Zsigmond Dezső: Út Calarasiba

Szegény gazdagok, gazdag szegények

Multimilliomos, és Arany János balladáinak nyelvén beszél. Szállodái, üzletházai vannak, de legszívesebben egy hegyi kalyibában ülne a havasokban. Leküzdi a csíkszeredai maffiát, példamutatóan segíti és szervezi a helyi hokiéletet, de képtelen családot alapítani. Kapitalista mese Erdélyből, valódi kitárulkozással.

filmhu: Hallhattunk már az erdélyiek, a székelyföldiek gazdasági ambícióiról, s most egy igazán érdekes ember történetén keresztül ismerhetjük meg a gazdasági elitet. Hogy talált rá Kurkó Jánosra?

Zsigmond Dezső: Az utóbbi években sokat forgattam Csíkszeredán és környékén, a Közép-Európa legjobb filmjének választott Csigavár is itt készült. Ezenkívül egy játékfilmbe is belekezdtem, amelynek elég gyenge lábakon áll a finanszírozása -- ezzel a nagyvállalkozóval is így találkoztam, mert elkérte a forgatókönyvet, majd szerepelni is kedve támadt. Elkezdtünk beszélgetni, s így megismerhettem az ő nem mindennapi életét, hisz míg más milliomos órákra, autókra, nőkre költ, ő gyimesi tájakat vesz.

filmhu: Ahogy a filmben mondja, más festményeket vásárol, ő pedig festői tájakat.

Zs. D.: Igen, ugyanakkor, ha bármikor beütne a krach, simán visszamenne oda, ahol kezdte. Teljesen azonos önmagával.

filmhu: Gondolom, ez a tulajdonsága abban is segített, hogy hagyta, hogy film készüljön róla.

Zs. D.: Én az utóbbi tíz évben jobbára szegény vagy a szegénység határán élő emberekről csináltam filmet, többen kérdezték, miért nem foglalkozom a milliomosokkal. Ehhez azonban egy ilyen érzékeny ember kell, mint Kerkó, aki nem akar másnak látszani, mint amilyen. Vállalja a hibáit, hisz nagyon önkritikus ember – talán épp önmaga a legfőbb ellensége, nem pedig a csíkszeredai maffia, és paradox módon azért veszít rendre, mert győz.

filmhu: Nem lehetett túl egyszerű a forgatás, hisz Kurkó nagyon elfoglalt ember.

Zs.D.: Nem csak ezért volt nehéz a forgatás, hisz nem vagyoni helyzet kérdése, hogy valaki mennyire érzékeny. Volt, hogy potyára mentünk ki 4-5 napra, nem állt a kamera elé. A hokistadionban például kérte, ne vegyük az arcát, így a pálya másik feléről kellett volna közelieket csinálni róla. De sokat segített is, instruálta a környezetét, hogy a filmnek megfelelően, természetesen reagáljanak.

Nem vagyoni helyzet kérdése, hogy valaki mennyire érzékeny

Zs.D.: Igen, ez szándékos, mert az utolsó halálos fenyegetés után nem történt érdemben semmi, az érintett maffiafőnök azóta kisebb megszakításokkal börtönben tartózkodik.

filmhu: Magyar milliomossal meg lehetne csinálni egy ilyen filmet?

Zs. D.: Kétségeim vannak ezzel kapcsolatban. Kurkó ugyanis önmaga miatt is vállalta a szereplést, mert szinte terápiás módon segít neki a film abban, hogy a kétségeit, kérdéseit önmagával kapcsolatban megoldja. A helyzet azóta egyébként inkább romlott, Kurkó még szenvedélyesebben dolgozik, becsvágya még erősebb lett. Amúgy a teveim közt szerepel egy hosszabb távú együttműködés, ami 5-10 éves távlatban tekint vissza erre a történetre.

filmhu: Milyen filmkészítői alapállás jellemzi Zsigmond Dezsőt?

Zs. D.: A valóságot tisztelem, ugyanakkor a dramaturgiai feszesség érdekében szükség van előkészítésre. Nagy híve vagyok a kreatív filmezésnek.