Negyedszerre lett a fiataloké Miskolc

Zsűri-napló

Délután egykor indult a Nyugati pályaudvartól a mikrobusz, amelyben a Cinefest zsűrijének nagy része utazott. Idén az a megtiszteltetés ért, hogy én is ezzel az autóval közelíthettem meg Miskolcot, merthogy én is tagja vagyok a nagyzsűrinek Jens Rykaer, Massimo Amici és Pálfi György oldalán. Guro Ekornholmen, a tavalyi Cinefest győztese is zsűritag, de ő nem utazott velünk, mert csak az esti géppel érkezett meg Norvégiából.

Ők döntenek: zsűri oldalnézetből

Secperc alatt leértünk Miskolcra, Pálfi kibosszankodta magát, amiért az egyik vasárnapi lapban nem az általa láttamozott interjú jelent meg az Oscar-jelölése kapcsán. Érkezés után bevetettük magunkat kedvenc miskolci helyemre, a csodálatos kávéval rendelkező Impresszóba, ahol további részleteket tudtunk meg az Oscar-jelölés mikéntjéről Báron Györgytől, aki nemcsak a magyar Oscar bizottság tagja, hanem a Cinefest kritikusi zsűrijének az elnöke is, és egy colgate fogkrémmel a kezében telepedett le asztalunkhoz.

A Művészetek Házában rendezett megnyitón beszédett mondott az egyenesen a szüretről érkezett Káli Sándor, Miskolc polgármestere, aki nagyon örül annak, hogy egy hétig a fiatalok szemével láthatja a világot. Felszólalt még a filmeket válogató előzsűri színeiben Groó Diána, aki szemlátomást nagyon elfáradt

Jensen Rykaer Dániából

abban, hogy az elmúlt két és fél hónap során négyszáz filmet nézett meg az elejétől a végéig. De azt mondja, jó erős lett az idei program is. Erről már nem ő fog dönteni, hanem mi, Jensen Rykaer vezényletével, akiről kiderült: amellett, hogy az Europa Cinemas mozi hálózat igazgató tanácsának tagja és a Media Salles elnöke és a European Film College tanára, a fesztiváligazgató, Bíró Tibor régi barátja, és szintén támogatja a fiatal filmesek térnyerését.

Zárásként Báron György ajánlotta figyelmünkbe az Emeric Pressburger megemlékezést. Aki esetleg nem tudná: nem elég, hogy Emeric Pressburger Pressburger Imreként született, de ráadásul Miskolcon; pénteken ennek örömére emléktáblát avatnak. De én is csak azért vagyok ilyen okos, mert megnéztem Kevin McDonaldMaking of an Englishman című filmjét, amelyet nagyapjáról azaz Pressburgerről forgatott. Egyébként ez ugyanaz a Kevin McDonald, aki olyan döbbenetesen jó filmeket rendezett mostanában mint a Touching the Void és a Last King of Scotland. Meg Andrew McDonald testvére, aki - hogy szintén két filmet mondjak csak -, a Trainspotting meg a Sunshine producere volt. És ők bizony negyedrészt magyarok. Bizony. És ez csak az első nap.