DVD-k a rendszerváltásról

A közelmúlt dokumentumai

Mozgóképes történelem – A rendszerváltás évei Magyarországon és Kelet-Európában (1988-90)

A kétrészes Mozgóképes történelem korabeli filmfelvételek segítségével kézzelfogható közelségbe hozza a hazánkban történtek mellett, a Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában és az NDK-ban, 1988-ban és 1989-ben lezajlott rendszerváltás eseményeit. Látjuk a hazai Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalások részleteit, az utcai tömegdemonstrációkat, és ezek rendőri elfojtását. A Berlini Fal ledőlését és Vaclav Havel írót, prágai ellenzéki vezetőt, akit százezrek ünnepelnek a Vencel téren. A film nézői tanúi lehetnek annak, amikor 1989. március 15-én Cserhalmi György a Magyar Televízió épülete előtt követeli az ellenzékiek átfogalmazta 12 pont teljesítését, majd Nagy Imre és mártírtársai kihantolásának, illetve 1989. június 16-i újratemetésének valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának. Látjuk Ceausescu román pártelnök és miniszterelnök végnapjait, a magyarországi Duna-gate ügy belügyminisztert buktató aktáit.

Az események újraélésre alkalmas időutazás

A Mozgóképes történelem tartalmát, a rendszerváltás 1988 és 1990 közötti eseményeit egy tizenkét perces zanzában villantották fel az Odeon-Lloyd moziban. Az anyag szimbolikus korabeli képsorokkal kezdődött, amint a szocialista rendszert építő robosztus munkás szobrát éppen eltávolítják, miközben annak lába eltörik. A szobrot és társait ma már a 6-os számú főút melletti szoborparkba száműzötten találjuk. Felvillannak az említett, a szocialista rendszer megszűntetését követelő tüntetések képei, és látható a szovjet hadsereg nálunk állomásozó alakulatainak távozása. Megannyi politikus bukkan fel, sokuk már régen eltűnt a feledés homályában, de egy időben az esti híradók és politikai műsorok állandó szereplői voltak, és természetesen számos, mai is „aktuális” közéleti személy tűnik fel a 16 évvel korábbi felvételeken. Izgalmas, az események újraélésre alkalmas időutazás mindazoknak, aki csak személyesen élték meg mindezt.

A vetítés után Ripp Zoltán, a szocialista rendszert kutató történész foglalta össze a DVD céljait: „Az anyag természetesen elfogult, de nem hamisít! A lemez legfontosabb üzenete: kiállás a rendszerváltás mellett.” A kétszer 60 perces film szigorú időrendi sorrendben dolgozza fel az 1988-tól 1990-ig terjedő három évet. Ugyanakkor a képek kevéssé tudják bemutatni azt a folyamatot, amely a rendszerváltást elindító tárgyalásoktól 1989. szeptember 18-ig, a Nemzeti Kerekasztal felbomlásáig ível, az összefüggések megjelenítésére a történetírás alkalmasabb. Ugyanakkor az események nemzetközi folyamtokba ágyazása sem teljes, de nem nélkülözi azt a lemez.

A DVD több száz órányi korabeli anyagából állt össze, amelyek többsége a Fekete Doboz archívumából való, a filmet a Magyar Televízió felvételei egészítik ki. Végül Elbert Márta rendező-szerkesztő a Fekete Dobozról azt nyilatkozta, hogy a rendszerváltás idején játszott szerepét betöltötte, azt ma már nem folytatja. Papp Gábor Zsigmond is megjegyezte, hogy az MTV nem volt minden esetben segítőkész a felvételekhez való hozzáférés tekintetében.

DVD esetében nem elhanyagolható, hogy milyen extrákat tartalmaz. Ez esetben találunk egy Kimaradt jeleneteket, amelyben a Parlament épülete előtt kánkánt járó hölgyek táncát különböző politikai vonatkozású eseményekről bevágott villanások szakítják meg. Történelmi-politika videóklip?! Majd egy képgalériát lapozgatva vehetjük szemügyre a 16 évvel korábbi rendszerváltó politikusainkat. Végül a Fekete Doboz tevékenységét megfigyelő BM III / III ügyosztályán készített jelentéseket olvashatjuk el.

