hirdetés

Törvény után – reform előtt

Körlevél alapelvekkel

2004. május 21. - filmhu

A Magyar Filmművész Szövetség és a Magyar Mozgóképrendezők Céhe a Filmtörvény elfogadását követő szakmai érdekviták kapcsán néhány alapelvet rögzíti újra körlevelében, melyet több szakmai szervetet és sok ismert alkotó is aláírt.

Mindnyájan érzékeljük, hogy a Filmtörvény elfogadása utáni örömet újabb szakmai érdekviták árnyékolják be. Ezért néhány alapelvet szeretnénk újra leszögezni.

1. Elengedhetetlennek tartjuk az eddig példamutatóan működő Filmes Kerekasztal mint szakmai parlament folytonosságának fenntartását, rendszeres munkájának folytatását.

Az MMK Kuratóriuma minden a szakma jövőjét illető fontos kérdésben kérje ki a Kerekasztal szakmai véleményét. A Kerekasztal állásfoglalásai ajánlások a Kuratórium számára. A Kerekasztal a szakmai belső kommunikáció meghatározó fóruma.

2. A MMK Alapítói Körének úgy kell átalakulnia, hogy összetétele megfeleljen az aktív szakma jelenlegi meghatározó képviseleti arányainak.

14 évvel ezelőtt az Alapítói Körbe került szakmai szervezetek ma már alig fedik le a jelenlegi aktív szakma 25 %-át. A produceri és dokumentarista szervezetek, valamint a Fiatal Filmesek Fórumának az Alapítói körben való képviselete nélkül a megreformált MMK hatékony működése elképzelhetetlen.

3. A MMK Alapítói Körét úgy kell megreformálni, hogy az elosztásban érdekelt gazdasági társaság ne lehessen az Alapítói Kör tagja.

Az alapítványi reform megalkotásánál tartsuk szem előtt, hogy állami források elosztásáról van szó. Ennél fogva a transzparencia és a nemzetgazdaság védelme érdekében valamint a versenyelőny kizárása miatt elképzelhetetlen, hogy egy bárki által megvásárolható gazdasági társaság az Alapítói Kör tagja legyen. Bonyolítja a helyzetet, hogy ezek közül a „gyártó” alapítók közül több állami tulajdonú Kft. formájában működik, és a közeljövőben privatizálásra kerül. Ez felveti annak a veszélyét, hogy az alapítói jog egy olyan új privát tulajdonoshoz kerül, aki üzleti céljai érdekében esetleg megbéníthatja az MMK működését.

4. Az MMK Alapítói Körének döntései, javaslatai csak konszenzussal hozhatók meg.

Elképzelhetetlen, hogy fontos szakmai kérdések akár egyetlenegy szakmai érdekcsoport – ami bizonyos esetekben több száz kollégát és a szakma egy fontos területét jelentheti – háttérbeszorításával, érdekeinek figyelmen kívül hagyásával szülessenek.

5. A Mozgókép Törvény értelmében haladéktalanul át kell adni nemzeti filmvagyon jogait a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak.

Filmtörvény azon rendelkezését, mely ezeket a jogokat a Magyar Nemzeti Filmarchívum kezelésébe utalja, az Archívum elmúlt években kifejtett munkája igazolja. A filmek forgalmazására és hasznosítására pályázatot kell kiírni.

6. Amíg az ÁPV Rt tulajdonában levő filmszakmai vagyon (MAFILM, Filmlabor, stúdióvállalatok, stb.) privatizációjának koncepcióját nem fogadja el, és ennek a vagyonnak a sorsa a Törvény szelleme szerint nem rendeződik, addig az MMK minden alapvető szervezeti átalakításával várni kell.

    Az MMK strukturális átszervezésnek csak a megreformált MMK feladatai ismeretében van értelme.

Magyar Filmművészek Szövetsége    Magyar Mozgóképrendezők Céhe
Játékfilmszakosztály vezetősége       vezetősége

Budapest, 2004. május 10.

