sex hikaye

Nem csak nézni, olvasni is!

Cartaphilus filmregények

2008. december 2. - Keller Mirella
Nem csak nézni, olvasni is!
A Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában egyre több filmsiker alapját jelentő regény jelenik meg. A filmregénynek keresztelt könyvek igen széles körből válogatnak: amerikai, egyre inkább kultusznak számító sikerművek mellett klasszikusnak számító csehszlovák alkotások is sorra kerülnek. Örök kérdés, hogy ami filmen zseniális, az regényben mennyire az, de azért mégiscsak igaz, hogy aki a filmet szerette, az a könyvet is fogja, de legalábbis szívesen vitatkozik majd róla.

William Hjortsberg: Angyalszív

1987-ben mutatták be Alan Parker feldolgozását, amely azóta már kihagyhatatlan kultuszfilmmé vált, és jó pár misztikus thriller atyjává. A sikerét pedig annak köszönheti, hogy elegáns bravúrral ötvözi a klasszikus detektívtörténetet az eredendő gonosz okkultista végzetével, a thriller elemeit a naturalista és brutális képsorokkal. Alan Parker William Hjortsberg regénye nyomán dolgozott, s annak ellenére, hogy látszólag gondosan követi a regény menetét, jelentős változtatásokat is véghez visz. Először is a regény címe Bukott angyal (Falling Angel), amit Alan Parker Angyalszívre változtatott. (Nálunk a film címét viseli a regény is, a könnyebb beazonosíthatóság végett) A regény a témában szakértőnek számító Varró Attila fordításában jelent meg. A rendező tette helyszínné New York mellett New Orleanst is, a vudu szertartások hiteles helyszínét, a történetet pedig pár évvel korábbra - a háborús időszakhoz közelebb - hozta. S míg a regény oly klasszikusan indul, hogy alig vesszük észre: hirtelenjében miként is kerül a csirkeláb a zongorára, addig a regény sejtelmes hangulata egyből magával ragad és lehúz a mélybe. A megoldás pedig mindkét esetben emlékezetes, csak éppen más megoldást kínál fel.
 

Robert De Niro és Mickey Rourke
Korabeli Angyalszív-filmplakát - 1987


William Wharton: Madárka

Ugyancsak Alan Parker rendezte a Madárka című filmet, melynek regényverziója szintén a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jelent meg, immáron két éve. A Madárka (író: William Wharton) két philadelphiai gyerekkori barát háború utáni találkozásáról szól. Az egyik sebesülten tér haza, a másik elmegyógyintézetbe kerül és már egyáltalán nem beszél.  A szóra bírás ideje alatt lassan kirajzolódik gyerekkori történtük is, a rengeteg csínytevés és az őrült nagy madár- és repülésimádat, ami egy másik – egyszemélyes – világba vezeti hősünket.

Zdeněk Svěrák: Az én kis falum; Vladislav Vančura: Szeszélyes nyár

Zdeněk Svěrák forgatókönyvíró, író, színész és a cseh humor mestere. Számos film közül, melyeknek ő a forgatókönyvírója, csak a leghíresebbek: Kolja, Általános iskola, Az én kis falum, Magány az erdőszélen. Vladislav Vančura pedig tragikus sorsú kortársa, a két világháború közötti cseh próza kiemelkedő alakja.  Volt festő, orvos, avantgárd művészeti vezető és a Cseh Filmtársaság elnöke. A német megszállás idején kivégezték.

A kötetben megjelenő mindkét kisregény filmváltozatát Jirí Menzel jegyzi. A Szeszélyes nyár a korábbi, 1968-ban készült. Különlegessége, hogy Arnoštek, a kötéltáncos szerepét maga a rendező játssza. Az én kis falum a későbbi - 1985-ben készült -, ám stílusában hasonló: epizodikus szerkesztésmód, szerencsétlenkedő, de szerethető karakterekkel. A különbség az, hogy a világ megváltozott, ebben a történetben már a nagyváros szembe kerül a faluval, az értékvesztett világ a régi értékekkel.

Bán János
Az én kis falum - 1985

Thomas Berger: Kis nagy ember

A Kis nagy ember (1970) szerzője, Thomas Berger egyben forgatókönyvvé is dolgozta a művet. A könyv eredetileg 1981-ben már megjelent magyarul, szintén Falvay Mihály fordításában. A Kis nagy ember története a 121 éves Jack Crabb kalandos történelmi értékű élete, melynek elmesélésébe történészek kedvéért kezd, s így nem csak részvételével, de történeteivel is írja a történelmet. Hallhatunk a csejenn indiánok között töltött gyerekkoráról, a legendás Bill Hickokról, a Little Big Horn-i csatáról. Kérdés persze, hogy a valóságot hallhatjuk, vagy egy kis ember nagy meséjét, de ez a kérdés pont a westernfilmek alapja, nem választást, csak végiggondolást kíván. Hiszen a westernfilmek maguk is azon fáradoznak, hogy a hiányzó történelem helyett legalább mítoszt teremtsenek Amerika számára. S ennek a teremtő aktusnak meghatározó eleme a filmek világa, melyek nem is kívánják elleplezni a történelemet idealizáló szándékukat. A Kis nagy ember ezzel szemben nem csak megpendíti a "hogyan volt?" kérdését, de ábrázolásában is a kíméletlen valóság mellett teszi le a voksát.

Dustin Hoffman és Richard Mulligan
Kis nagy ember - 1970

John Kennedy Toole: A Neonbiblia

John Kennedy Toole élete során egyetlen regénye sem jelent meg. 1969-ben öngyilkosságot követett el, tragikus halála után édesanyja adatta ki könyveit, melyek 1981-ben poszthumusz lettek Pulitzer-díjasak. A Neonbibliát tizenhat évesen írta, s maga is éretlennek ítélte a kiadáshoz, pedig inkább arról van szó, hogy korát stílusban és témaválasztásban egyaránt megelőzte. A hangulatában a posztmodern utáni minimalizmust előrevetítő, ugyanakkor az amerikai Dél irodalmi hagyományaiból szintén bőven merítő regény így csak 1989-ben jelent meg. Magyar nyelven pedig most először 2008-ban. A regény filmváltozatát a poétikus, szubjektív dokumentumfilmjeiről híres Terence Davies készítette el 1995-ben. A történet Davidről szól, aki anyja és nagynénje társaságában nő fel, ugyanis apja behívót kap a második világháború alatt. Míg anyja összeomlik, a nagynéni kivirágzik és énekesnői karrierje Nashville-be szólítja őt.






nka emblema 2012