Négy évszak a Halak Szigetén (Négy évszak a Halak Szigetén)

A film négy történetet mesél el: négy különböző hangulatú, az egyes évszakoknak megfeleltethető sorsokat, amelyek távol esnek hétköznapi örömeinktől, fájdalmainktól, mégis magunkra ismerhetünk bennük.
Az áthághatatlannak tűnő akadályok, az életről való lemondás és az ahhoz való feltétel nélküli ragaszkodás pillanatai fogalmazódnak meg a filmben, olyan emberek sorsán keresztül, akik valamilyen fogyatékkal kénytelenek élni. Terhelt hétköznapjaikkal az évszakok sem úgy telnek.
Itt a négy évszak az ősszel indul, Ádám történetével. Ádám tizenegy éves kisfiú, aki nem lát, nem tud járni, értelme sérült. Sorsa meghatározza önmagát. A szülők mégsem nyugszanak bele a megváltozhatatlanba. Nem is szabad. Ez az egyedüli esély arra, hogy kitavaszodjon, és akkor eljön a nyár is. A negyedik történetünk főszereplője Down-szindromás kislány, aki szüleivel elhagyott helyen paradicsomi körülmények között él. A háztól nem messze van egy halastó. Ági a lakóival szokott beszélgetni, hallja őket, válaszol nekik.
A film legfőbb kérdése az, hogyan leszünk képesek mi ép emberek, ezeket a hangokat meghallva eljutni oda, s el tudnánk-e tölteni csupán egyetlen évszakot a Halak szigetén?