Csiribiri

Amikor én még kissrác voltam

Bemutató: 2009. október 8.

Rózsa János filmjébe beletörik a kritikusi objektivitás bicskája: a Csiribiri nem más, mint 71 perc Halász Judit-dal, különböző helyszíneken előadva, néhány animációs és fikciós betéttel. Ennyi, és nem több, mégis ebben az egyszerűségben van minden ereje: a Csiribiri legnagyobb erénye, hogy a film után olyan érzésem volt, mintha egy Halász Judit-koncerten lettem volna, és tekintve, hogy már felnőtt vagyok, saját gyerekem viszont még nincs, erre nekem és a generációmnak viszonylag régen nyílt lehetőség. Na most ennek vége: végre ismét a tiszta és őszinte érzelmeké a mozi, meg lehet nézni filmen is a Halász Judit jelenséget.
 
Nyilván ez a film azért tud működni, mert azt a Halász Juditot örökíti meg, akin generációk nőttek fel, miközben Halász Judit mit sem változott. Emlékszem, hogy az én gyerekkoromban is ugyanígy kérdezte, hogy kinek van születésnapja, kinek van testvére, és hogy vannak-e még rossz gyerekek. A dal ugyanaz marad erről is szól: az édesanyákról, akiket ismer Halász Judit még abból az időből, amikor nem ült még az ölükben a kisgyerek.

Halász Judit mit sem változott

 
 
A Csiribiri a filmkoncert műfaji megjelölést kapta, holott tulajdonképpen koncertfilm két animációs és egy félfikciós jelenetettel tarkítva, és annyiban rendhagyó, hogy a kamera (operatőr: Ragályi Elemér) elsősorban a közönséget kutatja, és csak másodsorban a zenészeket. Persze vannak az utazást, a beállást, a próbákat megörökítő képsorok,  de ennek a filmnek a főszereplői valójában a tátott szájú, nyílt tekintetű, hamvas arcú kisgyerekek, romlatlansággal a szemükben.
 
A Csiribirit úgy láttam, hogy a film támogatóinak jóvoltából hátrányos helyzetű gyerekeknek vetítették a filmet: a terem tömve volt, köztük ültünk néhányan újságírók, és egy perc alatt megszűntünk felnőttnek lenni - az eredeti cím egyébként is Minden felnőtt volt eccer gyerek volt, így aztán mi is önfeledten tapsoltunk, és énekeltük, hogy panda, papanda, pandadada.
 
Hetvenegy perc éppen elviselhető hossz ebből: éppen ennyi ideig érdekes felnőtt és gyerek számára. A hetvenegy percbe viszont érzetre alig valami fért, pedig összesen huszonhat dal hangzik fel, és perszehogy nem lehetett minden kedvencet eljátszani, de a Kalózdal az almaszószról igazán becsúszhatott volna a léc alatt.

Tátott szájú, nyílt tekintetű, hamvas arcú kisgyerekek

 
Kíváncsi vagyok, Rózsa János kísérlete hogyan működik majd a magyar mozikban: a családi mozi régóta biztos bevételi forrás, ha a kicsik számára érhető, a nagyok számára áthallásos formában készítik el a filmet. Halász Judit egyjelentésű, nem kellett csavarni rajta semmit, csak feltenni a vászonra. Ennyi a Csiribiri.