Szász János: Ópium
A meztelen Gonosz
2-2 / 2
Szász legújabb filmjének középpontjában egy orvos és egy őrült nő szerelme áll, akik egy elmegyógyintézetben találkoznak 1913-ban. Az Ópium Csáth Géza, a függőségeiről híres író különböző szövegei alapján készül, akárcsak a rendező utolsó nagyjátékfilmje, a nyolc évvel ezelőtt forgatott Wittman-fiúk.
Ópium (szinopszis)
Csáth Géza a Nyugat egyik ismert alakja, polihisztor. Amellett, hogy különböző művészeti ágakban – irodalom, festészet, zene – alkotott, pszichiáter is, a freudi pszichoanalízis egyik hazai úttörője. Az egy elmebeteg nő naplója Az elmebetegsége psychikus mechanizmusa címmel 1912-ben jelent meg – de megtalálható az előbbi címen is –, nem irodalmi alkotásként, hanem a magyar orvosi szakirodalom egyik korszakalkotó alapműveként, melyet eredeti családneve, Brenner József, alatt jelentetett meg. Az 1908-ban született Opium című rövid novelláját a Nyugatban publikálta 1909-ben.Magyarország, 1913-at írunk. Ópium jelöli a pszichiáter Dr. Brenner ördögi paktumát egyik betegével. A finom határ az inspiráció és az őrület, a bujaság és a szerelem között egyre inkább elmosódik, ahogy megpróbálja felfedni betege őrültségének eredetét.
Dr. Brenner József nemzetközi hírnevet ért el írói munkásságával és a pszichés betegek kezelésében áttörést hozó új megközelítésével. Amikor morfiumfüggőségének írói tevékenysége esik áldozatául, új pozíciót vállal egy félreeső elmegyógyintézetben.
Brenner figyelmét egy különös beteg köti le: Gizella. A nő elbűvöli. Kezdetben a férfit a nő intelligenciája és pszichikai éleslátása teszi kíváncsivá. A kapcsolat fokozatosan átalakul, ahogy valóságos tűz éled orvos és páciense között. A lelkek és testek romboló kapcsolata származik abból, hogy Brenner Gizellában megtalálja a hangot, melyet mint író veszített el és egyre erősebb késztetést érez arra, hogy feláldozza a nő józanságát/tisztaságát és végül életét saját tudás és hatalom iránt érzett kielégíthetetlen vágyának csillapítására.
- 1. Szász János: Ópium
- 2. Ópium (szinopszis)
2-2 / 2