A Rózsa énekei
Súlytalanság
Bemutató: 2003. március 20.
2-2 / 2
Az elsőfilmes Szilágyi Andor, ismert szépíró-színházi szerző, munkája, A Rózsa énekei kétségtelenül invenciózus alkotásnak ígérkezett, különös tekintettel a munka – hazai viszonylatokhoz képest – tisztes költségvetésére, továbbá a film forgatókönyvét kitüntető kiemelt figyelemre.
A rózsa énekei (szinopszis)
1944 ősze. Sárgacsillag, gettósítás, nyilasterror.A magyar főváros zsidó lakossága tehetetlen beletörődéssel várja sorsa tragikus beteljesülését. Az utcákon tapasztalható szörnyűségek ellenére azonban a város egyik villájának kertje fölött – ha csak rövid időre is – kiderül az ég. Ez a néhány perc friss erőt jelent az itt bujkálók szívének, és az elgyötört lelkekben napról napra ismét továbbélteti a reményt.
A titokzatos erő egy csodálatos ének: minden este felcsendül a villa toronyszobájában. Halász Géza, a villa vendége szerint addig egyetlen zsidónak sincs oka félelemre, amíg a hang tulajdonosa, a maga is zsidó Rózsa Imre, a világhírű operaénekes Budapesten marad, és amerikai, brit, svájci, svéd, vatikáni kapcsolatai ellenére sem menekül el az országból. Halász minden este hétkor, ételhordóval a kezében meglátogatja az énekest, együtt vacsorázik vele. És rendre felcsendül a csodás ének.
Nem gondolkoztat el senkit, hogy a különc énekes soha sem keresi a kapcsolatot a házában menedéket találó hitsorsosaival. Egyedül a tizennégy éves Tomi, Halászék fia hallgatja gyanakvással vegyes kíváncsisággal az esti éneket, és próbálja kilesni a toronyszoba titkát. A kiskamasz kitartó és elszánt nyomozással megfejti az operaénekes különös rejtélyét. Közben a vészterhes napok pergő eseményei igazi felnőtt férfivá érlelik a fiút, számára szinte észrevétlenül.
A történet alapjául egy budapesti családdal megtörtént események szolgáltak.
- 1. A Rózsa énekei
- 2. A rózsa énekei (szinopszis)
2-2 / 2
