Csocsó, avagy éljen május 1-je
Az eseményeket elsősorban a 13 éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nem csak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jó barát és példakép is.
Május elseje megünneplésére készül Acélváros népe. Nem kis dolog ám ez, ha tudjuk, hogy vezető szovjet elvtársak is jelen lesznek az ünnepségen. Csomai Gusztáv szervezőkészségére nagy szükség van. Csakhogy Csomai elvtárs viselkedése időnként több mint provokatív. Legalábbis Gubinyi alezredes elvtárs szerint. Csomai Gusztáv ugyanis tiltott slágereket énekel, fontosabbnak tartja a folyton Tokajba induló Tata megkeresését, mint az újonnan érkező dolgozók megünneplését, és más, tűrhetetlen elhajlásai vannak. Ha nem állna mögötte Pék elvtárs az ifjúkori barát, Acélváros párttitkára, akkor semmi sem mentené meg Csocsót a legszigorúbb büntetésektől. Pék Antalnak így is kapaszkodnia kell, hogy a párt szigorú, de igazságtalan ítélete el ne sodorja a jó barátot.
Gubinyi nem csak azért haragszik, mert Csocsó kilóg a sorból, hanem a féltékenység is hergeli. Pedig szépséges feleségét nem Csocsótól, hanem a focicsapat sztárjától kellene óvnia. Persze hiába is óvná bárkitől, mert nagy bajok vannak a Gubinyi házaspár házatáján...
S ha már a focicsapat szóba került: döntő meccs előtt áll az Acélvárosi Építők. Ettől függ felkerülnek-e az NBI-be. És az elvtársak győzelmet várnak!... De győzhet-e a csapat, ha a sztárcsatár szerelmes és bánatában iszik?