Kádár János utolsó beszéde -- „Apu, jó ember volt ez a bácsi?”

1989. április 12-én az MSZMP központi Bizottságának zárt ülésén megjelent és felszólalt Kádár János, a párt 77 éves elnöke, aki ekkor már egy éve betegeskedett. A híres beszédet tartalmazó DVD-t a rendező, Sólyom András és Schatz Péter, az MTV termékfejlesztési igazgatója mutatta be október 5-én az Alexandra Könyvesház Pódium termében. Schatz Péter egy személyes élménnyel kezdte az eseményt, elmesélte, hogy amikor gyermekeivel nézte a filmet, egyikük megkérdezte – „Apu, jó ember volt ez a bácsi?”. „Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen igent vagy nemet válaszolni. Amiről beszélni lehet az a felelősség.” Az anyag másik legfontosabb feladata a korszak jobb megértése annak egyik legmeghatározóbb személyén keresztül.

Jó ember volt ez a bácsi?

Sólyom András rendező elmondta, hogy a film körülbelül két éven át készült. Az Utolsó beszédet június 16-án késő este az MTV is sugározta, és az a legnézettebb műsorok egyikének számít. A film népszerűségének ellentmondani látszik, hogy az alkotók sokszor nem kaptak megfelelő segítséget. Ugyanakkor „Kádár még sokáig a racionálisan megítélhető személyek körén kívül esik.” Sólyom András beszámolt egy forgatásról, amelyen Türmer Gyula, a Munkáspárt elnöke mond beszédet a Farkasréti temetőben Kádár halálának évfordulóján, és azt kérdezi az őt filmezőktől, „Hogy mernek kezet emelni rá?!” – mármint Kádárra. Ezek a képek lehetséges, hogy belekerülnek a film most készülő folytatásába, a Poggyászunk Kádár Jánosba.

Az 50 perces film körülbelül tíz percet tartalmaz az eredeti, több mint egy órás Kádár-beszédből. Így rögtön felmerül a kérdés, hogy a lemezen miért nincs rajta az egész beszéd. Sólyom András rendező ezt anyagi okokkal magyarázta, mert a teljes beszéd után jogdíjat kellett volna fizetni, igaz, az hozzáférhető. Az is az eredeti beszéd lemezre írása mellett szól, hogy a filmen túlnyomórészt Kornis Mihály elemzi Kádár utolsó, alig érthető felszólalását, ő pedig nemcsak rendkívül erőteljes véleményt fogalmaz meg Kádár ’56-os szereplésével majd 1989-es magyarázkodásával kapcsolatban, hanem ítéletet is mond!  Valóban drámai Kádár helyzete, Macbethéhez vagy Lear királyéhoz hasonlítható, már tudja, inog mindaz, amit épített.

A teljes beszéd általános tanulsága számomra az, hogy a politikus is ember. Kádár vívódásai kiegészítik, árnyalják a róla kialakítható összképet, de sokkal inkább tetteinek összessége határozza meg őt. A gondolatait tisztán kifejezni alig képes idős, beteg Kádár János habogása alapján véleményt mondani egész személyiségéről, túlzott leegyszerűsítés, ennek ellenére mindenképpen fontos kordokumentumról van szó. Kádár János életének egyszerre macbethi és leari vonatkozásai hallatlanul izgalmasak, de mindenképpen kiegészítésre szorulnak, amit remélhetőleg láthatunk a folytatásban.

Ez a lemez is tartalmaz extrát, Nagy Imre exhumálása és újratemetése egyórányi anyagban látható. Az alkotók arra buzdítják a pedagógusokat mindkét film kapcsán, hogy segítségükkel mutassák be a fiataloknak az adott korszakot illetve annak meghatározó személyeit. Elismerve a DVD-k kordokumentáló értékét, valószínű, hogy a kitűzött célt csak nagyon felkészült tanárokkal és speciális órák keretében lehet elérni, hiszen mindkét lemez anyaga rendkívül összetett, ráadásul mindkettő hosszabb 45 percnél.