EDDIG ALÁÍRTÁK:

Magyar Producerek Szövetsége
Madzag Filmegylet
MADE
Független Producerek Szövetsége
Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete
Inforg stúdió

Jancsó Miklós
Szabó István
Bacsó Péter

Csenterics Ágnes (Egyetértünk a következő kitétellel: a 2. pontba kerüljön be, Fellegi Tamás hogy jusson képviselthez a kerekasztalnál a MTV is.)

Bánki Iván
Buglya Sándor
Can Togay
Csillag Ádám (kivéve a 6. pont)
El Eini Sonja
Ember Judit (kivéve a 6. pont)
Enyedi Ildikó
Fekete Ibolya
Ferenczy Gábor
Gödrös Frigyes
Gulyás János
Herendi Gábor
Horváth Z. Gergely
Janisch Attila
Jászi Desző
Kálmánczhelyi Zoltán
Kamondi Zoltán
Meskó Zsolt
Pajer Róbert
Palotai Éva
Papp Gábor Zsigmond
Port Ferenc Art-mozi Egyesület (A b.) pont második bekezdésében kiegészíteni
az Art-mozi Egyesülettel.
f.) pontban foglaltakkal nem értek egyet )
Radó Gyula
Siklósi Szilveszter
Sós Mária
Surányi András
Szalay Péter
Székely Orsolya
Tóth-Szöllős András
Varga Rudolf
Zsombolyai János

Címkék

mmk , filmszakma , filmes kerekasztal , szakma , velemeny

(3)

új hozzászólás

Hozzászólások

3-1 / 3

összes hozzászólás

2004. május 25. kedd, 09:41#3| Tóthgéza

Szőts szerint Hiller Cannes-ban lejáratta Magyarországot

André Szőts, a világhírű magyar származású producer és regényíró, az ASP iroda igazgatója vasárnap este a Hilton szállóban adta oda a Vox magazin felkérésére az úgynevezett Vox-díjat az amerikai Quentin Tarantino Kill Bill című filmjének, amelyet hazánkban a Best Hollywood forgalmaz. S bár, ahogy maga is mondta, ő igyekszik minden helyzethez pozitív módon viszonyulni, a magyar filmtörvénnyel és annak végrehajtásával, a magyar állam hozzáállásával kapcsolatban kénytelen volt bizonyos értelemben szándékos ünneprontást elkövetni.

Éppen ezért, hogy ne csak panasznapot tartson, azzal kezdte, hogy a magyarságnak nagy öröm és vigasz, hogy a Kontroll című film megkapta Cannes-ban a francia ifjúsági és sportminisztérium ifjúsági díját, hiszen a magyar filmesek valósággal szomjaznak a sikerre. Ugyanis mind a magyar állam, a jelenlegi magyar kultuszminisztérium, mind az április 1-jén hatályba lépett filmtörvény, mind annak elégtelen végrehajtása igen kínos helyzetbe hozza a magyar producereket és a filmesek többségét is – vélte a producer.

André Szőts már a Napóleon című film hazai forgatásán elmondta a Magyar Nemzetnek, hogy amíg nem jön létre Magyarországon a franciaországihoz hasonló filmiroda vagy -központ, jottányit sem javulhat a magyar szakma helyzete. Enélkül még egy jó filmtörvény sem működhet jól; az április 1-jén hatályba lépett törvénynek ráadásul a szövege eleve bonyolult, olykor kifejezetten konfúzus, félkész állapotban van, amit André Szőts a magyar film iránti pozitív elköltelezettsége következtében még hajlandó is lenne ideig-óráig tolerálni. Ám az, hogy egy félkész törvényt Cannes-ban Hiller István kultuszminiszter, a kötelező féléves türelmi idő előtt, bő hónappal az elfogadása után ország-világ előtt beharangozta, nehezen értékelhető. A magyar minisztérium úgy látszik, egyetlen alkalmat sem hagy ki arra, hogy lejárassa hazánkat.

