sex hikaye

Tarka Képzelet az Odeonban

Festők álmai

2007. március 29. - filmhu
Tarka Képzelet az Odeonban
Az Odeon Loyd mozi műsorára tűzte Groó Diána festők életét és képeiket feldolgozó, öt részből álló animációs rövidfilm-sorozatát, a Tarka Képzelet-et. A legfrissebb alkotás, A virágünnep vége -  Gulácsy álmai mellett, a nézők játékos betekintést nyerhetnek Renoir, Rousseau, Bruegel képeinek világába is – szó szerint. A komputer-animáció segítségével a szemünk előtt háromdimenzióssá elevenedő festményekről és a határtalan képzeletről beszélgetett a rendezővel a film.hu.

Az Odeon Loyd gesztusa példa nélküli a hazai mozi-szcénában, mivel a szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi a magyarországon a közönségét különösen nehezen megtaláló rövidfilmeket, ráadásul gyöngyvásznon. Groó víziói hasonló logikán és képi megoldásokon alapulnak, így egymás után vetítve akár egy egészestésnek tekinthető moziélményt nyújthatnak az érdeklődőknek.

A kísérleti jellegű rövidfilmek füzére az Odeonban így sem teljes: „az abszolút kedvenc” Chagall világába kalauzoló kisfilmet jogdíj-problémák miatt nem lehet vetíteni. A sorban elsőként, 2001-ben elkészült alkotás producerei, Simó Sándor és Schiffer Pál halála után a jogi kérdések tisztázatlanul maradtak, de Groó elmondása szerint várható, hogy probléma a közeljövőben megoldoldódik.
 
Ahogy a Csoda Krakkóban hőseinek a valóság mögött meghúzódó mesés világ nyújt segítséget, Groó Diana számára a világtól való menekülést és az alkotáshoz szükséges inspirációt más, a filmtől alapjaiban különböző művészeti ágak produktumai biztosítják. Ulricht – Ősfény című kisfilmje egy Mahler szimfónia alapján készült, jelenleg előkészületi fázisban lévő játékfilmje forgatókönyvét pedig egy szerb írónő, Hajdana Baletic Halott ember kabátja cimű drámájából írja.

A saját fantáziavilágában bolyongó festő - Gulácsy álmai


Groó a Tarka Képzelet esetében is hasonlóan járt el: a számára legkedvesebb festők festményeit átültette a film nyelvére, teret és történet adva a pillanat börtönébe zárt figuráknak. „Amit ezek a festők üzenni akarnak, titkon az én életemnek a részei.” – mondta a rendezőnő.

A képek közötti barangolás sorvezetője egy olyan dramaturgiai vagy szimbolikus vezérmotívum, amit Groó az adott festő életrajzi adatai, fennmaradt írásai, illetve hosszú kutatómunka alapján épít fel. Ez lehet a festő egyik visszatérő képi motívuma, mint a Rousseau-film esetében a hold, amely egyik képről a másikra gurulva keresi helyét a festő képi világának dzsungelében, vagy mint a Gulácsy álmaiban, akár a saját fantáziavilágában bolyongó festő.

A festmények ezért tulajdonképpen „csak” dramaturgiai szituációkként szolgálnak, Groót mindig a festő személye, világlátása, hangulata érdekli. „Nem az ecsetkezelésről van benne szó, hanem indirekt módon a festők életéről, viszonyáról a témájukhoz.”

A Tarka Képzelet „műfaja” nehezen behatárolható: az animációs és élőszereplős eszközök keverése a kísérleti-filmre, a színészi játék és dialóg viszont a kisfilmes formára jellemzők. De ugyanakor dokumentumfilmként is nézhetjük, hiszen látványosan arra törekszik, hogy a festmények által megjelenített álomvilágot a festők életének valós eseményeinek felidézésével alapozza meg és magyarázza. Mintha versben beszélnénk egy költőről, a Tarka Képzelet festői képek sora festőkről és képeikről. Ez a játékfilm és dokumentumfilm határán álló gondolkodásmód nem idegen Groó Dianától. Számos rendkívül személyes hangvételű dokumentumfilmet készített pályája során, másrészt az úgynevezett játékfilmes dokumentumfilm-stílus képviselőjének tartott Schiffer Pál mellett dolgozott évekig asszisztensként. A metódus lényege, hogy „nem mint egy riporter loholok a téma után, hanem annyira belekerülök a történetbe, hogy az élet diktálja a jeleneteket, és a szereplő észre sem veszi, hogy kamera van-e egyaltalan. Ennek titka az azonosulás. Az ember a lehető legközelebb kerüljön filmje tárgyához, érezze át a szereplő sorsát, ami által a néző is érintetté válik.” – mondta Groó Diana a film.hu-nak.

A festő személye, világlátása, hangulata - Gulácsy álmai

A Tarka Képzelet sorozat nem egyszerűen bemutatja, hanem mindenki számára érzékelteti a festők legfontosabb jellemzőit. Ezért került a DVD-verzió országszerte a középiskolákba segédanyagként. „Mikor felmerült az ötlet az Oktatási Minisztérium egyaltalan nem foglalkozott a dologgal. Kerülőutakon, hosszú idő után jutottunk el az iskolákig.” – mondta a rendező.

Miközben Groó új játékfilmje előkészületein fáradozik, nem szab határt tarka képzeletének sem: a pályázati lehetőségektől függően a következő rész Rippl-Rónai világát, vagy Bruegel Gyermekjátékok című képét dolgozza majd fel.

A Tarka Képzelet négy részét előreláthatóan hetente egyszer vetíti az Odeon, azonban jó hír, hogy a legújabb Gulácsy-film kivételével haza is vihetjük őket DVD-n, a Csoda Krakkóban-nal együtt. 



Címkék

fieszta



nka emblema 2012