangmérnökök Mikrofon-díját kapta Kovács György az Egyszer élünk és a Glamour című filmekben végzett munkájáért. A film érdekessége még, hogy itt tűnik fel először a vásznon Vass Teréz, sőt, Jenő, a család legnagyobb, fura fiát Hajdu Szabolcs alakítja.

 

Básti Juli és Szarvas József az Egyszer élünkben

A leghidegebb éjszaka (2000) - rendező: Gothár Péter

Karácsony van, és a lakótelepi garázsban élő Jenő csak arra vár, hogy néhány órát eltölthessen Szenteste a gyerekével. A volt felesége legalábbis így ígérte. Aztán minden másképpen alakul.

A fény ösvényei (2004) – rendező: Mispál Attila

A fényhez vezető utakat keresik Mispál Attila filmjének hősei, a szépségét elveszítő lány és a látását veszítő férfi. „A fény ösvényei nagyon szép film, Csilla munkahelyének fényorgonáit az utcák és a hontalanok lakhelyének szürke tónusú képei ellenpontozzák, a természet képei, a park vagy egy bányató színei szinte a festészet határát súrolják. A vágások, a korábbi jelenetek hangcsíkjára rácsúsztatott következő jelenet képei dinamikus elbeszélést eredményeznek” – írtuk annak idején a filmről, melynek forgatókönyvét részben Tar Sándor jegyezte.

A fény ösvényei - nézz bele a filmbe!

Lágy eső (2012) – rendező: Nagy Dénes

„Tar Sándor mindig nagyon érdekelt. Filmes szempontból a kedvenc íróm, akinek a művei erőteljesen filmre kívánkoznak, azért is, mert érzelmileg nagyon megindítóak. Nem filozofálnak, nem körülírnak, hanem nagyon egyenes történeteket mesélnek el, és ezek jól működnek filmen is. Egyébként mindig izgatott a gyereklét és felnőtt lét határmezsgyéje, az átmenet, amikor az ember kilép a gyerekkorból, és a Lágy eső főszereplője is ilyen” – mesélte a Filmhunak adott interjújában Nagy Dénes, akinek Lágy eső című, Tar Sándor azonos című novelláját feldolgozó kisjátékfilmje tavaly meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztivál Rendezők Kéthete programjába. Tengődés, egy reménytelen szerelem, és disznók mindenfele.

Nézz bele Hajdu Szabolcs új filmjébe!

Délibáb (2014) - rendező: Hajdu Szabolcs

„Van dolgom a magyarországi vidékiséggel, mert érthetetlen számomra a budapesti izoláltság. Hogy lényegében senki nem számol a vidéki városokban élő emberekkel, hogy Budapesten kívül vannak még városok, ami ott élő embereket, problémákat jelent. Én is vidéki vagyok, ráadásul debreceni, akárcsak Tar Sándor. Az elmúlt harminc év kortárs prózájának legmarkánsabb figurája, történeteket, karaktereket ír le – olyan dolgokról ír, amiről van fogalmam, és ezzel kell valamit kezdenie egy debreceni rendezőnek” – hangsúlyozta egy korábbi interjúnkban Hajdu Szabolcs, aki a Hajónaplók sorozatba, és az East Side Stories-ba is feldolgozott egy-egy Tar-novellát. A rendező már a fenti interjúban említette, hogy az akkor még Mirage névre hallgató története egy westernfilm lesz. A Mirage-ból időközben Délibáb lett, a lényeg azonban nem változott: Hajdu Szabolcs a Ház a térkép szélén című Tar-novellát vitte vászonra Isaach De Bankolé, Răzvan Vasilescu és Török-Illyés Orsolya főszereplésével.