Sajnos mind a filmtörvény, mind a Magyar Mozgókép Közalapítvány működésével kapcsolatos tisztázatlan állapotok negatív hatást gyakorolnak a készülő Sorstalanság című filmre is. A Magyar Mozgókép Közalapítványról egy jó képességű, általános iskolát végzett magyar diák is tudja, hogy nem létező jogi személyeket is képvisel, a filmtörvénynek pedig minden mondatáról nyilvánvaló, hogy a nagyon is létező személyek közül melyik kinek a kedvéért került a szövegébe. „Az, aki ön előtt áll – hangsúlyozta André Szőts –, abszolút elfogulatlan és obligón kívüli, hiszen soha egyetlen fillért nem kértem és a jövőben sem kérek a Magyar Mozgókép Közalapítványtól.”

Elfogultnak így André Szőts nem mondható, ellentétben a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal. A világhírű producer már az előző kormány alatt elkezdett filmes kerekasztal-tárgyalásainak kezdetén elmondta, hogy csak a francia mintára létrehozott filmközpont, -iroda mentheti meg a magyar filmgyártást, amelyben szakmai obligón kívüli hivatalnokok döntenek a támogatások sorsáról. (Egyébként ez volt a véleménye az előző kormány kultuszminisztériumának is – a szerk.).

André Szőts végül elmondta, hogy csak neki, aki nem keveset tett a magyar filmért, az utóbbi időben öt produkciója hiúsult meg a magyar filmtörvény elégtelensége miatt. Többek között a legnagyobb kanadai produkciós irodával folytatott koprodukciós tárgyalások maradtak abba, amellyel közösen egy feddhetetlen és független könyvelői irodához fordultak azért, hogy a filmtörvény adókedvezményre vonatkozó passzusait értelmezzék. Teljes volt a fiaskó. A saját magyarországi negatív tapasztalatai, az elképesztő korrupció és a miniszter Cannes-ban tanúsított hebehurgyasága, amellyel készként jelentette be a magyar filmtörvény megszületését, olyannyira lejáratták Magyarországot, hogy André Szőts mostantól kezdve nem meri ajánlani hazánkat külföldi produkciók helyszínének sem.

válasz erre

2004. május 22. szombat, 23:29#2| torolt felhasznalo

Bocs a "közvesszőzés" hibáért. A félreérthető mondat helyesen: Nem lenne hitelesebb, erősebb, öntömjénezés nélkül?
Geréb

válasz erre

Előzmény: torolt felhasznalo #1

2004. május 22. szombat, 00:43#1| torolt felhasznalo

A körlevél tartalmával és céljával többé-kevésbé egyetértek, természetesen.
De néhány zavaró megfogalmazás egyéni érdekeket sejtet mögötte.
Időnként nem tudni: alapelvek vagy minősítések ezek?

Két példa:

- "Elengedhetetlennek tartjuk az eddig PÉLDAMUTATÓAN működő… folytonosságának fenntartását…"
Nem lenne hitelesebb, erősebb öntömjénezés nélkül? (Amúgy én egyetértek ezzel a véleménnyel, általában, de itt nincs helye.)

- Különösen árulkodó az 5. pont hasonló törekvése a kvázi-törvényként rögzítendő ajnározásra:
"Filmtörvény azon rendelkezését, mely ezeket a jogokat a Magyar Nemzeti Filmarchívum kezelésébe utalja, az Archívum elmúlt években kifejtett munkája igazolja."
Ez az ítélet nagyon hasonlatos az ismert sztálini fogáshoz: „csak remekművek készülhetnek”, amely tétel azonnal igazolást is nyert: mind megkapta a Sztálin-díjat!
A jogokat az Archívumnak meg kell kapnia, valóban, helyes! De ehhez alkalmassá kell tenni, mert a kinyilatkoztatást cáfolják az eddig nyilvánosságra került tények: magyar (egypéldányos) filmek tömeges pusztulása, eltűntetése az utóbbi években! És ezt ma már mindenki tudja! Ezért az egész ügy tisztaságát, komolyságát veszélyezteti, ha így bennmarad ez az egyébként is értelmetlenül idehelyezett dícséret: az Archívum státusza (állami, nemzeti közgyűjtemény) és alapfunkciója (megőrizni a magyar filmeket) predesztinálja arra, hogy a jogokat birtokolja!

A 6-os pont valóban vitatható. Gondolkodni kéne még rajta.

Geréb Anna
25 éve archivátor

válasz erre

hirdetés