Titanic: Kasztner meggyilkolása
A meghurcolt Noé
Dr. Kasztner Rezső erdélyi születésű ügyvéd és újságíró, a Joint Distribution Committee, a rászoruló zsidók támogatására 1914-ben Amerikában alapított szervezet magyarországi megbízottja volt. Cionista vezetőként hitt a Palesztinában létrehozandó zsidó állam eszményében, a II. világháború idején pedig a VAADA, a Magyarországi Zsidó Segélyszolgálat és Mentőbizottság fejeként dolgozott. Magyarország német megszállását követően prominens náci vezetőkkel tárgyalt, hogy a Jewish Agency által küldött, Törökországon és Svájcon keresztül érkező anyagi javak ellenében rábírja az SS-t a magyarországi zsidók kivándorlásának engedélyezésére.
A zsidómentő akciók egyik legnagyobb sikerét érte el, amikor 1944 nyarán egy vonatnyi szállítmányt (1685 menekítettet), melyet előbb a bergen-belseni táborba irányítottak, sikerült több hullámban a semleges Svájcba küldeni. Kasztner személyesen Adolf Eichmannal kötött megállapodást, pénzt és hadifelszerelést biztosítva a németek számára, fejenként ezer dollárt fizetve minden szabadon kivándorló zsidó után. Nemcsak a híres, Noé bárkájának nevezett Kasztner-vonat utasai, de közvetve további ezrek köszönhetik neki életüket, akiket közbenjárására Auschwitz helyett osztrák munkatáborokba vittek, így túlélhették a háborút. Kasztner 1944 decemberében már nem térhetett vissza az ostromgyűrűbe zárt Budapestre, hogy ismét alkudozzon, így ő is Svájcba menekült.
 |
| Bergen-Belsen helyett Svájc - Kasztner megmentette őket |
1947-ben érkezett Izraelbe, ahol fontos állami funkciókat töltött be és az Új Kelet című lapban publikált. 1952-ben az ugyancsak magyar származású Malkiel Gruenwald a nácikkal való együttműködéssel és a magyarországi zsidók vagyonának ellopásával vádolta meg őt. Kasztner becsületsértésért beperelte, a per azonban fokozatosan átalakult - ő került a vádlottak padjára. Ellenfelei legfontosabb bizonyítéka egy irat volt, amelyben Kasztner a háborús bűnökkel vádolt SS-tiszt, Kurt Becher mellett tett tanúvallomást. A közhangulat ellene fordult, a bíró kiátkozta, mondván „eladta a lelkét a német sátánnak”. Meghurcolták, leköpték, lelökték a járművekről, gyermekét pedig csak a „gyilkos lányának” csúfolták. Végül 1957 tavaszán egy fanatikus izraeli golyója oltotta ki életét.
Gaylen Ross rendezőnő dokumentumfilmje Kasztner utolsó tíz évének eseményeire fókuszál, Izraelbe érkezésére, az ominózus perre, meghurcoltatására és meggyilkolására. A film bemutatja a hét év után kiszabadult gyilkosát, Zev Ecksteint is, aki saját bevallása szerint is jobboldali, szélsőséges zsidó csoportok befolyása alá kerülve, az akkori izraeli titkosszolgálat besúgójaként és bábjaként követte el tettét. Külön portrékat kapunk azokról a szerencsés túlélőkről, akik később megtagadták megmentőjüket. Dúsgazdag asszonyt éppúgy találunk közöttük, mint az egykori szatmári rabbit és csoportját. A közös bennük Káin bélyege: másokkal szemben ők túlélték a borzalmat, szégyenükben bűnbakot kerestek, s e szerep épp illett az „ördöggel egyezkedő” Kasztnerre.
 |
| Becsületsértésnek indult, végül Kasztner került a vádlottak padjára |
A rendezés körbejárja az 1950-es évek bonyolult politikai helyzetét Izraelben, hogyan áldozta fel a Szuezi-válság árnyékában a zsidó állam a szélsőjobb szorításában egyik, korábban hősként tisztelt vezetőjét. Nyolc évig készült a film, hogy mára rehabilitálja Kasztnert, akinek "emlékére" egykor csak egy jeltelen, gazokkal benőtt kőtábla emlékeztetett.
A dolgozat erénye, hogy párbeszédre sarkal. Miért kérték számon Kasztneren azoknak az életét, akiket nem tudott megmenteni, hiszen ezt mások esetében nem tették? Miért vádolták és tagadták meg azok, akiket megmentett? Istent játszott, aki kiválaszthatta a túlélőket, vagy csak jót cselekedett a nácik megvesztegetésével, megmentve azok életét, akikre a nyugati világ közömbösen figyelt, míg más zsidó vezetők tehetetlenül szemlélték az eseményeket? Megannyi elvarratlan és kibeszéletlen szál, amire választ várunk. Az ok feltárása ugyanis, ami itt kisebb hangsúlyt kap, ami itt kevésbé feldolgozott, legalább annyira fontos, mint Kasztner alakjának utólagos félreinterpretálása, megítélése, majd rehabilitációja. A végső igazság még mindig kimondatlan.
|
| Kasztner kislányával, akit később a "gyilkos lányának" gyaláztak |
