A kis Valentino

Sz. László életében először gondol egyet, és nem adja postára a hivatalosan rábízott pénzt, dolgozni sem megy, hanem szabadon tölti a napját. Csupa olyasmit vásárol a pénzen, amire kocsikísérői fizetéséből nem futná: édességek, taxi, vendéglő, Balaton, lányok, és minden, ami jó, A nap végén rájön, hogy – bár kellemesen telt - semmi felejthetetlen vagy eget rengető nem történt, továbbra sem kötődik senkihez és semmihez. Ezért besétál a rendőrség kapuján, és nem látjuk őt többé.