Naplófilm és Forró ősz a hidegháborúban
Újabb dokumentumfilmek '56-ról
Gyerekszemmel a forradalom
„1956. október 23-án két kiskamasz, Csics Gyula és Kovács János a Rökk Szilárd utca 10-ből naplóírásba fog – olvasható az ismertetőben. Talán nem kezdtek volna bele, hanem az események középpontjában laknak, egy háznyira a Szabad Nép székházától, egy utcányira a Rádiótól, két megállónyira a Corvin-köztől és a Kilián-laktanyától. (…)”
A forradalom egy kiskamasz naplójában |
Az 1956-ban éppen 12 éves Csics Gyula első próbálkozásai a naplóírással, arról tanúskodnak, hogy igyekszik rálátni saját magára és környezetére. Szemtanú, aki annak ellenére, hogy bizonyos értelemben távol marad az eseményektől naplóját, barátjával együtt, történelmi alapossággal írja, rajzolja. Ő ketten gyűjtötték az újságokat, röpiratokat, falakra írt jelszavakat, rádióbeszédeket, felnőttek kommentárjait és Kádár-vicceket. A jól ismert tények így kapnak más megvilágítást, amelyek mellett egyenlő súllyal szerepelnek olyan visszatérő elemek, mint a hegedűóra, vagy a „most éppen naplót írok”-aktus.
A másik napló útja: a szemétből az Ecserin át a kiadóhoz
Átszínezett valóság Részlet a Naplófilmből |
A forradalom után Csics Gyula sokáig rejtegette írását, míg végül maga ajánlotta fel az Intézetnek, ezzel szemben Kovács János naplója, amely eredetileg szintén szerepelt volna a filmben, a forgatás megkezdésekor nem volt fellelhető. Pontosabban a munkálatok végefelé kiderült, hogy mégis megvan, a szemétből halászta ki valaki, majd az Ecseri piacra került, onnan Kieselbach Tamáshoz, aki kiadta azt. Így a másik napló már nem került bele az Intézet felkérésére készült filmbe.
Forró ősz …: nemcsak oktatáshoz
A Naplófilmmel szemben a Forró ősz a hidegháborúban „áttekinti a második világháború utáni status quo kialakulását - olvasható a sajtóanyagban -, a hidegháború sajátosságait, a magyar forradalom kelet-közép-európai és hazai előzményeit. Bemutatja a forradalom eseményeinek és bukásának egykorú külföldi visszhangját, nagyhatalmi politika megfontolásait és annak a következményeit. Számba veszi a forradalmat követő elvándorlást és a megtorlás áldozatait.”
Világtörténelembe ágyazottan... |
Kóthy Judit, a film társrendezője - Topits Judit mellett - elmondta, hogy az alkotás 20 millió forintból készül, ami dokumentumfilm esetében komoly összeg. A forradalomról már látott hazai képek mellett többnyire ismeretlen felvételeket látni(!), továbbá amerikai, francia, német, angol és orosz archívumok anyagai kerültek a filmbe. A Forró ősz … hagyományosabb ismeretterjesztő darab, itt már nincs lehetőség arra, mint a Naplófilm esetében, hogy az események apró, személyes részletei is képre kerüljenek. A Forró ősz … dinamikus, pergő, sokszor párhuzamos képsorokkal igyekszik szólni a mai vizuális környezethez szokott fiatalokhoz. Ugyanakkor az alkotók célja, hogy a pedagógusok számára is segédanyagként legyen használható az iskolai oktatásra való felkészülésben, és oktatásban. Ezt technikailag megnehezíti a több, mint 50 perces hossz, viszont ennél rövidebben nagyon nehéz szólni a témáról a maga teljeségében. Ugyanakkor külföldi magyar kulturális intézetek is érdeklődtek a film után, hogy annak segítségével - és a hét különböző nyelven elkészült feliratokkal - szóljanak a forradalomról a külföldiekhez.
Alapvetően a két alkotás eltérő megközelítésének köszönhetően jól kiegészíti egymást, nemcsak az iskolai oktatásban, hanem az eseményeket megismerni kívánó átlagos érdeklődő tájékozódása során is.